(Böhönye, 1865. április 28.– Budapest, 1937. február 12.) tanár, tudós, múzeumigazgató, a Kiskun Múzeum alapítója, Móra Ferenc irodalomtanára.

1865. április 28-án született a Somogy megyei Böhönyén. Édesapja Szalay József, édesanyja Babay Judit vendéglősök voltak.

Jó tanuló révén, 1881-ben belépett a piarista rendbe, taníttatása költségeit ettől kezdve a rend fizette. A kaposvári, veszprémi, váci gimnáziumok után végül 1884-ben Kecskeméten érettségizett. 1884-1886 között a nyitrai kegyesrendi hittani intézetben hittanári diplomát szerzett, és ebben az évben letette az ünnepélyes fogadalmat, pappá szentelték.

1886 őszétől 1888 nyaráig nevelőként dolgozott Dorgó Albert királyi közjegyzőnél Kolozsvárott, közben a kolozsvári egyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait. Magyar-latin szakos tanári diplomáját jóval pappá szentelése után szerezte meg.

1888–1893 között Léván tanított a kegyesrendi főgimnáziumban. Tanári munkája mellett irodalmi és nyelvészeti kutatásokat is folytatott. Több cikke jelent meg a Magyar Nyelvőrben és a Bars című hetilapban.

1893-ban vállalva a kegyes-rendből való kilépést, a félegyházi főgimnáziumban vállalt tanári állást. Tornatanítói oklevelet is szerzett. Őre lett a gimnázium ifjúsági könyvtárának, majd 1900-tól régiségtárának is. Elnöke lett a Petőfi Önképzőkörnek.

1895-ben megnősül. Felesége Sztojakovics Blanka, két gyermekük Gyula és Margit. Ez évben megalapítja a Kiskunfélegyházi Hiradó helyi lapot, melynek szerkesztője és tulajdonosa.

1907-ben a Kiskunfélegyházi Daloskör (1927. április 1-től Petőfi Daloskör) alapító tagja, 1909-től alelnöke, 1926-1934 között elnöke, 1934-től örökös díszelnöke volt. 1902-ben városi képviselőként kezdeményezi egy városi múzeum megalapítását, amelynek első igazgatója volt 1934-ig.

• Philológiai Társaság tagja (1888.)

• Erdélyi Múzeum Egyesület tagja (1890.)

• A Félegyházi Híradó szerkesztője, újságírója, majd kiadója (1895.)

• Irodalmi Esték kezdeményezője és szervezője.

• A Közművelődési Egyesület egyik alapítója (1907.)

• Országos Tanáregyesület tagja.

• Petőfi Daloskör egyik alapítója, majd elnöke, végül díszelnöke (1907.)

• Gondnoka az iparos és kereskedelmi tanonciskolának.

• Jegyzője a városi óvodák felügyelőbizottságának.

• Hangya Szövetkezet igazgatóságának elnöke.

• Méhészkör alapítója és irányítója.

• Baromfi- és Nyúltenyésztők Egyesület alapítója és vezetője.

• Kiskunsági Mezőgazdasági Hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke.

• A félegyházi Revíziós Liga megszervezője és vezetője.

• Tenisz Egyesület alapítója (1930). Országos hírű teniszpályát nyitott fiával 1932-ben a Fürdőszálló mellett.

Petőfi szülőhely-vitába mélyebben nem kapcsolódott be, de figyelemmel kísérte azt. 1899-ben még egyértelműen Félegyházát tartja Petőfi szülővárosának, majd 1902-es munkájában már a szülőhely-vitában, a híres monográfia–író Dr. Ferenczy Zoltánnak, illetve Kiskőrösnek ad igazat. Felkereste Móczár Lajost és Szarvas Mihályt, a gyermek Petőfi játszótársait, illetve mindazon családokat, kiknek felmenői Petőfivel együtt gyerekeskedtek, és lejegyezte a költőhöz köthető emlékeiket.

Támogatta a helyi Petőfi-kultusz kiépítését.

Aktívan részt vett a Pásztor Ferenc által 1896-ban kezdeményezett Petőfi-alap (a félegyházi születésű tanulókat segélyező pénzalap) munkájában. A szervező munka dandárját vállalta magára.

1934-ben Budapestre költözött, lánya gondozta 1937-ben bekövetkezett haláláig. Városunk közéletének irányításában, a Petőfi-kultusz kialakításában Szalay Gyula 31 évig vett aktívan részt.

Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított a város és a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.

Virág Benedek élete és művei. Budapest, 1889.

A magyar nyelv rokonai. Léva, 1890.

A Miletz-féle gyűjtemény. Kiskunfélegyháza, 1903–1908.

A kiskunfélegyházi aranyforint-lelet. Numizmatikai Közlemények, 1909.

A Duna-Tisza közének régészeti kutatása. Erdélyi Múzeum, 1909.

Kiskunfélegyháza. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 2. kötet. Kiskunfélegyháza. Országos Monografia Társaság, 1910.

Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:

Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár

• Petőfi nyomában jártak – Félegyházi Petőfi kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011. 30-33. p.

• Szalay Gyula a Kiskun Múzeum alapítója 1865. április 28.-1937. február 12. Branner János, Budapest, 1966.

• Kiskun Múzeum facebook oldala Szalay Gyula