A mi 12 pontunk

„Petőfi Sándor mára már megfoghatatlan alakká válik!” – írták a diákok. „Petőfi ne csak megtanulandó iskolai tananyag legyen!” – jegyezték le a felnőttek.

Mi tehetünk azért, hogy ez változzon? Hogy Petőfi ÖRÖK maradhasson?

Kövessük az értékeket, tanítsuk jól a jót, szerettessük meg, maradjunk hűek magunkhoz és fogjunk össze, hogy rá emlékezhessen minden magyar, aki él a Földön.

Cseklye Balázs kiskunfélegyházi 10. osztályos gimnáziumi tanuló gondolatával tekintsünk előre a jövőbe:

„Charles Darwin evolúciós elmélete az emberi ideákra is igaz: amelyik képtelen változni, alkalmazkodni az olykor szélsőségesebb körülményekhez, előbb-utóbb eltűnik, és nyilván nem akarjuk, hogy felcseperedő fiaink és leányaink többé ne ismerjék nemzeti hősünket, Petőfi Sándort, vagy kivételesen szép történelmünk a »magyar« szó jelentését meghatározó aspektusait. Ha képesek leszünk fejlődni, modernizálni, akkor a költő születése óta eltelt kétszáz esztendő mit sem fog számítani, sőt, még két évezred múlva is a Nemzeti dal sorai fognak az iskolások szájából zengeni a Kárpát-medence közepén.”

Induljunk el ezen úton és azon a 12 ponton, ami a nagy közösből született!
Induljunk és tegyük meg azt, amit kell!

1) Határokat átívelő rendezvények, Petőfi hasonmásverseny, korosztályos vetélkedők Petőfi vándorkupával, városi TV- és rádióműsor érdekességekkel Petőfiről.

2) Fesztiválok Petőfi nevével, Petőfi verseinek feldolgozása a fiatalok számára.

3) Kiállítások az új kutatási eredményekről, Petőfi díjátadó ünnepség, minden városi eseményen legyen Petőfi vers szavalva, az év Petőfije díj, Petőfi kötet minden iskolai bizonyítvány mellé.

4) Petőfi versfeldolgozás – rádiókban meghallgathatóak, interneten elérhetőek legyenek; filmek, sorozatok Petőfiről – más nyelven is feliratozva, Petőfi-koncertek, rádiós szavalóversenyek.

5) QR kódos játék és ismeretterjesztés, Flashmobok, írói/rajz pályázat különböző korosztály számára – kötetet készíteni, Petőfi-estek, vetélkedők.

6) Ismerkedjünk meg személyével is.

7) A tanárok jobban koncentráljanak arra, hogy Petőfi érthető és érthető legyen. Több időt kell szánni egyes költemények részletes és érthető értelmezésére.

8) Interaktív program óvodától középiskoláig, WORLDWALL feladatok, ötletes és vidám vetélkedő, megzenésített versek, rádióban versfelolvasás kicsiktől a nagyokig.

9) Socialmédiai platformokon fiókok létrehozása, adott márka a költő nevével, virtuális pénz, animált képsorozat.

1) „Sokkal lassabban és részletesebben kellene foglalkozni Petőfivel, de az összes nagy magyar költővel, mert megérdemlik. Akinek nincs Petőfi kötete, az vegyen és olvasson!”

2) „Mutassuk meg a fiataloknak, ahogy nekünk szükségünk volt az Ő gondolataira, úgy a fiataloknak is szükségük van rá. Ezért szeressenek olvasni, szeressék a verseket, szeressék Petőfit!”

3) „Tartsuk meg értékeink, mert ha elszakadunk attól, nem Petőfi lesz fontos, hanem valamelyik influenszer! De ha úgy érjük el a fiatalokat, hogy Petőfi az influenszer, akkor a megfelelő kommunikációs csatornán keresztül tudjuk közvetíteni a költő értékeit!”

4) „Az a feladata a szülőnek, nevelőknek, hogy gyermekeink számára Petőfi, mint kortársa imponáljon.”

5) „Minden közösségben (család, közoktatási intézmény…) legyenek olyanok, akik Petőfi verseinek olvasása mellett, széles körben ismertessék és szerettessék meg életét, kultuszát.”

6) „Legyen beépítve módszeresen a tanrendbe Petőfi. Legyen szavalóverseny, Petőfi találkozó, Petőfi túra, egész napos Petőfi versfelolvasás, előadások, koncertek, kiállítások.”

7) „Legyenek interaktív programok, ahol bevonva a generációkat, újragondolva, szerepjátékkal elevenednek meg Petőfi életének fontos mérföldkövei pl.: március 15.”

8) „Közös média használata verstanításra, projektterv kidolgozása Petőfi tanítására.”

9) „Facebook, TikTok, Instagram, Slam Poetry, interaktív tanórák; emellett hagyományos rendezvények, koncertek, versírópályázat, tánc- és színielőadás.”

10) „Több generáció egyszerre, kézműves foglalkozásokon, különböző technikákkal, közösen készíthetne a költőhöz kapcsolható szimbólumokat, mint pl.: kokárdát.”

