| Előző változat mindkét oldalon Előző változat Következő változat | Előző változat |
| ficsorjozsef [2022/11/22 12:03] – [Turulmadaras emlékműnél elmondott beszéd – Fehéregyháza - 1999. július 31.] kiskunadmin | ficsorjozsef [2022/11/22 12:08] (aktuális) – [Szoboravatás Fehéregyháza – Múzeumkert - 1999. július 31.] kiskunadmin |
|---|
| ==== A Petőfi-szobor útraindítása – Kiskunfélegyháza - 1999. július 19. ==== | ==== A Petőfi-szobor útraindítása – Kiskunfélegyháza - 1999. július 19. ==== |
| |
| > {{:1.kep_petofi_szobor_bucsuztatasa.jpg?nolink|}}\\ | > {{ :1.kep_petofi_szobor_bucsuztatasa.jpg?nolink&600 |}}\\ |
| >**Tisztelt Félegyháziak, Kedves Vendégek, Hölgyeim és Uraim!**\\ | >**Tisztelt Félegyháziak, Kedves Vendégek, Hölgyeim és Uraim!**\\ |
| > Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket itt ma a Petőfi téren Kiskunfélegyháza város Önkormányzata, a Petőfi Emlékbizottság és a magam nevében. | > Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket itt ma a Petőfi téren Kiskunfélegyháza város Önkormányzata, a Petőfi Emlékbizottság és a magam nevében. |
| > 1999. július 19-én emlékeztünk Móra Ferencre, aki 120 évvel ezelőtt született és most emlékezünk Petőfi Sándorra is, a két nagy magyarra, akikre valamennyi félegyházi büszke lehet. | > 1999. július 19-én emlékeztünk Móra Ferencre, aki 120 évvel ezelőtt született és most emlékezünk Petőfi Sándorra is, a két nagy magyarra, akikre valamennyi félegyházi büszke lehet. |
| > Petőfi Sándor Szülőföldemen című versében bátran írta le hogy, „Ez a város születésem helye”, nagyon sok költeményében utal arra, hogy a Kiskunságban született. De hasonlóképpen tett Móra Ferenc is, amikor igy írt: „Engem Félegyháza tett iróvá, az én irásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj és félegyházi sárgarigó fütyül…”. Ezért úgy gondolom, hogy kötelességünk ezeket a kulturális értékeket óvni, ápolni és továbbadni a jövő generációja számára.\\ | > Petőfi Sándor Szülőföldemen című versében bátran írta le hogy, „Ez a város születésem helye”, nagyon sok költeményében utal arra, hogy a Kiskunságban született. De hasonlóképpen tett Móra Ferenc is, amikor igy írt: „Engem Félegyháza tett iróvá, az én irásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj és félegyházi sárgarigó fütyül…”. Ezért úgy gondolom, hogy kötelességünk ezeket a kulturális értékeket óvni, ápolni és továbbadni a jövő generációja számára.\\ |
| >{{:2.kep_petofi_szobor_bucsuztatasa.jpg?nolink|}} | >{{ :2.kep_petofi_szobor_bucsuztatasa.jpg?nolink&600 |}} |
| > **Kedves Megjelentek!**\\ | > **Kedves Megjelentek!**\\ |
| > Ma, itt a Petőfi téren, a Petőfi-szobor kapcsán találkoztunk, ahol most két szobor áll: a már megszokott, mondhatnám úgy, hogy a régi, és mögöttem egy új. Mind a két szobornak megvan a története. Általában, mint sok mindennek, a szobroknak is vannak történetei. Nagyon sok félegyházi tudja, hogy ez a régi Petőfi-szobor Kiskunfélegyháza város főterén 77 éve áll.\\ 1897-ben készült Erdélyben, Köllő Miklós székely szobrászművész alkotásaként, 1897. július 31-én, Segesváron a várban, a városháza előtti téren állították fel, majd az első világháború után 1916-ban a szobrot leemelik a segesvári városháza előtti térről.\\ A szobor Magyarországra, Budapestre kerül egy ércolvasztó műhelybe.\\ Egy félegyházi segítő, egy újságíró – aki Félegyházán jár egy Petőfi ünnepségen – hívja fel a város vezetőinek figyelmét, hogy van egy Petőfi-szobor Budapesten. S akkor megindul a szobor megszerzéséért az akció, több város is verseng a szoborért, az akkori kultuszminiszter úgy dönt, hogy Kiskunfélegyháza városának adományozza. 1922 februárjában érkezik a szobor Budapestről négyökrös szekérrel, hóesésben a városháza elé. A város polgármestere fogadja és átveszi a szobrot.\\ Három helyet jelölnek meg a szobor elhelyezésére. Az egyik a városháza előtti tér, a Viola ABC melletti terület, a másik a szülőház előtti tér, a harmadik pedig ez, ahol most áll, a Hattyúházzal szemben.\\ 1922 októberében felállítják a szobrot, azóta a város éke a főtéren.