A félegyházi Petőfi-kultusz születése
A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz gyökerei 1860-ig, az első szülőhelyvita időszakáig vezethető vissza, ahol Félegyháza alulmaradt Kiskőrössel szemben. Ezért a város polgárai a költő gyermekkori lakásának színhelyét márványtáblával szerették volna megjelölni, bizonyítva és hangsúlyozva a tényt: Petőfinek e város adta a magyar anyanyelv ismeretét, eszmélésének felébredését.
A kultusz születése városunk első díszpolgárához,Reményi Ede hegedűművészhez köthető.
Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.
Reményi az 1848/49-es események alatt Görgey és Klapka hegedűse volt, ami miatt emigrálni kényszerült. Ez idő alatt páratlan zenei karriert futott be Amerikában és Európában.
1860-ban amnesztiát kapott és hazatért. Országjáró hangversenykörutat szervezett, melynek bevételeit egy Budapesten felállítandó Petőfi-szoborra gyűjtötte.
E körút egyik állomása Félegyháza volt 1860. november 18-án. Az itt összegyűlt pénzt nem a szoborra, hanem városunkban egy emléktábla elkészítésére ajánlotta fel. A tábla 1861-ben készült el Pesten Gerenday Antal műhelyében, majd leszállították Félegyházára Boczonádi Szabó Sándor őrizte azt, míg lehetőség nem nyílt a tábla felavatására.
Boczonádi Szabó Sándor (1811-1891) ügyvéd, a 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kiskunfélegyháza város országgyűlési követe
A táblát a költő tisztelői a kiegyezés után, Reményi Ede javaslatára az 1867. október 13-án megtartott első országos Petőfi-ünnepségen leplezték le. Az országos Petőfi-ünnepség és az emléktábla felavató műsorának egyik fő szervezője, a Petőfi-kutatás elindítója Pásztor Ferenc volt.
Az emlékházra kerülő emléktábla leleplezési ünnepélyének emelésére, 1867-ben, a félegyházán működő Társalgó Egylet készíttetett egy Petőfi-mellszobrot a kor híres művészével, Kugler Pál Ferenccel. A gipszből készült mellszobor a tábla alatt kapott helyet. A Boczonádi Szabó-féle ház homlokzatára helyezett márványtábla hirdeti: „Itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor. Állították a költő tisztelői 1861-ben.”
Boczonádi Szabó-féle ház, jelenleg Petőfi Sándor Emlékház, 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor u. 7.
Reményi Ede javaslatára a ház előtti utcarészt Petőfi-térnek nevezték el.
Az 1848-as forradalomra és a költő életének jeles évfordulóira emlékezve e ház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, itt tartották ünnepségeiket a helyi tisztelők.
A tábla leleplezésétől kezdve a város örök érvényűen kiállt a költő tisztelete mellett és adta tovább azt nemzedékről nemzedékre.