3. tabló

Molekula

Petőfi Sándor olyan, mint a kémiai molekula, melyben több atom van. Érzéseit, örökérvényű mondanivalóját, tenni akarását, különcségét, meg nem értettségét erős kovalens kötésként valami összekapcsolja, ez a valami pedig nem más, mint a lélek.

Milyen folyamatok indulnak el bennünk Petőfit olvasva?

• egyszerre vagyunk izgatottak és nyugodtak

• megborzongtat, libabőrössé válunk

• gondolatai lángra lobbantanak

• szavai felszabadítanak

• úgy érezzük, hazaértünk bármekkora távolságra is vagyunk a hazánktól

• a lelkünkbe lát

• életérzéssé válik

Petőfi kémiája mindannyiunkban ott van: a nyughatatlansága, a lobogó igazságérzete, a tűz, ami az egész világon csak a magyarokban lángol így.

A tablón azoknak a felnőtteknek a felhívásunkra elküldött/elmondott írásait, riportjait láthatják, akik mertek Petőfiről gondolkodni. A legtöbben a hazaszeretet, a példamutatás, a szabadságvágy, a magyarságtudat, a zsenialitás és a különcség fogalmát használták, ami a fő atomban is olvasható, a többi atom pedig egy-egy picinyke gondolat.

A tablót olvasva gondolkozzanak el azon, Önökből mit vált ki Petőfi Sándor szellemisége!

A szűk 26 esztendő és 7 hónapból, ami számára megadatott -az alkotói időszakból - egy szűk évtizedre tehető.
Munkásságát illetően végtelen sokoldalúság és termékenység jellemezte.

Ez idő alatt drámai és elbeszélő prózai művein, úti jegyzetein, levelezésén és még annyi mindenen kívül ezer verse született.
Van azonban egy másik csoda is.
Életének röpke ideje alatt egy termékenységben is jelentős költői-írói életművet hozott létre, mellesleg eljutott a korabeli műveltség magas fokára is.
Tájékozott volt a történelemben, irodalomban, politikában is —korának polihisztora volt. Lángelme. Magyarország sok táján megfordult élete során, élettapasztalata gazdag anyagot kínált költészetéhez.
Mindezeken kívül beszélt latinul, németül, franciául, latinul. Shakespeare-t fordított angolból ( Coriolanus ).
Az angol irodalom is hatással volt költészetére. (Byron, Shelley) Ezt a nyelvet ő tette (nem kis részben) az egyszerű, természetes kifejezés eszközévé.
Ő az első költőnk, akinél már alig találunk régies, elavult szavakat, szófordulatokat, nyelvében is ő a leginkább mai kortársunk. Az egyetemes, emberi érzéseket egyszerűen és fenségesen szólítja meg.

Nincs még egy költő a magyar-, de talán a világirodalomban sem, akinél az élet és költészet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél. Összes költeményei egyszersmind életrajznak is tekinthetők.

Tájleíró költészete, lírája:
Szűkebb hazájának szeretete (lokálpatriotizmusa) gyakran megjelenik műveiben, tájleíró lírájában, amikor szeretett szülőhazájáról mesél. Sok művében látjuk viszont a kiskun Alföld tájait, embereit, természeti jellegzetességeit.

Útirajzok /1845-1847/
Utazásai örökre emlékezetesek maradnak számára. Őszinte elragadtatással beszél itt is a tájról, a hegyekről–a magas hegyek iránt is éppoly tisztelettel van, mint a Rónaság, a síkvidék iránt.
„Ott feküdt a Tátra egész pompájában, mint egy alvó szép leány, ki álmában lehányta takaróját.”
„Ide-oda szállt lelkem a szép Alföldre”
Ezekben találunk lírától izzó, átlelkesült tájleírásokat, és a korabeli magyar viszonyokat (a műveletlenség, parlagiasság) hol csipkelődő, hol indulatos ostorozását. Ezekben a költő önarcképe is kibontakozik. Néhol tréfás modorban íródott.

Szerelmi költészete:
Szerelmes verseiben megjelenik a hűség, a kérlelhetetlen igazságosság szelleme. (Lírai realizmus)
Gyakran alkalmaz hasonlatokat, metaforákat, bizonyos (szép magyar) szavakat több alkalommal ismétel.
(A virág szavunk mintegy 291-szer jelenik meg műveiben.)