11) „Közös versolvasás, sok hiteles életrajzi elem kézzelfoghatóbbá tétele, a kor követelményeihez igazodva digitális eszközök használata.”

12) „A gyerekeket vigyék el a Petőfi Sándor Emlékházba és a Petőfi Sándor Városi Könyvtárba akkor, mikor a költőről tanulnak. Ez azért fontos, hogy jobban megismerjék a gyermekkori helyszíneket.”

13) „Ne csak a tankönyvekben írt puszta tényeket ismerjék a gyerekek, kihasználva a mai kor eszközeit, mutassuk be Petőfi rendhagyó személyiségét.”

14) „Tartsuk asztalunkon a kezünk közelében a Petőfi összest, tanuljunk naponta négy versszakot, először a Szülőföldemen versből! Fogjunk össze a közös programok érdekében. Tanulhatunk a kínaiaktól is. Petőfi Sándor verseit évente 40 ezer példányban adják ki és minden középiskolás ismeri a Szabadság, szerelem hitvallást!”

ÉN, Kecskemét, 1843.

„Mint a Róna hol születtem,
Lelkem útja tetteimben
Egyenes!
Szavaimmal egy az érzet,
Célra jutni álbeszédet
Tétovázva nem keres.”

AZ ELSŐ DAL Kecskemét, 1843. március 5- előtt

„Két csillag sugára
Derengje át egünk:
Hon és erény legyen
E két csillag nekünk.”

HONFIDAL Debrecen, 1844. január - február

„Tied vagyok, tied hazám!
E szív, e lélek;
Kit szeretnék, ha tégedet
Nem szeretnélek?”

EGRI HANGOK Eger, 1844. február

„S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítené a világot
Nap helyett!”

ISTVÁN ÖCSÉMHEZ Pest, 1844. június

„S anyánkat, ezt az édes jó anyát,
Ó Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!
Mi ő nekünk? Azt el nem mondhatom,
Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom.”

SORS, NYISS NEKEM TÉRT… Pest, 1846. április 24 - 30.

„Láng van szívemben, égbül eredt láng,
Fölforraló minden csepp vért,
Minden szív-ütésem egy imádság
A világ boldogságáért.”

MAGYAR VAGYOK Pest, 1847. február

„Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.”

HÁBORÚ VOLT… Pest, 1847. március

„Békét, békét a világnak,
De ne zsarnokkénytől;
Békét csupán a szabadság
Fölszentelt kezéből.

Úti levelek Kerényi Frigyeshez - IX. levél Beje, 1847. július 6.

„Az én szívemet még a halál sem hűti meg. Temessenek el éjszakon, s ültessenek sírom mellé narancsfát; meglátjátok, hogy ott is virít, mert szívem megmelegíti a földet, melyben fekünni fog…
…Előttem minden ember annyit ér, amilyen értékű a szíve…”

Úti levelek Kerényi Frigyeshez - XIV. levél Szatmár, 1847. július 17.

„Születésemkor a sors az őszinteséget bölcsőmbe tette pólyának s én elviszem magammal a koporsóba szemfedőnek.
A képmutatás könnyű mesterség, minden bitang ért hozzá; de nyiltan, őszintén, a lélek mélyéből szólni csak a nemesebb szívek tudnak és mernek.„

EGY KÖNYVÁRUS EMLÉKKÖNYVÉBE, Pest, 1848. január

„A becsülettől soha el ne térj,
Sem indulatból, sem pedig díjért,
Szeresd híven felebarátaidat,
Ne vond föl közted, s más közt a hidat.
A hon nevét, a drága szent hazát
Szívednek legtisztább helyére zárd!”

NEMZETI DAL Pest, 1848. március 13.

„A magyar név megint szép lesz,
Méltó, régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!”

VAN-E MOSTAN OLYAN LEGÉNY… Pest, 1848. március 27-30.

„Háromszínű magyar zászló,
Dicső jel!
Védelmezünk megfeszített
Erővel,
Kiemeltük a porból szent
Szárnyadat.
Röpülj előttünk a magas
Ég alatt!”

Lapok Petőfi Sándor naplójából, 1848. április 19.

„Az utókor mondhatja rólam, hogy rossz poéta voltam, de azt is fogja mondani, hogy szigorú erkölcsű ember valék, ami egyszóval annyi, mint republikánus, mert a respublikának nem az a fő jelszava, hogy „Le a királlyal!”, hanem a „tiszta erkölcs:” Nem széttört korona, hanem a megvesztegethetetlen jellem, szilárd becsületesség a respublika alapja…”

Lapok Petőfi Sándor naplójából, 1848. április 19.

„Lehetnek ékesebb, nagyobbszerű lantok és tollak, mint az enyém, de szeplőtlenebbek nincsenek, mert soha lantomnak egy hangját, tollamnak egy vonását nem adtam bérbe senkinek; énekeltem és írtam azt, mire lelkem istene ösztönzött, lelkem istene pedig a szabadság.”

A SZÉKELYEKHEZ Pest, 1848. szeptember

„Mutassuk meg: a magyar nem olyasmi,
Mint a gyertya, mit el lehet oltani;
A magyarnak élnie kell örökké,
És nem szabad rabnak lennie többé!”