===== Simay Ferenc =====

{{:simay_ferenc.jpg?nolink&200 |}}(Gnézda, 1888. február 13. – Kiskunfélegyháza, 1970. június 15.) tanár, gimnáziumi igazgató.


Szepes vármegyében (ma Szlovákia) született //Szimák Ferenc// néven. 1939-ben vette fel a //Simay// nevet. Az Alföldre középiskolai tanulmányai végzése során került, Kecskeméten érettségizett. Magyar-német tanári oklevelét 1919-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen. 

A félegyházi főgimnáziumba az 1919/1920-as tanévben helyezték, mint helyettes tanár. Végzett szakjai mellett gyorsírást is tanított. Az iskolai könyvtár őre és a **Petőfi Önképzőkör** vezetője volt és a Félegyházi Hírlap munkatársaként is tevékenykedett.
 
1924/1925-ös tanévben áthelyezték a soproni leánygimnáziumba, majd 1925. december 1-től a városi közgyűlés meghívására, újra itt foglalta el helyét az iskolában. 

1926-tól igazgató helyettes, 1941 januárjától megbízott igazgató, 1942. július 11-től 1949. szeptember 15-ig kinevezett igazgatója volt a gimnáziumnak.

Gimnáziumi működése mellett tanított az iparostanonc- és kereskedőtanonc iskolákban is, ez utóbbinak később igazgatója és felügyelőbizottsági tagja lett. 

Szakfelügyelővé nevezték ki az 1936/37-es tanévtől – a budapest-vidéki tankerület iskoláiban, a német nyelv és irodalomtanulmányok vizsgálatáért volt felelős.

==== Tagságai: ====

  * Országos Középiskolai Tanáregyesület,

  * Tanügyigazgatási Tisztviselők és Felügyelők Országos Egyesület,

  * Egyházközösségi  képviselő-testületi tag,

  * Kiskunfélegyházi Egészségvédelmi Fiókszövetség elnöke,

  * iskolai leventeparancsnok és légoltalmi vezető.


Az ő igazgatósága alatt kellett a világháborús helyzetek után az iskolát talpra állítani; igazgatói működése alatt történt meg a gimnázium államosítása is 1948-ban.
1949. szeptember 15-én kérvényére nyugdíjazták, miután visszavonultan élt 1970. június 15-én bekövetkezett haláláig.



==== Petőfi-kutatás====

Fontos és önkéntes missziója volt a Petőfi szülőhely-vita anyagának gondozása, adatgyűjtése. 

A költő szülőhelyére vonatkozó adatok felkutatására létrehozott csoport ügyvezetője volt// dr. Kiss István// és //dr. Szirák Ferenc// után.

Az 1948. évi centenáriumi ünnepségek előkészületei során kísérelte meg újból visszaperelni a „//Petőfi szülővárosa//” címet Kiskőröstől. A városi //Centenáriumi Emlékbizottság// elnökeként eredménytelen harcot vívott azért, hogy a szabadságharc századik évfordulóján az országos Petőfi napok megrendezési jogát Félegyháza úgy nyerje el, mint Petőfi hivatalosan elismert szülővárosa és, hogy az Országos 48-as Bizottság 1948. július 31-én, Petőfi halála évfordulóján az országos ünnepséget Félegyházán rendezze meg. 

A köztársasági elnök és a kormány tagjai részvételével tervezett rendezvényt a kommunista //Cseh László// polgármester és a városatyák nem tekintették a legfontosabb teendőnek, ezért Simay Ferenc úgy látta, hogy az igazi Petőfire, Petőfi igazára senki sem kíváncsi. Ezért  a továbbiakban csak igazgatóként tett a közért.

Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.

Petőfiről szóló munkáit [[kpsvk#Simay Ferenc művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]] Petőfi-kutatók munkáinál olvashatják.
==== Forrás: ====

  * //Petőfi nyomában jártak// – Félegyházi Petőfi-kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza 2011. 55-58. p.
  *// Simay Ferenc 1942-1949//. Kőfalviné Ónodi Márta, In: A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Emlékkönyve 1809-2009.,  Kiskunfélegyháza, 2011. 97 p.