\\ | > Ma, itt a Petőfi téren, a Petőfi-szobor kapcsán találkoztunk, ahol most két szobor áll: a már megszokott, mondhatnám úgy, hogy a régi, és mögöttem egy új. Mind a két szobornak megvan a története. Általában, mint sok mindennek, a szobroknak is vannak történetei. Nagyon sok félegyházi tudja, hogy ez a régi Petőfi-szobor Kiskunfélegyháza város főterén 77 éve áll.\\ 1897-ben készült Erdélyben, Köllő Miklós székely szobrászművész alkotásaként, 1897. július 31-én, Segesváron a várban, a városháza előtti téren állították fel, majd az első világháború után 1916-ban a szobrot leemelik a segesvári városháza előtti térről.\\ A szobor Magyarországra, Budapestre kerül egy ércolvasztó műhelybe.\\ Egy félegyházi segítő, egy újságíró – aki Félegyházán jár egy Petőfi ünnepségen – hívja fel a város vezetőinek figyelmét, hogy van egy Petőfi-szobor Budapesten. S akkor megindul a szobor megszerzéséért az akció, több város is verseng a szoborért, az akkori kultuszminiszter úgy dönt, hogy Kiskunfélegyháza városának adományozza. 1922 februárjában érkezik a szobor Budapestről négyökrös szekérrel, hóesésben a városháza elé. A város polgármestere fogadja és átveszi a szobrot.\\ Három helyet jelölnek meg a szobor elhelyezésére. Az egyik a városháza előtti tér, a Viola ABC melletti terület, a másik a szülőház előtti tér, a harmadik pedig ez, ahol most áll, a Hattyúházzal szemben.\\ 1922 októberében felállítják a szobrot, azóta a város éke a főtéren.\\ |
| ==== Szoboravatás Fehéregyháza – Múzeumkert - 1999. július 31. ==== | ==== Szoboravatás Fehéregyháza – Múzeumkert - 1999. július 31. ==== |
| |
| Tisztelt Ünneplő Közönség! | > **Tisztelt Ünneplő Közönség!**\\ |
| | > Történelmi pillanat tanúi vagyunk!\\ |
| Történelmi pillanat tanúi vagyunk! | > Kiskunfélegyháza város valamennyi lakójának és Petőfi Emlékbizottságának üdvözletét és ajándékát hoztam az erdélyi magyarságnak, a fehéregyházi és a segesvári magyaroknak.\\ Egyúttal tolmácsolom [[https://hu.wikipedia.org/wiki/|Göncz Árpád]] köztársasági elnök úr személyes üdvözletét is.\\ |
| | > A szobor közadakozásból készült, nagy öröm számomra, hogy a költő halálának 150. évfordulóján itt Erdélyben, a fehéregyházi múzeumkertben került felállításra és hamarosan leleplezésre.\\ |
| Kiskunfélegyháza város valamennyi lakójának és Petőfi Emlékbizottságának üdvözletét és ajándékát hoztam az erdélyi magyarságnak, a fehéregyházi és a segesvári magyaroknak. | > {{:3.kep_feheregyhazi_szobor.jpg?nolink&400 |}} Egy szobor állításakor el szokták mondani a történetet arról a személyről, akit ábrázol. Úgy gondolom, nekem Róla nem kell beszélnem, mert Petőfi Sándort és költészetét a kisgyerektől az idős emberig mindenki ismeri.\\ |
| | > A szobor gondolata 1997. július 31-én született meg Kiskunfélegyházán, amikor a – Segesvárról Félegyházára került – Petőfi-szobornak a százéves évfordulóját ünnepeltük. A Petőfi Emlékévek alatt maradandót szerettünk volna alkotni.\\ |
| Egyúttal tolmácsolom [[https://hu.wikipedia.org/wiki/|Göncz Árpád]] köztársasági elnök úr személyes üdvözletét is. | > A sok szép rendezvény és kiadvány mellett úgy gondoltuk, hogy a legmaradandóbb egy egész alakos Petőfit ábrázoló ércszobor lenne.\\ |
| | > A szobor megvalósulása kapcsán négy évszámot kell elmondani Önöknek.\\ - 1897: Köllő Miklós székely szobrászművész Petőfi Sándor teljes alakos bronz szobrát a segesvári városháza előtt felállítják, majd az első világháború után Magyarországra, Budapestre menekítik.\\ - 1922 októberétől Kiskunfélegyháza város főterét díszíti, amely azóta is a város éke.\\ - 1997. július 31.: Kezdeményezés fogalmazódik meg a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a segesvári RMDSZ helyi szervezete, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata és Petőfi Emlékbizottsága részéről. E szervek közös felhívással fordultak a világ magyarsága felé, készüljön közadakozásból egy egész alakos Petőfi-szobor 1999. július 31-ére, Fehéregyházára a Múzeumkertbe.\\ |
