Dr. Szerelemhegyi Károly
(Csongrád, 1862. január 26. – Rákosszentmihály, 1948. december 20.) Jogász, Kiskunfélegyháza polgármestere.
Csongrádon született ősi nemesi család sarjaként. Édesapja Szerelemhegyi Márton ’48-as honvédtiszt, később Csongrád megye ispánja a Károlyi birtokon, majd Kiskunfélegyháza főjegyzője.
1867-ben a nagy, országos jelentőségű Petőfi-ünnepség idején költözött a család Félegyházára. Elemi iskoláit helyben, középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál, jogi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte.
Pályafutását a kiskunfélegyházi járásbíróságnál kezdte, majd rendőrség alkapitányává nevezték ki. 1897. augusztus 1-től Kiskunfélegyháza polgármestere lett. Elnöke volt az 1906-ban megalakult Kiskun Közművelődési Egyesületnek, a Petőfi Bizottságnak, a második Petőfi Szoborbizottságnak. Számos klub és egyesület vezetője volt.
A városfejlesztés terén is maradandót alkotott. Nevéhez fűződik többek között a fedett csatornázás, a leányzárda létesítése, a gimnázium főgimnáziummá való fejlesztése, utak kövezése, kutak építése.
Petőfi kutatás
Bekapcsolódott a szülőhelyvitába, szülőhelykutatásba, nagy hatással volt rá dr. Pásztor Ferenc Petőfi iránti rajongása.
1885-ben dr. Holló Lajossal és Pásztor Ferenccel összefogva, új és addig nem megszokott módszert alkalmaztak: a még élő tanúkat meghallgatták, a tanúvallomásokat bíróilag hitelesítették, így bizonyítva azt az álláspontot, hogy a költő itt született.
A Petőfi-ügynek rendőrkapitány helyettessége alatt és polgármesterré választása után is szorgalmazója hirdetője volt. Ő szerezte be a költő erdődi házassági anyakönyv másolatát, ahol szülőhelyének szintén Félegyháza van bejegyezve.
Polgármesteri működése alatt, mint a második Petőfi Szoborbizottság elnöke fogadta városunkba „hazatért” Petőfit, a Köllő Miklós által készített Petőfi szobrot.
A visszaemlékezésekről szóló jegyzőkönyvek egy részét Szerelemhegyi Károly a városházán hagyta a hivatalból való távozása után, ám ezek nem maradtak meg az utókor számára. Valószínű, hogy utódja nem tartotta fontosnak ezek megőrzését.
A fontos, általa összegyűjtött bizonyítékok így eltűntek. Azok maradtak csak meg, amelyeket 1935-ig lakásán őrzött. Budapestre elköltözve az iratokat átadta a Petőfi-kutatás céljából létesült helyi bizottság egyik tagjának, Szirák Ferenc gimnáziumi tanárnak.
Kutatási eredményeit Mezősi Károly is felhasználta „Az évszázados Petőfi-per” című könyvében.
Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított a város és a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.
Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:
Források
- Petőfi nyomában jártak – Félegyházi Petőfi kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011.
- A megnyesett fa kizöldült. Mátyus Imre. In: Félegyházi Közlöny 9. évf. 18. sz. (2000. szept. 8.)
- A Szerelemhegyi család története - In: Félegyházi Közlöny 20. évf. 21. sz. (2011. dec. 9.)
- Félegyházi évfordulók - Urbán Miklósné - In: Félegyházi Közlöny 6. évf. 10. sz. ( 1997. máj. 9.)
- Félegyházi képek: Holló Lajos ; Zámbó Géza ; Agócs János ; Özv. Kalmár Józsefné ; A város oszlopai ; A nagy ház nagy emberei ; Családi csoportkép ; A kaszinó ; Korona szálloda ; Ring Pali vendéglője ; Félegyháza, mint világváros - In: Félegyházi Képes Naptár (1984.)