===== Dr. Szirák Ferenc =====

{{:szirak.jpg?nolink&200 |}}(Kiskunfélegyháza, 1897. február 19. – Kiskunfélegyháza, 1942. március 28.) tanár, szónok, közéleti személyiség.

Sznistsák Lajos és Csornay Teréz elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Nevüket a XX. század elején a család Szinay-ra magyarosította, a család többi tagja, akik városunkban éltek a Szirák nevet választották. 

Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Kiskunfélegyházán végezte, majd 1922-ben a budapesti //Pázmány Péter Tudományegyetemen// magyar nyelv és latin tanári diplomát szerzett. 

Bölcsészdoktor lesz, majd a Szent László Gimnázium (mai Móra Ferenc Gimnázium) helyettes tanára majd, 1923-tól rendes tanára lett. A gimnázium mellett rajzot tanított az ipariskolában. 

Esszéket, tanulmányokat publikált tudományos és szépirodalmi folyóiratokban. A város kiemelkedő, „ezüstszájú” szónokaként tartották számon. 

A tanítás mellett népműveléssel, irodalmi és társadalmi ügyek felkarolásával foglalkozott.

==== Tagságai ====

  * a //Móra Ferenc Társaság// ügyvezető elnöke, Móra-kultusz kiépítésének elkezdője,

  * a helyi //Stefánia-szövetség// társelnöke,
 
  * az //AVE//, majd az// Actio Catholika// kultúr osztályának vezetője,
 
  * a //Petőfi Daloskör// tiszteletbeli tagja,
 
  * a városi és az egyházközségi képviselő-testület tagja. 


==== Petőfi-kutatás ====


Célja, terve volt, hogy az összegyűjtött adatok, tények alapján végleg lezárja a Petőfi körüli szülőhely-vitát, végleg be akarta bizonyítani, hogy Petőfi Sándor Kiskunfélegyházán született. A //dr. Kiss István// által kezdeményezett irodalmi kutatócsoport ügyvezető elnökévé választották. 

Összesítette a szülőhellyel kapcsolatos összegyűjtött információkat, adatokat. Neki adta át 1932-ben //dr. Szerelemhegyi Károly// volt polgármester a még a századforduló körül felvett és megőrzött tanúkihallgatási jegyzőkönyveket és egy //Pásztor Ferenctől// származó jegyzőkönyv másolatot. 

Irodalomtörténeti értekezést írt „//Félegyháza képe egy Petőfi-versben//” címmel. Ebben bizonyítja, hogy Petőfi „//Kiskunság//” című versében megfestett kép csak Félegyházára vonatkozhat. 

Összegyűjtött adatainak feldolgozására azonban már nem volt ideje, betegsége, majd korai halála miatt félbe maradt életműve. 

Nagyon szerette Petőfit, tanulmányt írt róla „//Petőfi szerelmi lírája//” címmel. Húsz éves tevékenysége során többször tartott előadást a költőről. 

Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.

Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:

[[kpsvk#Szirák Ferenc művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]]
==== Források: ====

  * //Petőfi nyomában jártak// – Félegyházi Petőfi-kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza 2011. 51-54 p.