NAGY ELBESZÉLŐ MŰVEI:
- JÁNOS VITÉZ
- A HELYSÉG KALAPÁCSA
- AZ APOSTOL

JÁNOS VITÉZ NÉPI REALIZMUS:
Tündérmese és népi valóság egybeötvözése, az első elbeszélő műköltészetünkben, amelynek nyelve minden ízében ma is érvényes, melyet valóban a legegyszerűbb ember is megérthet, és élvezhet. Humor és derű. (A kritikusok tévesen póriasnak ítélik stílusát.)

Forradalmi költészete:
Fontos megemlíteni nemzeti öntudatát, megerősödését költészetében, amelyhez nagyban hozzájárult a Pesten töltött két esztendő.
Egyszerre nemzeti és egyetemes, egymástól elválaszthatatlanul él benne a hazaszeretet és a világszabadság eszméje. („Egy gondolat bánt engemet”)
A kritikusok támadásának fő oka: Az a szenvedély idegen tőlük, mellyel Petőfi a szabadság, s szerelem témáit műveibe és életébe foglalta.
Stílusában fellelhető mind a komor indulat, elbeszélő költeményeinél a csillámló, nemegyszer csípős humor.
Az irodalomba ő ültette át a magyar nép nyelvét—így a könyvekből meg lehetett tanulni az eleven magyar beszédet.

ÁLTALAM LEGINKÁBB KEDVELT VERSEI:
HONFIDAL, HAZÁMBAN, SZÜLŐFÖLDEMEN, AZ ALFÖLD, A TISZA, LENNÉK ÉN FOLYÓVÍZ, NEMZETI DAL, EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET, EURÓPA CSENDES, ÚJRA CSENDES,EGY ESTÉM OTTHON, ANYÁM TYÚKJA, A TERMÉSZET VADVIRÁGA,JÖVENDÖLÉS, RESZKET A BOKOR, MERT..., PACSIRTASZÓT HALLOK MEGINT, SZEPTEMBER VÉGÉN.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

* Petőfi itt töltötte gyermekkora egy részét, mivel apja Petrovics István Félegyházán bérelte a mészárszéket.
* Szülőföldemen című versében “Ez a város születésem helye” címszóval nyilatkozik.
* Házassági ceremóniáján Félegyházát mondja be szülővárosának.
* A helység kalapácsa c. vígeposz félegyházi ihletésű.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Városunk saját költőjeként köszönti a városba érkezőket, kiknek fontos a széles kulturális fennmaradás.
Számos épület van elnevezve róla, programok fűződnek hozzá. Mára sajnos Petőfi inkább marketigfogássá vált, munkásságát műveit, életét semmibe véve, szinte meggyalázva.
A 21. század a reformkor legnagyobb költőjét szomorúan csak profithajhászatra, aranyásásra, hírverésre, üzleti célokra használja fel, és így veszti el méltóságát a korán meghalt költő.

Miért fontos a kultuszápolás?

A szellemi és tárgyi kultuszéltetés egyaránt fontos, mivel Petőfi teljesen körbejárja a szabadság, igazság, hazaszeretet kérdését, így mi ezeket időtállóan éltethetjük. Sok helyzetben lehet fáklya a sötétben, iránymutató eszme akár politikai kérdésben.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Számomra Petőfi életérzéssé vált, aki nem fél küzdeni, mer áldozatot hozni, meri tűzbe tenni a kezét egy ügy érdekében.

Juhász István József – Kiskunfélegyházán, 1946. 07. 12.-én születtem. Félegyházán végeztem az általános és középiskoláim. Humán jellegű főiskolai végzettségem van, Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesületének elnöke vagyok.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Petőfi és Félegyháza, elválaszthatatlan egymástól.
Amikor az ország megismerte az alföldi rónaságról származó írót, azóta a világ szinte minden tája befogadta.
Petőfi, a mi költőnk szerette ezt a „születési helyét”, verseiben világosan és egyértelműen ír erről a sajátos, csodálatos „Alföldi Rónaságról.”
Ezt a tájat, és itt élő embereket érezte „igazán” otthonának, ezt a csodálatos verssorokból érezni.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

A város szinte valamennyi lakója „Félegyháza szülöttjének” tekintik Petőfit, nem alaptalanul, hiszen maga az író írja: „Ez a város születésem helye.”
Verseiben a Kiskunságról, az Alföldről, a gémeskútról vagy a pitypangról, az itt élő emberekről olyan csodálattal ír, erre csak ezt a várost szerető ember képes rá.
Mindenkit magához közelállónak tartott, a harangozót, a helység kalapácsát, a Kiskunság a lakóival együtt a „szíve csücske” volt.

