cserepjozsef [A félegyházi Petőfi-kultusz digitális forradalma]

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
===== Dr. Cserép József =====
{{:dr._cserep_jozsef.jpg?nolink&200 |}}(Kiskunfélegyháza, 1858. december 23. – Tiszalök, 1948. szeptember 23.) klasszika - filológus, tanár, tankönyvíró, bölcsésztudós. 

Iparos családban született, elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában, Kiskunfélegyházán végezte. 

A felsőbb osztályokat Szegeden végezte, 1882-ben a budapesti egyetemen görög—latin szakos tanári, 1884-ben bölcsészdoktori, 1889-ben a kolozsvári egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. 

1882–1893 között Sátoraljaújhelyen előbb, mint helyettes, majd rendes gimnáziumi tanár tanított. 

1899-1900-ban Münchenben, Párizsban és Londonban //Sallustius// - kéziratokat tanulmányozott. 1893-ban és 1907-ben Görögországban, 1903-ban Olaszországban járt tanulmányúton. 

1893-tól Aradon, majd Budapesten tanított, közben pedig a kolozsvári, 1898-1912 között a budapesti egyetemen a római irodalomtörténet és a római régiségek című tárgykör magántanára lett. 

1906–1920 a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumának magyar, latin, görög szakos, s egyúttal a Tanárképző Intézetben a latin stílusgyakorlatok tanára. 

Több latin és görög nyelvi tankönyvet, számtalan tanulmányt írt, elsősorban az ókorról és a magyarok őstörténetéről. 

==== Petőfi-kutatás ====


Szülővárosától távol élve is figyelemmel kísérte és támogatta a helyi Petőfi-kultuszt, az 1930-as évektől bekapcsolódott a szülőhely-vitába, s mint félegyházi születésű ember, szülővárosa javára akarta eldönteni a kérdést. 

Álláspontja szerint a kis Petrovics Sándor nem a városban, hanem kint, Bugac-Monostoron, (később, Mezősi Károly hatására módosította véleményét: „//a kiskunfélegyházi határnak Bugacmonostor puszta felé eső tájékán//”) útban Kiskőrös felé született 1822 szilveszterének éjszakáján. 

Vitacikkeiben határozottan szembeszállt a hivatalos irodalomtörténeti állásponttal. Érveiben tényként szerepelt a költő „//Szülőföldemen//” című verse és a házassági anyakönyvi kivonata. 

Egy évvel halála előtt, 89 éves korában összegezte álláspontját a Félegyházi Közlöny hasábjain a „//A nagy perhez//” című cikkében, mintegy előhírnökeként //dr. Mezősi Károly „Az évszázada Petőfi per”// című munkájának.

Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.

==== Megjelent írásai – értekezései: ====

//**Vergil alvilága.**// Sátoraljaújhelyi Gimnázium Értesítője (S.-a.-ujhelyi gymn. Értesítője) 1887.
 
//**Cicero egy vitás helyéhez.**// Sátoraljaújhelyi Gimnázium Értesítője (S.-a.-ujhelyi gymn. Értesítője) 1891.

//**Zrinyiászunk Tasso és Vergil Világításában.**// Figyelő XXVI. XXVII. 1889.

//**Egy momentum C. Sallustius Crispus életéből.**// Erdélyi Múzeum-Egylet Kiadványai 1891.

//**Értekezés Sallustius történetirásáról.**// Sátoraljaújhely, 1883. Tudori értekezés.

//**Római irodalomtörténet.**//  Budapest, 1896., 1901., 1905.

//**Római régiségek A gymnasiumi ó-klasszikus irók olvasásához segédkönyvűl, rajzokkal.**// Budapest, 1888. Ism. Eget. Philol. Közlöny. 2. kiadás. Franklin–Társulat, Budapest, 1891. –megjelent szerb nyelven is.

//**C. Sallustius Crispus életviszonyaira s munkáira vonatkozó függő kérdések – kilenc értekezés.**// Arad, 1896.

//**Latin stilisztika.**// Pozsony, 1903.

//**Határidőszámítás a rómaiaknál. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (18. 6).**// Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1903.

//**C. Julius Caesar commentariusainak folytatásai és Asinius Pollio. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (19. 8).**// Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1906.

//**Homéros Ithakája.**// Budapest, 1908.

//**Magyar nyelvű nép a hellén őskorban. Különlenyomat az Ethnographia 1910. 6. sz.-ból ( 4–r.8. I.).**// Budapest, 1910.

//**Salliutius Caius Cripus össezs munkái. Görög és latin remekírók.**// Budapest, Franklin–Társulat, 1910.

//**A magyarok eredete. A turáni népek őshazája és ókori történetek.**// Budapest, 1925.

//**I. Világhírű Nagy Sándor a matyó–magyarság királya volt.**//
 
  * Mellékletek:

    * //II. A tudákosság hajtásai (Ikes igeragozás s egyéb beszédbeli tévelygéseink. Petőfi Sándor születéshelye.)//

    * //III. Végzetem.// M. kir. József Nádor Műegyetem, Mech. Techn. Intézet nyomdája, Budapest, 1937.

    * //A magyarság őstörténete és őshazája.// Budapest, 1933. – több kiadásban, legutolsó kiadás: Szkíta kiadó, Budapest 2021.

    * //A Magyarok Őshazája Amerika.// Ohio: Warren+Fáklya kiadó, 1962.

Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:

[[kpsvk#Dr. Cserép József művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]]
==== Források: ====

  * //Petőfi nyomában jártak// – Félegyházi Petőfi kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011. 42-47. p.

  * //Magyar írók élete és munkái 2.// Szinnyei József, 298 p.

  * //Tudóssors magyar földön.//  //Félegyházi Cserép József, 1858-1948.// Kiss Endre József, Családtörténeti füzetek/2. Sárospatak, 2004.

  * //Cserép József// (1858-1948). In: Fenyvesiné Góhér Anna (szerk.): Nevezetes emberek Bács-Kiskunban. Életrajzi helytörténeti lexikon. Kecskemét, 1971.