| Előző változat mindkét oldalon Előző változat Következő változat | Előző változat |
| juhaszistvan [2022/11/11 11:33] – [Utam Petőfihez] kiskunadmin | juhaszistvan [2022/11/16 07:27] (aktuális) – [Utam Petőfihez] kiskunadmin |
|---|
| ====== Juhász István ====== | ====== Juhász István ====== |
| |
| {{:juhasz_istvan.jpg?nolink&200 |}}Juhász István az 1990-es évek elejétől Kiskunfélegyháza kulturális életének meghatározó alakja. Lelkiismereti kötelességének tartja Petőfi és Móra szellemi és erkölcsi példájának felmutatását, az egyetemes magyar kultúra értékeinek népszerűsítését. | {{:juhasz_istvan.jpg?nolink&300 |}}Juhász István az 1990-es évek elejétől Kiskunfélegyháza kulturális életének meghatározó alakja. Lelkiismereti kötelességének tartja Petőfi és Móra szellemi és erkölcsi példájának felmutatását, az egyetemes magyar kultúra értékeinek népszerűsítését. |
| |
| Rendszeresen tart irodalmi és történelmi tárgyú előadásokat, vállalja a város kultikus helyszínein megszólalásaival a közösségi emlékezet ébrentartását. | Rendszeresen tart irodalmi és történelmi tárgyú előadásokat, vállalja a város kultikus helyszínein megszólalásaival a közösségi emlékezet ébrentartását. |
| ===== Utam Petőfihez ===== | ===== Utam Petőfihez ===== |
| |
| | A II. világháború második évében, 1940. november 13.-án születtem Kiskunfélegyházán. Felmenőim apai és anyai ágon városalapítók voltak. Apai ágon Juhász András féltelkes gazda, anyai ágon Sárkány István zsellér.\\ |
| |
| {{:juhasz_istvan_2.jpg?nolink&200 |}} A II. világháború második évében, 1940. november 13.-án születtem Kiskunfélegyházán. Felmenőim apai és anyai ágon városalapítók voltak. Apai ágon Juhász András féltelkes gazda, anyai ágon Sárkány István zsellér. | Még nem jártam iskolába, amikor már kívülről, ahogy a franciák mondják „par”, azaz „szív szerint” tudtam az Anyám tyúkját, a Füstbe ment tervet és a Talpra magyart.\\ |
| |
| Még nem jártam iskolába, amikor már kívülről, ahogy a franciák mondják „par”, azaz „szív szerint” tudtam az Anyám tyúkját, a Füstbe ment tervet és a Talpra magyart. | Első kutyám Petőfinek köszönhetem. Amikor megtanultam az //Anyám tyúkját//, kiskutyát kértem, hogy beszélgethessek vele, mint Petőfi a Morzsával. (Azóta is van kutya a házunkban.)\\ |
| |
| Első kutyám Petőfinek köszönhetem. Amikor megtanultam az //Anyám tyúkját//, kiskutyát kértem, hogy beszélgethessek vele, mint Petőfi a Morzsával. (Azóta is van kutya a házunkban.) | Az elemi négy osztályt a híres félegyházi Tanítóképző gyakorló iskolájában végeztem el. Másodikos elemista voltam, amikor 1948-ban az iskolai ünnepségen elszavaltam a //Nemzeti dalt//. Szamosfalvi Imre tanító bácsi jutalmul megsimogatta jó illatú kezével az arcom, és azt mondta:** „Petőfi Sándor büszke rád!”**\\ |
| |
| Az elemi négy osztályt a híres félegyházi Tanítóképző gyakorló iskolájában végeztem el. Másodikos elemista voltam, amikor 1948-ban az iskolai ünnepségen elszavaltam a //Nemzeti dalt//. Szamosfalvi Imre tanító bácsi jutalmul megsimogatta jó illatú kezével az arcom, és azt mondta:** „Petőfi Sándor büszke rád!”** | Szüleimnek könnybe lábadt szemmel meséltem el. Édesapám férfiasan kezet fogott velem, édesanyám össze-vissza csókolt. Apai nagymamám a sparhelt mellett a könnyeit törölgette a kötényével… Én voltam az első unokája…\\ |
| |
| Szüleimnek könnybe lábadt szemmel meséltem el. Édesapám férfiasan kezet fogott velem, édesanyám össze-vissza csókolt. Apai nagymamám a sparhelt mellett a könnyeit törölgette a kötényével… Én voltam az első unokája… | Az általános iskola felső osztályait a Szent János téri Általános Iskolában végeztem el. (1950-ben a tér nevét „Szabadság térre” változtatta a városi tanács.) Az iskola legendás magyartanára Pusztaszeri Sándor (Puszta bácsinak becéztük), minden évben rendezett szavalóversenyt.\\ |
| |
