===== Szalay Gyula =====
{{:szalay_gyula.jpg?nolink&200 |}}(Böhönye, 1865. április 28.– Budapest, 1937. február 12.) tanár, tudós, múzeumigazgató, a Kiskun Múzeum alapítója, Móra Ferenc irodalomtanára.

1865. április 28-án született a Somogy megyei Böhönyén. Édesapja Szalay József, édesanyja Babay Judit vendéglősök voltak.

Jó tanuló révén, 1881-ben belépett a piarista rendbe, taníttatása költségeit ettől kezdve a rend fizette. A kaposvári, veszprémi, váci gimnáziumok után végül 1884-ben Kecskeméten érettségizett. 1884-1886 között a nyitrai kegyesrendi hittani intézetben hittanári diplomát szerzett, és ebben az évben letette az ünnepélyes fogadalmat, pappá szentelték. 

1886 őszétől 1888 nyaráig nevelőként dolgozott //Dorgó Albert// királyi közjegyzőnél Kolozsvárott, közben a kolozsvári egyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait.  Magyar-latin szakos tanári diplomáját jóval pappá szentelése után szerezte meg.

1888–1893 között Léván tanított a kegyesrendi főgimnáziumban. Tanári munkája mellett irodalmi és nyelvészeti kutatásokat is folytatott. Több cikke jelent meg a //Magyar Nyelvőrben// és a //Bars// című hetilapban. 

1893-ban vállalva a kegyes-rendből való kilépést, a félegyházi főgimnáziumban vállalt tanári állást. Tornatanítói oklevelet is szerzett. Őre lett a gimnázium ifjúsági könyvtárának, majd 1900-tól régiségtárának is. Elnöke lett a Petőfi Önképzőkörnek.

1895-ben megnősül. Felesége Sztojakovics Blanka, két gyermekük Gyula és Margit. Ez évben megalapítja a //Kiskunfélegyházi Hiradó// helyi lapot, melynek szerkesztője és tulajdonosa.

1907-ben a //Kiskunfélegyházi Daloskör// (1927. április 1-től Petőfi Daloskör) alapító tagja, 1909-től alelnöke, 1926-1934 között elnöke, 1934-től örökös díszelnöke volt. 1902-ben városi képviselőként kezdeményezi egy városi múzeum megalapítását, amelynek első igazgatója volt 1934-ig.





==== Közéleti szerepvállalása ====


  * Philológiai Társaság tagja (1888.)

  * Erdélyi Múzeum Egyesület tagja (1890.)
 
  * A Félegyházi Híradó szerkesztője, újságírója, majd kiadója (1895.)

  * Irodalmi Esték kezdeményezője és szervezője.

  * A Közművelődési Egyesület egyik alapítója (1907.)

  * Országos Tanáregyesület tagja.

  * Petőfi Daloskör egyik alapítója, majd elnöke, végül díszelnöke (1907.)

  * Gondnoka az iparos és kereskedelmi tanonciskolának.

  * Jegyzője a városi óvodák felügyelőbizottságának.

  * Hangya Szövetkezet igazgatóságának elnöke.

  * Méhészkör alapítója és irányítója.

  * Baromfi- és Nyúltenyésztők Egyesület alapítója és vezetője.

  * Kiskunsági Mezőgazdasági Hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke.

  * A félegyházi Revíziós Liga megszervezője és vezetője.

  * Tenisz Egyesület alapítója (1930). Országos hírű teniszpályát nyitott fiával 1932-ben a Fürdőszálló mellett.

==== Petőfi-kutatás ====


Petőfi szülőhely-vitába mélyebben nem kapcsolódott be, de figyelemmel kísérte azt. 1899-ben még egyértelműen Félegyházát tartja Petőfi szülővárosának, majd 1902-es munkájában már a szülőhely-vitában, a híres monográfia–író //Dr. Ferenczy Zoltán//nak, illetve Kiskőrösnek ad igazat. Felkereste //Móczár Lajos//t és //Szarvas Mihály//t, a gyermek Petőfi játszótársait, illetve mindazon családokat, kiknek felmenői Petőfivel együtt gyerekeskedtek, és lejegyezte a költőhöz köthető emlékeiket. 

Támogatta a helyi Petőfi-kultusz kiépítését.

Aktívan részt vett a //Pásztor Ferenc// által 1896-ban kezdeményezett //Petőfi-alap// (a félegyházi születésű tanulókat segélyező pénzalap) munkájában. A szervező munka dandárját vállalta magára. 

1934-ben Budapestre költözött, lánya gondozta 1937-ben bekövetkezett haláláig. Városunk közéletének irányításában, a Petőfi-kultusz kialakításában Szalay Gyula 31 évig vett aktívan részt.

Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.


==== Megjelent írásai ====


//**Virág Benedek élete és művei.**// Budapest, 1889.

//**A magyar nyelv rokonai.**// Léva, 1890.

//**A Miletz-féle gyűjtemény.**// Kiskunfélegyháza, 1903–1908.

//**A kiskunfélegyházi aranyforint-lelet.**// Numizmatikai Közlemények, 1909.

//**A Duna-Tisza közének régészeti kutatása.**// Erdélyi Múzeum, 1909.

//**Kiskunfélegyháza.**// In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 2. kötet. Kiskunfélegyháza. Országos Monografia Társaság, 1910.

Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:

[[kpsvk#Szalay Gyula művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]]

==== Felhasznált irodalom: ====


  * //Petőfi nyomában jártak// – //Félegyházi Petőfi kutatók.// Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011. 30-33. p.
 
  * //Szalay Gyula a Kiskun Múzeum alapítója// //1865. április 28.-1937. február 12.// Branner János, Budapest, 1966.

  * Kiskun Múzeum facebook oldala [[https://www.facebook.com/page/195064630879759/search/?q=Szalay%20Gyula|Szalay Gyula]]