Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- hegyesieletrajz [2022/10/11 09:27] – kiskunadmin
+++ hegyesieletrajz [2022/11/21 10:24] (aktuális) – [Újságírás, tanulmánykötet] kiskunadmin
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
-====== dr. Hegyesi Márton életrajza ======
+====== Dr. Hegyesi Márton életrajza ======
-{{:hegyesimartonportre1868.jpg?direct&400 |}}**dr. Hegyesi Márton** ( Bihar megyei Nagy-Bajom, 1846. július 10.- Nagyvárad, 1907. március 14.) ügyvéd, újságíró, publicista, politikus, országgyűlési képviselő
+{{:hegyesimartonportre1872.jpg?nolink&400 |}} (Bihar megyei Nagy-Bajom, 1846. július 10.- Nagyvárad, 1907. március 14.) ügyvéd, újságíró, publicista, politikus, országgyűlési képviselő.
-Földműves családban született, édesapja Hegyesi Bálint, édesanyja Vas Rebeka. Szülei nem voltak vagyonosak, de anyagi helyzetük lehetővé tette, hogy egyetlen gyermeküket taníttassák. Tanulmányait 1859-ben kezdte a debreceni Református Kollégiumban, amit megszakított a Lengyelországban kitört szabadságharc miatt. Elhagyva Debrecent, néhány diáktársával csatlakozott a lengyel légióhoz. A merész vállalkozás nem volt meggondolatlan.
-Tanulmányai során önszorgalomból gyorsírást tanult, elsajátította az angol, francia, német és lengyel nyelvet. Sok időt és figyelmet szentelt az 1848-49-es szabadságharc történetének alapos megismerésére.
+Földműves családban született, édesapja Hegyesi Bálint, édesanyja Vas Rebeka. Szülei nem voltak vagyonosak, de anyagi helyzetük lehetővé tette, hogy egyetlen gyermeküket taníttassák.\\ Tanulmányait 1859-ben kezdte a debreceni Református Kollégiumban, amit megszakított a Lengyelországban kitört szabadságharc miatt.\\ Elhagyva Debrecent, néhány diáktársával csatlakozott a lengyel légióhoz. A merész vállalkozás nem volt meggondolatlan.
+Tanulmányai során //önszorgalomból gyorsírást// tanult, //elsajátította az angol, francia, német és lengyel nyelvet//. Sok időt és figyelmet szentelt az **1848-49-es szabadságharc** történetének alapos megismerésére.
 -ban fellobbanó lengyel nemzeti mozgalom, a gazdasági elmaradottság, a jobbágyreform ügye és a függetlenség kérdése felkeltették Hegyesi érdeklődését. 1864 tavaszán azonban a cári csapatok elfojtották a lengyel felkelést. Hegyesit és társait hazatoloncolták és Debrecenben a rendőrség börtönében várta, hogy tisztázhassa magát.
@@ Sor 12: / Sor 13: @@
 -ben fejezte be az iskolát, tanulmányai költségét nevelőként teremtette elő.
--től a Beőthy-család nevelője lett. Magánúton jogi tanulmányokat folytatott, 1870-ben tett sikeres magánvizsgát Eperjesen.
+-től a Beőthy-család nevelője lett. Magánúton //jogi tanulmányokat// folytatott, 1870-ben tett sikeres magánvizsgát Eperjesen.
 -1872 között Budapesten vezette Meskó Medárd ügyvédi irodáját. Közben ügyvédi képesítést szerzett.
 . január 1-jén nyitotta meg saját ügyvédi irodáját Nagyváradon. (Azért, hogy megismerjék - kezdeti nehézségen így lett úrrá -, ügyvéd létére kihelyezte cégtábláját. - Ez nagyon szokatlan és megdöbbentő volt.) Első nagyobb ügye az ál-Wesselényi-per volt, amivel közismert és közkedvelt lett a nagyváradi polgárok körében.
-–ben kezdődött politikai pályafutása az Irányi Dániel vonalát követő 48-as pártban, jegyzője, majd megyei bizottsági tagja lett.