| Az általános iskola felső osztályait a Szent János téri Általános Iskolában végeztem el. (1950-ben a tér nevét „Szabadság térre” változtatta a városi tanács.) Az iskola legendás magyartanára Pusztaszeri Sándor (Puszta bácsinak becéztük), minden évben rendezett szavalóversenyt. | Nyolcadikos koromban //Petőfi: A gólya// című versét választottam. Megdicsért a zsűri, hogy szöveghiba nélkül szavaltam el a hosszú verset. Jutalmul egy szovjet-orosz író regényét kaptam. „Távolban egy fehér vitorla”– ez volt a címe. Néhány oldal elolvasása után letettem. Helyette A kőszívű ember fiait és a Sándor Mátyást olvastam. És elolvastam Illyés Gyula: „Petőfi Sándor” című könyvét, amely hatalmas lendülettel röpített Petőfi Sándor felé!\\ |
| |
| Nyolcadikos koromban //Petőfi: A gólya// című versét választottam. Megdicsért a zsűri, hogy szöveghiba nélkül szavaltam el a hosszú verset. Jutalmul egy szovjet-orosz író regényét kaptam. „Távolban egy fehér vitorla”– ez volt a címe. Néhány oldal elolvasása után letettem. Helyette A kőszívű ember fiait és a Sándor Mátyást olvastam. És elolvastam Illyés Gyula: „Petőfi Sándor” című könyvét, amely hatalmas lendülettel röpített Petőfi Sándor felé! | Gimnáziumi tanulmányaimat a Petőfi Sándor Gimnáziumban végeztem el. Nagy hatással volt rám igazgatóm, [[mezosikaroly|dr. Mezősi Károly]], országosan ismert irodalomtudós, Petőfi kutató, és Illésy István, a magyartanárom, aki Babits Mihály leghosszabb versét, a Jónás könyvét kívülről szavalta el nekünk, az utolsó tanítási órán – útravalóul.\\ |
| |
| Gimnáziumi tanulmányaimat a Petőfi Sándor Gimnáziumban végeztem el. Nagy hatással volt rám igazgatóm, [[mezosikaroly|dr. Mezősi Károly]], országosan ismert irodalomtudós, Petőfi kutató, és Illésy István, a magyartanárom, aki Babits Mihály leghosszabb versét, a Jónás könyvét kívülről szavalta el nekünk, az utolsó tanítási órán – útravalóul. | A szegedi József Attila Tudományegyetemen ( most [[https://hu.wikipedia.org/wiki/|Szegedi Tudományegyetem)]] szereztem magyar–történelem szakon tanári diplomát, 1965-ben.\\ |
| |
| A szegedi József Attila Tudományegyetemen szereztem magyar–történelem szakon tanári diplomát, 1965-ben. | 1962-ben egy szemináriumi előadáson, büszkén számoltam be arról, hogy dr. Mezősi Károly levéltári okmányokkal bebizonyította, hogy //A helység kalapácsa// főszereplőinek, a „lágyszívű kántornak”, és a „fondorlelkű egyházfinak” a mintái valóságos félegyházi emberek voltak: Nemesi Mihály harangozó és Szabó Ferenc kántor. Innentől még közelebb került szívemhez ez a kacagtató népi történet, amelynek nyelvi humora párját ritkítja a magyar irodalomban.\\ |
| 1962-ben egy szemináriumi előadáson, büszkén számoltam be arról, hogy dr. Mezősi Károly levéltári okmányokkal bebizonyította, hogy //A helység kalapácsa// főszereplőinek, a „lágyszívű kántornak”, és a „fondorlelkű egyházfinak” a mintái valóságos félegyházi emberek voltak: Nemesi Mihály harangozó és Szabó Ferenc kántor. Innentől még közelebb került szívemhez ez a kacagtató népi történet, amelynek nyelvi humora párját ritkítja a magyar irodalomban. | |
| |
| Néhány évtől eltekintve, közel negyven évig a Móra Ferenc Gimnázium magyartanára voltam. Iskolám névadójának kultuszát szívvel-lélekkel ápoltam, és egyre elmélyültebben Petőfi Sándor költészetével, sorsával foglalkoztam. Szinte minden Petőfiről szóló könyvet áttanulmányoztam, és hozzákezdtem saját könyveim megírásához. | Néhány évtől eltekintve, közel negyven évig a [[https://moragimi.edu.hu/|Móra Ferenc Gimnázium]] magyartanára voltam. Iskolám névadójának kultuszát szívvel-lélekkel ápoltam, és egyre elmélyültebben Petőfi Sándor költészetével, sorsával foglalkoztam. Szinte minden Petőfiről szóló könyvet áttanulmányoztam, és hozzákezdtem saját könyveim megírásához. |
| |
| Első könyvem: „//Nyomok az időben//” címmel 2009-ben jelent meg. Életemről, pályámról szól. Több fejezetet Petőfinek szenteltem benne. | Első könyvem: „//Nyomok az időben//” címmel 2009-ben jelent meg. Életemről, pályámról szól. Több fejezetet Petőfinek szenteltem benne. |
