====== Hattyúház ====== Kiskunfélegyháza szívében egy jellegzetesen szép **klasszicista** műemlék épület vonja magára a figyelmet. Ez az épület a Hattyúház, ami jeles Petőfi-emlékhely; 1953 óta otthona a városi könyvtárnak.\\ Ennek története egy darabka Félegyháza történetéből is.\\ Az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék jeles középületnek maradt meg a városban. Petőfi édesapja, Petrovics István 1822-től bérlőtársként, 1824-1830 között, mint egyedüli árendátor bérelte az épületben kialakított két mészárszéket. Ekkortájt a város „15 000 Lelkekre szaporodott”, ahol „Heti gyalog és Marha vásárok” tartattak. Az épület helyén korábban is mészárszék állt, amint azt a levéltári feljegyzés „Kiss vagy Hattyú Korcsma” néven említi 1820-ban.\\ 1817-ben merült fel egy új kocsma építésének gondolata, mégpedig azért, mert a város vezetősége meg akarta szüntetni azt az állapotot, hogy a „Csap Szék” a városháza épületében legyen. A tanács úgy határozott, hogy az új kocsma mellett legyen helye a két mészárszéknek is. A város elöljárósága pályázatot írt ki az épület tervezésére. Az új városi vendéglő és mészárszék Mayerhoffer János tervei alapján 1819-20 között elkészült. Kivitelezési munkáit **Fischer Ágoston kőművesmester és Novák Gergely ácsmester** végezte, az **asztalosmunkát Hegedűs György** vállalta. Nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsos kamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”. A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett. |{{:hattyuhaz_tervrajz.jpg?nolink&400 |}} | {{ :63.371.1.ad.foto.kiskunfelegyhazi_hattyu-haz_timpanonjan_levo_dombormu_fenykepe_1955.04.20..jpg?nolink&400 |}} | {{ :hattyuhaz_regi.jpg?nolink&400|}} | Az épületen több átépítést hajtottak végre, 1858-ban a város stílus rontó átalakítást engedélyezett: **beépítették a tornácát.** A Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált, boltoknak, kocsmáknak adott helyet, de működött benne temetkezési vállalat, vagy pedagógus szakszervezet is. A 20. században kétszer is le akarták bontani. 1950-ben //**műemlékké**// nyilvánították az épületet. 1960-as években felújították és megmentették az épületet a pusztulástól. | {{:63.370.1.ad.foto.kiskunfelegyhazi_hattyu-haz_1955.4.20..jpg?nolink&400 |}} | {{ :hattyuhaz_felujitasa.jpg?nolink&400 |}} | | {{ :hattyuhaz_3.jpg?nolink&400|}} | ===== A könyvtárról ===== Kiskunfélegyháza városában már 1884-től fontos kérdés volt a könyvtárügy rendezése. Magánszemélyek, könyvkereskedők és nyomdatulajdonosok már az század elején létrehoztak kölcsönkönyvtárat és olvasótermet, de a Nyilvános Városi Könyvtár megnyitásáról a város képviselőtestülete csak 1949. december 21-én, hosszú előkészületek után döntött. A könyvtár működését először a múzeum épületében, majd a városházánk alatti üzlethelyiségekben folytatta. Végleges helyére, a Hattyúházba – először három helyiségébe – 1953 januárjában rendezkedett be. //**1957-ben a könyvtár felvette Petőfi Sándor nevét.**// 1966. január 30-án a Hattyúház valamennyi helyiségében megnyílt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár. Ugyanebben az évben, december 30-án nyitották meg az olvasóteremben a hat tárlóból álló állandó Petőfi-kiállítást, melyet dr. Mezősi Károly országos hírű Petőfi-kutató készített. | {{:88.8.1.3.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.a_jarasi_koenyvtar_avatasa_1966.januar_31..jpg?nolink&400|}} | {{ :88.8.1.14.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.olvasotermi_sarok_1966.jan.31..jpg?nolink&400 |}} |{{ :88.8.1.15.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.koelcsoenzo.1966.jan.31..jpg?nolink&400|}} | | {{:88.8.1.16.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.olvasoterem._1966.jan.31..jpg?nolink&400 |}} | {{ :88.8.1.17.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.ifjusagi_koelcsoenzo_terem_1966.jan.31..jpg?nolink&400 |}} | {{ :88.8.1.19.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol._olvasoterem._1966.jan.31..jpg?nolink&400|}}| Az évek alatt számos felújítás és állagmegóvás, majd 2008-ban bővítés történt az épületen. Az új épületszárnnyal együttesen, kétezer négyzetméteren szolgálja a város és térsége lakosságát. Rendezvényeivel méltón őrzi irodalomtörténeti jelentősége szellemét. [[http://psvk.hu/konyvtartortenet|Könyvtártörténet]]