--ben és 1878-ban megválasztották a bárándi kerületben országgyűlési képviselőnek.
+–ben kezdődött politikai pályafutása az Irányi Dániel vonalát követő [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gos_1848-as_P%C3%A1rt| 48-as pártban]], jegyzője, majd megyei bizottsági tagja lett.
-Hegyesi, mint ellenzéki képviselő aktívan részt vett az országgyűlés munkájában; tagja volt a bíráló, kérvényi és igazságügyi bizottságnak. A Csemegi-kódex tárgyalásánál néhány módosító javaslatát elfogadták.
--től a nagyváradi iskolaszék főgondnoka, a bihari evangélikus és református egyházmegye ügyésze, majd világi tanácsbírája lett. Tagja volt  több egyesületnek és az ügyvédi kamarának.
+-ben és 1878-ban megválasztották a bárándi kerületben országgyűlési képviselőnek.\\ Hegyesi, mint ellenzéki képviselő aktívan részt vett az országgyűlés munkájában; tagja volt a bíráló, kérvényi és igazságügyi bizottságnak. A **[[https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/140-eve-fogadtak-el-a-csemegi-kodexet| Csemegi-kódex]]** tárgyalásánál néhány módosító javaslatát elfogadták.
--es évek közepétől publikációi jelentek meg a Bihar című hírlapban. Szépirodalmi próbálkozásai a Pesti Hölgydivatban, az Üstökösben,  Sárréti álnév alatt a Nagyváradban jelentek meg, de ezen írások nem voltak számottevőek.
+-től a nagyváradi iskolaszék főgondnoka, a bihari evangélikus és református egyházmegye ügyésze, majd világi tanácsbírája lett.\\ Tagja volt  több egyesületnek és az ügyvédi kamarának.
-Újságírás területén túlnyomórészt jogi és történeti tárgyú kérdéseket helyezett előtérbe.
+-es évek közepétől publikációi jelentek meg a Bihar című hírlapban. Szépirodalmi próbálkozásai a Pesti Hölgydivatban, az Üstökösben, //Sárréti álnév// alatt a Nagyváradban jelentek meg, de ezen írások nem voltak számottevőek.
+==== Újságírás, tanulmánykötet ====
+Túlnyomórészt jogi és történeti tárgyú kérdéseket helyezett előtérbe.\\
 Írásai jelentek meg (csak néhányat említve): a Biharban, Nagyváradban, Debrecenben, Sárrétben, Független Hírlapban, Egyetértésben, Biharmegyei Lapokban, Nemzetben, Függetlenségben, Szabadságban, Szalontai Lapokban.
 -1881 a Biharmegyei Lapokat szerkesztette, ami 48-as ellenzék helyi lapja volt.
--ban 12 Ellenröpirat címmel saját, antiszemita ellenes lapot indított, melynek munkatársa volt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Pulszky Ágost is. (1881-ben Hegyesi lemond a szerkesztői állásról.)
+-ban 12 Ellenröpirat címmel saját, antiszemita ellenes lapot indított, melynek munkatársa volt //Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Pulszky Ágost// is. (1881-ben Hegyesi lemond a szerkesztői állásról.)
 -86 és 1887-88-as Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egylet évkönyvének szerkesztője; az egylet titkára.
@@ Sor 37: / Sor 40: @@
 tavaszán ideiglenes szerkesztői állása volt a Nagyvárad lapnál.
-. március 15-én felolvasást tartott Háromszék önvédelmi harca címmel, 1893-ban Vasvári Pál halála címmel a kolozsvári Ereklye Múzeumban.
+. március 15-én felolvasást tartott Háromszék önvédelmi harca címmel, 1893-ban Vasvári Pál halála címmel a kolozsvári Ereklye Múzeumban.\\ 1899-ben a Szabadság című (kormánypárti orgánum volt) napilap szerkesztője, majd felelős szerkesztője lett 1904-ig.\\ 1900-1901 között az újság munkatársa volt //Ady Endre// is, aki nyíltan nem publikálhatott, de fiatalos nézeteit, nem megfelelő hangvételét így is kifejezésre juttatta.