| |
| === Ezt a könyvet követték a kizárólag Petőfiről szóló könyveim: === | === Ezután csak Petőfiről szóló könyveim jelentek meg: === |
| |
| * „Szolgáltam én Mars uramnál” (2009) | * „Szolgáltam én Mars uramnál” (2009) |
| | |
| * Még közelebb Petőfihez (2009) | * Még közelebb Petőfihez (2009) |
| | |
| * A szerelmes Petőfi (2011) | * A szerelmes Petőfi (2011) |
| | |
| * Szerelem a síron túl is (2018) | * Szerelem a síron túl is (2018) |
| | |
| * Történetek Petőfi Sándor életéből (2019) | * Történetek Petőfi Sándor életéből (2019) |
| * Írások Petőfi Sándorról (2022) | |
| |
| Amikor egy kedves diákom, aki József Attiláért rajongott, megkérdezte: "miért szeretem Petőfit", ezt válaszoltam: | * Írások Petőfi Sándorról (2022). |
| * mert az élet, a szabadság, a szerelem, az igazság költője volt; | |
| * mert verseiben megteremtette azt a szellemi hazát, amelyben otthonra talál a világban élő minden magyar; | |
| * mert gyűlölte a közömbösséget, hitt a cselekvés értelmében; | [[kiskunmuzeumkonyvtara#Juhász István művei|A Kiskun Múzeum könyvtára]] |
| * mert nagylelkű volt; | |
| * mert hűséges volt; | [[kpsvk#Juhász István művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]] |
| * szeretem, mert megírta a „János vitézt”, amely arról győzött meg, hogy a jók elnyerik jutalmukat; | |
| * mert megírta a „Nemzeti dalt”, amely nem hagyja a rabságba beletörődni a magyart; | |
| * mert megírta a szeretet verseit; a „Füstbe ment tervet”, az „István öcsémhez-t”, „A jó öreg kocsmárost”; | Amikor egy kedves diákom, aki [[ https://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jozsefa.htm| József Attiláért]] rajongott, megkérdezte: |
| * szeretem, mert utat és példát mutatott a tartalmas élethez; | |
| * szeretem, mert az élet szeretete sugárzik verseiből… | > "miért szeretem Petőfit?" |
| * Hiszem, amit a drága barát, Arany János hitt: „Amit adál, abból semmi sincs elveszve, Firól-fira szállsz te, mint egy közös eszme.” | |
| | **ezt válaszoltam:** |
| | |
| | >> mert az élet, a szabadság, a szerelem, az igazság költője volt; |
| | >> mert verseiben megteremtette azt a szellemi hazát, amelyben otthonra talál a világban élő minden magyar; |
| | >> mert gyűlölte a közömbösséget, hitt a cselekvés értelmében; |
| | >> mert nagylelkű volt; |
| | >> mert hűséges volt; |
| | >> mert megírta a „János vitézt”, amely arról győzött meg, hogy a jók elnyerik jutalmukat; |
| | >> mert megírta a „Nemzeti dalt”, amely nem hagyja a rabságba beletörődni a magyart; |
| | >> mert megírta a szeretet verseit; a „Füstbe ment tervet”, az „István öcsémhez-t”, „A jó öreg kocsmárost”; |
| | >> mert utat és példát mutatott a tartalmas élethez; |
| | >> mert az élet szeretete sugárzik verseiből… |
| | |
| | Hiszem, amit a drága barát, Arany János hitt: **„Amit adál, abból semmi sincs elveszve, Firól-fira szállsz te, mint egy közös eszme.”** |
| |
| „Jó volna”– mondtam a kedves gimnazista lánynak, „üdvösen jó volna, ha Petőfi Sándor fényes szavai igézetében gondolkodnánk: a hazáról, a szabadságról, a szerelemről, a szülői–testvéri–baráti szeretetről, a természetről… Egy szóval: az Életről.” | > „Jó volna”– mondtam a kedves gimnazista lánynak, „üdvösen jó volna, ha Petőfi Sándor fényes szavai igézetében gondolkodnánk: a hazáról, a szabadságról, a szerelemről, a szülői–testvéri–baráti szeretetről, a természetről… Egy szóval: az Életről.” |
| |
| Boldog vagyok, hogy igehirdető apostola lehettem! | **Boldog vagyok, hogy igehirdető apostola lehettem!** |
| |
| **Juhász István** (a Móra Ferenc Gimnázium Pilinszky-díjas magyartanára, Kiskunfélegyháza Díszpolgára) | |
| |
| | Juhász István (a Móra Ferenc Gimnázium Pilinszky-díjas magyartanára, Kiskunfélegyháza Díszpolgára)\\ |
| Kiskunfélegyháza, 2022. július 31. | Kiskunfélegyháza, 2022. július 31. |
| |