Különbségek
A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.
| Előző változat mindkét oldalon Előző változat Következő változat | Előző változat | ||
| rolunk [2022/11/04 08:19] – kiskunadmin | rolunk [2023/01/18 12:05] (aktuális) – eltávolítva kiskunadmin | ||
|---|---|---|---|
| Sor 1: | Sor 1: | ||
| - | ====== Petőfi Sándor Emlékház ====== | ||
| - | |||
| - | Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor”.E ház helyén állt az a nádtetős épület, amelyben a Petrovics család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén 1824-1830-ig. | ||
| - | |||
| - | Kiskunfélegyházán Petrovics István szabadszállási lakos 1824 nyarán kötött három esztendőre szerződést a félegyházi mészárszék bérletére 550 váltócédulabeli Forintért (az eredeti bérlet 100 Ft/év volt). A család Kiskőrösről az ősz folyamán 6 szekérrel költözött át Félegyházára. | ||
| - | |||
| - | A költő gyermekkori lakásául szolgáló ház, amelyet egykor Petrovics István bérelt Bánhidi Gáspár földbirtokostól, | ||
| - | |||
| - | A vállalkozó szellemű családfő vagyoni gyarapodása és társadalmi emelkedése ezen időszakban, | ||
| - | |||
| - | Sándor fiát 1828-ban beíratta a kecskeméti evangélikus elemi iskolába, így alapozva meg tanulmányait. | ||
| - | |||
| - | 1830-ban a városi tanács az újabb szerződését már más feltételekhez kötötte (a bérleti díjat megemelték 1000 váltócédulabeli Forintra), melyek Petrovics István számára elfogadhatatlanokká váltak, ezért lemondott a Hattyúház helyiségeinek további bérlésről. Ezután Petrovicsék elhagyták az Aranykéz utcai ingatlant és visszaköltöztek Szabadszállásra. | ||
| - | |||
| - | A ház tulajdonjoga sokáig vitatott volt a Bánhidiak és az eredeti tulajdonos, Török család között. 1833-ra rendeződött a tulajdonjogi vita, de ekkor az eredeti ház már roskataggá vált. Ezért a Török család felajánlotta megvételre az épületet a szomszédságban élő Boczonádi Szabó József redemptus birtokosnak, | ||
| - | Boczonádi Szabó Sándor (1811-1891; ügyvéd, a város '48-as országgyűlési követe) 1845-ben birtokba vette a romos házat. A szabadságharcot követő megtorlásos időszak, a bujdosás és kegyvesztettség után szülővárosába visszaérkezve újjáépítette az örökölt házat és az 1850-es évek elején új polgárházat emeltetett. Az impozáns polgárházra a költő tisztelői márványtáblát helyeztek 1867. október 13-án az első Országos Petőfi-ünnepség keretében. | ||
| - | |||
| - | Ez a polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, 1993-ban emlékszobát alakítottak ki az épületben, | ||
| - | |||
| - | 2018-ban újult meg a Petőfi életútját bemutató kiállítás, | ||
| - | |||
| - | A „Petőfi nyomában jártak” című kiállítás tizenegy félegyházi jeles személy életútját, | ||
| - | |||
| - | A Versek termében közelebb kerülhetünk Petőfihez, meghitt környezetben a félegyháziak által választott 30 legszebb Petőfi vers olvasható. | ||
| - | |||
| - | 2015. március 15-én ünnepélyes keretek között került sor az emlékház felújított szárnyában, | ||