| A szobor közadakozásból készült, nagy öröm számomra, hogy a költő halálának 150. évfordulóján itt Erdélyben, a fehéregyházi múzeumkertben került felállításra és hamarosan leleplezésre. | > Örömmel jelentem Önöknek, hogy a szobor elkészült, a szobor áll, amelyet hamarosan láthatnak teljes szépségében.\\ Az alkotást felkérésre **Máté István** csongrádi szobrászművész készítette, aki a szoborba megálmodta és beledolgozta Petőfi szellemiségét.\\ A szobor gránit posztamensét **Palásti Gábor** kiskunfélegyházi kőfaragómester készítette.\\ |
| | > **Tisztelt Gábos Dezső Elnök Úr!**\\ |
| {{:3.kep_feheregyhazi_szobor.jpg?nolink&400 |}} Egy szobor állításakor el szokták mondani a történetet arról a személyről, akit ábrázol. Úgy gondolom, nekem Róla nem kell beszélnem, mert Petőfi Sándort és költészetét a kisgyerektől az idős emberig mindenki ismeri. | > Az eredeti segesvári Petőfi-szobrot elhozni nem tudtuk, a szobor leleplezése előtt azonban szeretnék átadni egy ajándékot, egy festményt, Losonci Lilla festőművész alkotását, amely a kiskunfélegyházi Petőfi téren található Petőfi-szobrot ábrázolja. Kérem, őrizzék és az Egyesület helyezze el itt a helyi Petőfi Múzeumban.\\ |
| | > **Kedves Elnök Úr!**\\ |
| A szobor gondolata 1997. július 31-én született meg Kiskunfélegyházán, amikor a – Segesvárról Félegyházára került – Petőfi-szobornak a százéves évfordulóját ünnepeltük. A Petőfi Emlékévek alatt maradandót szerettünk volna alkotni. | > Nagy-nagy tisztelettel adom át Kiskunfélegyháza város polgárainak az összes támogató nevében Máté István szobrászművész teljes alakos Petőfit ábrázoló bronzszobrát.\\ Kérem, fogadják olyan szeretettel, ahogyan ezt mi, félegyháziak hoztuk. Hirdesse ez a szobor a világ magyarjainak összetartozását, legyen az emlékpark az erdélyi és a világ magyarságának zarándokhelye. Kérem, hogy az erdélyi magyarok és románok együtt vigyázzák ezt a szobrot, őrizze Petőfi Sándor szellemiségét ezen a zarándokhelyen, a fehéregyházi Múzeumkertben.\\ |
| A sok szép rendezvény és kiadvány mellett úgy gondoltuk, hogy a legmaradandóbb egy egész alakos Petőfit ábrázoló ércszobor lenne. | > **„Ércalakja hirdesse: szelleme él!”** |
| | |
| A szobor megvalósulása kapcsán négy évszámot kell elmondani Önöknek. | |
| | |
| 1897: Köllő Miklós székely szobrászművész Petőfi Sándor teljes alakos bronz szobrát a segesvári városháza előtt felállítják, majd az első világháború után Magyarországra, Budapestre menekítik. | |
| | |
| 1922 októberétől Kiskunfélegyháza város főterét díszíti, amely azóta is a város éke. | |
| | |
| 1997. július 31.: Kezdeményezés fogalmazódik meg a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a segesvári RMDSZ helyi szervezete, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata és Petőfi Emlékbizottsága részéről. E szervek közös felhívással fordultak a világ magyarsága felé, készüljön közadakozásból egy egész alakos Petőfi-szobor 1999. július 31-ére, Fehéregyházára a Múzeumkertbe. | |
| | |
| Örömmel jelentem Önöknek, hogy a szobor elkészült, a szobor áll, amelyet hamarosan láthatnak teljes szépségében. | |
| Az alkotást felkérésre Máté István csongrádi szobrászművész készítette, aki a szoborba megálmodta és beledolgozta Petőfi szellemiségét. | |
| | |
| A szobor gránit posztamensét Palásti Gábor kiskunfélegyházi kőfaragómester készítette. | |
| | |
| Tisztelt Gábos Dezső Elnök Úr! | |
| | |
| Az eredeti segesvári Petőfi-szobrot elhozni nem tudtuk, a szobor leleplezése előtt azonban szeretnék átadni egy ajándékot, egy festményt, Losonci Lilla festőművész alkotását, amely a kiskunfélegyházi Petőfi téren található Petőfi-szobrot ábrázolja. Kérem, őrizzék és az Egyesület helyezze el itt a helyi Petőfi Múzeumban. | |
| | |
| Kedves Elnök Úr! | |
| | |
| Nagy-nagy tisztelettel adom át Kiskunfélegyháza város polgárainak az összes támogató nevében Máté István szobrászművész teljes alakos Petőfit ábrázoló bronzszobrát. | |
| | |
| Kérem, fogadják olyan szeretettel, ahogyan ezt mi, félegyháziak hoztuk. Hirdesse ez a szobor a világ magyarjainak összetartozását, legyen az emlékpark az erdélyi és a világ magyarságának zarándokhelye. Kérem, hogy az erdélyi magyarok és románok együtt vigyázzák ezt a szobrot, őrizze Petőfi Sándor szellemiségét ezen a zarándokhelyen, a fehéregyházi Múzeumkertben. | |
| | |
| **„Ércalakja hirdesse: szelleme él!”** | |
| |
| |
| |