Miért fontos a kultuszának ápolása?

Mert az emberi tulajdonságaival, a táj, az emberek, ezek kapcsolatáról, a szabadságért bátran kiálló példamutatásáért munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy a világ megismerje az Ő művei alapján Félegyházát.
Azért fontos a kultuszának ápolása, mert a városunk és lakossága „sokat” kapott Petőfitől, szépen megfogalmazott, igaz szavakat, munkásságával minden magyar embernek maradandót alkotott.
Sokat tett a szegények életmódjának változásáért, azzal hogy bátran a felvilágosodás mellé állt, és tettekkel, a szabadság, a jobb sors érdekében.

Mit jelent az Ön számára Petőfi?

Ő egy példakép nekem, de nagyon fontos, és ezért tennünk is kell, hogy minden félegyházi annak tekintse Petőfi Sándort.
A költő szavai ma is helytállóak, minden kornak és más népeknek is példaképe lehet, mert a legdrágábbat, az életét is feláldozta a szabadságért.
Szerette szülőföldjét, családját, az őszinte szavaival bátran kiállt az „Igazság” mellett.
Mozgósító ereje volt, szólt a költő társaihoz „Előre hát, mind, aki költő”, szólt a gyerekekhez, tisztelte szüleit, családját, mindenkihez volt biztató szava.
Nem utolsó sorban az időseket is tisztelte, tanult tőlük, szeretett velük lenni, és erőt adó szavaival a haláltó sem félt.

Mit tehetünk azért, hogy Petőfi örök maradjon?

Amit eddig tettünk azt még kitartóbban folytatni kell.
Minden családban, iskolában, közösségben napirenden tartani a Petőfi-kultuszát.
Minden közösségben legyenek olyanok, akik képesek, és akarjanak tenni.
Ha azt meg tudjuk teremteni versei olvasása mellett, széles körben ismerjék meg az emberek azokat a helyeket, amit Petőfi szeretett.
A vers ünnepén sohase feledkezzünk meg arról, aki mindig szerette a szépet, az igazságot, az embereket, mindenről tudott a vers nyelvével beszélni – még a társadalom bírálatáról is, de tetteivel ezeket bizonyította is. Ez kötelez bennünket tettekre.

Kállainé Vereb Mária vagyok, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár ny. igazgatója, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke.
Pályafutásomat a városi könyvtárban kezdtem és ott fejeztem be. Szakmai munkámban kiemelten fontosnak tartottam az olvasóvá nevelést, a helyi kultuszápolást.
Pályám kezdetén, 14 évig gyermekkönyvtárosként dolgoztam, majd 1992-től 2020-ig vezettem a nagy múltú intézményt, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárat.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Petőfi nevét viselő intézményvezetőként kiemelten fontosnak tartottam a helyi Petőfi-kultusz megismerését, ápolását.

A városi könyvtár megnyitását követően dr. Mezősi Károly 1966-ban megrendezte az állandó Petőfi-kiállítást a Hattyúházban. Az akkor elkészült öt tárló eredeti dokumentumok fotómásolatai, könyvek, könyvborítók voltak. A tárlókból megismerhettük a Petőfi családot, a Petőfi korabeli Félegyházát, a Petőfi szülőhelyvita dokumentumait, Petőfi és Kiskunfélegyháza kapcsolatát.

A Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület kezdeményezésére 1993-ban a Petőfi-házban megnyílt a Petőfi-emlékszoba, ahol új információkat találhatott a látogató Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról, a Petőfi-kutatás történetéről. Az emlékszoba tárlatához 1994-ben kiállításvezetőt adott ki a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület. Éveken át a könyvtár működtette a Petőfi-házat.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Mi félegyháziak sokan úgy gondoljuk, s valljuk, hogy Petőfi Sándor Kiskunfélegyházán született.

A könyvtárban elhelyezett Petőfi tárlók be is mutatták a félegyházi születés dokumentumait:

1. A Szülőföldemen c. vers, amely alá Félegyháza 1848. jún. 6-8.

2. A Kis-Kunság című vers.

3. Petőfi házassági anyakönyvének bejegyzése a költő aláírásával.

4. A kiskőrösi keresztelési anyakönyv, ahol a költő születésének helyét nem tüntették fel, így csak arra bizonyíték, hogy 1823. jan. 1-jén Kiskőrösön keresztelték meg.