--ben a Szabadság című (kormánypárti orgánum volt) napilap szerkesztője, majd felelős szerkesztője lett 1904-ig. 1900-1901 között az újság munkatársa volt Ady Endre is, aki nyíltan nem publikálhatott, de fiatalos nézeteit, nem megfelelő hangvételét így is kifejezésre juttatta.
--től jóval kevesebb cikket jelentetett meg, szakfolyóiratokban jelentek meg könyvismertetései. A Budapesti Szemle, Századok és a Hadtörténeti Közlemények alkalmilag közölték írásait. A kolozsvári 1848-49. Történeti Lapoknak rendszeres munkatársa volt.
+-től jóval kevesebb cikket jelentetett meg; szakfolyóiratokban jelentek meg könyvismertetései. A Budapesti Szemle, Századok és a Hadtörténeti Közlemények alkalmanként közölték írásait.\\ A kolozsvári 1848-49. Történeti Lapoknak rendszeres munkatársa volt.\\
-Hegyesi Márton 1904-től ügyvédi praxisa mellett, idejét kizárólag a történelem tanulmányozásával töltötte. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei foglalkoztatták. Minden megtakarított pénzét könyveire gyűjtötte. A kortársai körében könyvgyűjtő szenvedélye igen nagy elismerést vívott ki. Könyvgyűjteménye az 1848-49-es eseményeket feldolgozó művekből álltak.
+Könyve jelent meg **Biharvármegye 1848-49-ben** címmel, amit 1885-ben adtak ki Nagyváradon.\\ Feldolgozta és résztanulmányként megírta **a Máriássy-zászlóalj 1848-49-ben történetét** (1891.), majd a teljes tanulmánya megjelent az **1848-49-iki harmadik zászlóalj története** címmel Budapesten 1898-ban.
-A szabadságharc korszakát kutatta, események még élő tanúival találkozott, vallomásokat és visszaemlékezéseket jegyzett fel. Korabeli iratokat gyűjtött.
-Könyve jelent meg Biharvármegye 1848-49-ben címmel, amit 1885-ben adtak ki Nagyváradon.
+==== A könyvgyűjtő====
-Feldolgozta és résztanulmányként megírta a Máriássy-zászlóalj 1848-49-ben történetét (1891.), majd a teljes tanulmánya megjelent az 1848-49-iki harmadik zászlóalj története címmel Budapesten 1898-ban.
+Hegyesi Márton 1904-től ügyvédi praxisa mellett, idejét kizárólag a történelem tanulmányozásával töltötte. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei foglalkoztatták.\\ Minden megtakarított pénzét könyveire gyűjtötte. A kortársai körében könyvgyűjtő szenvedélye igen nagy elismerést vívott ki. Könyvgyűjteménye az 1848-49-es eseményeket feldolgozó művekből álltak.\\ A szabadságharc korszakát kutatta, események még élő tanúival találkozott, vallomásokat és visszaemlékezéseket jegyzett fel. Korabeli iratokat gyűjtött.
 Hegyesi Márton könyvtárát életművének dédelgette. Végrendeletében kikötötte, hogy akár megtartja a család, akár jótékony célra ajánlják fel, a gyűjteménynek egyben kell maradnia.
@@ Sor 52: / Sor 54: @@
 Hegyesi Márton 1907. március 14-én, vesebántalmakban hunyt el.
-Családja:
+==== Családja: ====
 Hegyesi Márton kétszer nősült. Első felesége, Sztarovetszky Júlia elhunyt. Második felesége Beőthy Eszter (1877). Házasságukból hat gyermek született:  Sándor, Péter, Pál, Anna, Katalin és Erzsébet. (Pál 20 éves korában elhunyt, halálának körülményei tisztázatlanok, öngyilkosságot követett el.)