Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- petofikultuszszuletese [2022/10/11 10:17] – létrehozva kiskunadmin
+++ petofikultuszszuletese [2022/10/11 10:39] (aktuális) – kiskunadmin
@@ Sor 2: / Sor 2: @@
 A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz gyökerei 1860-ig, az első szülőhelyvita időszakáig vezethető vissza, ahol Félegyháza alulmaradt Kiskőrössel szemben. Ezért a város polgárai a költő gyermekkori lakásának színhelyét márványtáblával szerették volna megjelölni, bizonyítva és hangsúlyozva a tényt: Petőfinek e város adta a magyar anyanyelv ismeretét, eszmélésének felébredését.
-A kultusz születése városunk első díszpolgárához, **Reményi Ede hegedűművészhez** köthető.
+A kultusz születése városunk első díszpolgárához,[[https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/remenyi-ede-hoffmann-77743|Reményi Ede]] hegedűművészhez köthető.
 {{ :1_kep_remenyiede.jpg?nolink&400 |}}
-Reményi Ede<WRAP center round info 60%>
-információs doboz
+<WRAP center round box 60%>
+**Reményi Ede** (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.
 </WRAP>
+Reményi az 1848/49-es események alatt Görgey és Klapka hegedűse volt, ami miatt emigrálni kényszerült. Ez idő alatt páratlan zenei karriert futott be Amerikában és Európában.
+-ban amnesztiát kapott és hazatért. Országjáró hangversenykörutat szervezett, melynek bevételeit egy Budapesten felállítandó Petőfi-szoborra gyűjtötte.
+E körút egyik állomása Félegyháza volt 1860. november 18-án. Az itt összegyűlt pénzt nem a szoborra, hanem városunkban egy emléktábla elkészítésére ajánlotta fel. A tábla 1861-ben készült el Pesten Gerenday Antal műhelyében, majd leszállították Félegyházára Boczonádi Szabó Sándor őrizte azt, míg lehetőség nem nyílt a tábla felavatására.
+{{ :2_kep_boczonadi_szabo_sandor.jpg?nolink&400 |}}
+<WRAP center round box 60%>
+**Boczonádi Szabó Sándor** (1811-1891) ügyvéd, a 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kiskunfélegyháza város országgyűlési követe
+</WRAP>
+A táblát a költő tisztelői a kiegyezés után, Reményi Ede javaslatára az 1867. október 13-án megtartott első országos Petőfi-ünnepségen leplezték le. Az országos Petőfi-ünnepség és az emléktábla felavató műsorának egyik fő szervezője, **a Petőfi-kutatás elindítója Pásztor Ferenc** volt.
-Reményi az 1848/49-es események alatt Görgey és Klapka hegedűse volt, ami miatt emigrálni kényszerült. Ez idő alatt páratlan zenei karriert futott be Amerikában és Európában. 1860-ban amnesztiát kapott és hazatért. Országjáró hangversenykörutat szervezett, melynek bevételeit egy Budapesten felállítandó Petőfi-szoborra gyűjtötte. E körút egyik állomása Félegyháza volt 1860. november 18-án. Az itt összegyűlt pénzt nem a szoborra, hanem városunkban egy emléktábla elkészítésére ajánlotta fel. A tábla 1861-ben készült el Pesten Gerenday Antal műhelyében, majd leszállították Félegyházára Boczonádi Szabó Sándor 2.kép őrizte azt, míg lehetőség nem nyílt a tábla felavatására.
-A táblát a költő tisztelői a kiegyezés után, Reményi Ede javaslatára az 1867. október 13-án megtartott első országos Petőfi-ünnepségen leplezték le. Az országos Petőfi-ünnepség és az emléktábla felavató műsorának egyik fő szervezője, a Petőfi-kutatás elindítója Pásztor Ferenc volt.
 Az emlékházra kerülő emléktábla leleplezési ünnepélyének emelésére, 1867-ben, a félegyházán működő Társalgó Egylet készíttetett egy Petőfi-mellszobrot a kor híres művészével, Kugler Pál Ferenccel. A gipszből készült mellszobor a tábla alatt kapott helyet.
-A Boczonádi Szabó-féle ház homlokzatára helyezett márványtábla hirdeti: „Itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor. Állították a költő tisztelői 1861-ben.”  3. kép
+A Boczonádi Szabó-féle ház homlokzatára helyezett márványtábla hirdeti: //„Itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor. Állították a költő tisztelői 1861-ben.”//
+{{ :3_kep_petofi_haz_1867.jpg?nolink&600 |}}
+<WRAP center round box 60%>
+**Boczonádi Szabó-féle ház**, jelenleg Petőfi Sándor Emlékház, 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor u. 7.
+</WRAP>
 Reményi Ede javaslatára a ház előtti utcarészt Petőfi-térnek nevezték el.
 Az 1848-as forradalomra és a költő életének jeles évfordulóira emlékezve e ház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, itt tartották ünnepségeiket a helyi tisztelők.
 A tábla leleplezésétől kezdve a város örök érvényűen kiállt a költő tisztelete mellett és adta tovább azt nemzedékről nemzedékre.