(Csongrád, 1862. január 26. – Rákosszentmihály, 1948. december 20.) Jogász, Kiskunfélegyháza polgármestere.

Csongrádon született ősi nemesi család sarjaként. Édesapja Szerelemhegyi Márton ’48-as honvédtiszt, később Csongrád megye ispánja a Károlyi birtokon, majd Kiskunfélegyháza főjegyzője.

1867-ben a nagy, országos jelentőségű Petőfi-ünnepség idején költözött a család Félegyházára. Elemi iskoláit helyben, középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál, jogi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte.

Pályafutását a kiskunfélegyházi járásbíróságnál kezdte, majd rendőrség alkapitányává nevezték ki. 1897. augusztus 1-től Kiskunfélegyháza polgármestere lett. Elnöke volt az 1906-ban megalakult Kiskun Közművelődési Egyesületnek, a Petőfi Bizottságnak, a második Petőfi Szoborbizottságnak. Számos klub és egyesület vezetője volt.

A városfejlesztés terén is maradandót alkotott. Nevéhez fűződik többek között a fedett csatornázás, a leányzárda létesítése, a gimnázium főgimnáziummá való fejlesztése, utak kövezése, kutak építése.

Bekapcsolódott a szülőhelyvitába, szülőhelykutatásba, nagy hatással volt rá dr. Pásztor Ferenc Petőfi iránti rajongása.

1885-ben dr. Holló Lajossal és Pásztor Ferenccel összefogva, új és addig nem megszokott módszert alkalmaztak: a még élő tanúkat meghallgatták, a tanúvallomásokat bíróilag hitelesítették, így bizonyítva azt az álláspontot, hogy a költő itt született.

A Petőfi-ügynek rendőrkapitány helyettessége alatt és polgármesterré választása után is szorgalmazója hirdetője volt. Ő szerezte be a költő erdődi házassági anyakönyv másolatát, ahol szülőhelyének szintén Félegyháza van bejegyezve.

Polgármesteri működése alatt, mint a második Petőfi Szoborbizottság elnöke fogadta városunkba „hazatért” Petőfit, a Köllő Miklós által készített Petőfi szobrot.

A visszaemlékezésekről szóló jegyzőkönyvek egy részét Szerelemhegyi Károly a városházán hagyta a hivatalból való távozása után, ám ezek nem maradtak meg az utókor számára. Valószínű, hogy utódja nem tartotta fontosnak ezek megőrzését.

A fontos, általa összegyűjtött bizonyítékok így eltűntek. Azok maradtak csak meg, amelyeket 1935-ig lakásán őrzött. Budapestre elköltözve az iratokat átadta a Petőfi-kutatás céljából létesült helyi bizottság egyik tagjának, Szirák Ferenc gimnáziumi tanárnak.

Kutatási eredményeit Mezősi Károly is felhasználta „Az évszázados Petőfi-per” című könyvében.

Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított a város és a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.

Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:

Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár

• Petőfi nyomában jártak – Félegyházi Petőfi kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011.

• A megnyesett fa kizöldült. Mátyus Imre. In: Félegyházi Közlöny 9. évf. 18. sz. (2000. szept. 8.)

• A Szerelemhegyi család története - In: Félegyházi Közlöny 20. évf. 21. sz. (2011. dec. 9.)

• Félegyházi évfordulók - Urbán Miklósné - In: Félegyházi Közlöny 6. évf. 10. sz. ( 1997. máj. 9.)

• Félegyházi képek: Holló Lajos ; Zámbó Géza ; Agócs János ; Özv. Kalmár Józsefné ; A város oszlopai ; A nagy ház nagy emberei ; Családi csoportkép ; A kaszinó ; Korona szálloda ; Ring Pali vendéglője ; Félegyháza, mint világváros - In: Félegyházi Képes Naptár (1984.)