5. Petőfi Bankós Károlynak írt levelében szülőföldjének írta a Kiskunságot.

Az Országos Petőfi Emlékbizottság és a helyi Petőfi Emlékbizottság a Petőfi-emlékévben 1998-ban kiadta az 1954-ben elkészült, sokáig kéziratban lévő Az évszázados Petőfi-per c. könyvet, amelyben dr. Mezősi Károly bizonyítani kívánta Petőfi kiskunfélegyházi születését. Mezősi Károly, Félegyháza tudós tanára változatos módszerekkel széles körű kutatásokat végzett.

2001-ben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kiadta Urbán Miklósné a Hattyúház története c. kiadványt, amelyből tömören megismerhető a Petőfi édesapjáról híressé vált ház története.

A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület 2011-ben jelentette meg a Petőfi nyomában jártak – Félegyházi Petőfi-kutatók című kötetet, amelyben az egyesület irodalmi szekciójának tagjai 11 olyan személynek állítanak emléket, akik sokat tettek azért, hogy ne aludjon ki a szülőhelyvita, azaz továbbéltették kutatásaikkal a helyi Petőfi-kultuszt.

Városunk és a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítványnak köszönhetően az Ótemplomkertben végigsétálhatunk Petőfi-kutatóink domborműveinél. Itt találjuk a jeles Petőfi fordítók domborműveit is.

Városunk bemutatásakor büszkén mutatjuk be szülővárosunkat Petőfi és Móra városaként.

Hiszen a magyar és a világirodalom egyik legismertebb, közel ezer verset író költője számos hazai és helyi emlékkel, emlékjellel is rendelkezik.

Büszkék vagyunk a Köllő Miklós által alkotott, 100 éve Petőfi terünkön felállított Petőfi szobrunkra, ahol Petőfi ünnepségeinket tartjuk.

A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület számos alkalommal kiadta, bővített kiadásban is a Petőfi-séta című kiadványt, amely segítségével végigsétálhatunk és megtekinthetjük városunk jeles Petőfi emlékeit, közel 40-et. Mellszobrait, az 1867-es Petőfi emléktáblát, emlékoszlopokat, kutakat, festményeket.

Miért fontos a kultuszápolás?

Dr. Mezősi Károly történészi, irodalomtörténeti munkássága fontos forrásanyag a történelem iránt érdeklődőknek, a helytörténeti kutatóknak és azoknak, aki Petőfi Sándor életét és munkásságát kutatják.

Petőfi Sándor városunkban kapta az alföldi táj szépségének első élményeit. Itt szívta magába a magyar nyelv palócos ízét. Közvetlen környezetében találta meg a gyermek Petőfi az Ótemplomot, a templom melletti első iskoláját, apjának mészáros üzletét befogadó Hattyúházat, a Szent János kútját. Itt találta meg kedves játszópajtásait. Ha végigsétálunk városunkban, mindenütt Petőfi emlékekkel találkozhatunk: tér, utcanév, szobor, emlékmű, emléktáblák, kulturális intézmény. A Petőfi-ház falán találjuk azt az emléktáblát, amelyet Reményi Edének köszönhetünk: „Itt élte gyermekéveit Petőfi Sándor…”

A kultuszápolás sokáig összefüggött a szülőhelyvitával.

Ünnepeink és a kerek évfordulók fontosak a kultuszápolásban: március 15-e, július 31-e, december 31-e.

A költő születésének, a Petőfi-szobor állításának évfordulói is alkalmat adnak arra, hogy ápoljuk a Petőfi-kultuszt. Félegyházán a Köllő Miklós alkotta Petőfi-szobor a helyiek kiemelkedően jeles Petőfi-szimbóluma, a találkozók díszes helye. 1999 mérföldkő a kultuszápolásban: Fehéregyházán új Petőfi szobrot állít Félegyháza, a költő halálának 150. éves évfordulóján. Sok félegyházi tesz látogatást a szoborkertben, s helyezi el az emlékezés virágait. Évente részt veszünk a fehéregyházi Petőfi ünnepségen.

A Petőfi versmondó- és felolvasó napok, rajzpályázatok az újabb és újabb generációk számára, a Petőfi iskolák találkozói, a Petőfi előadások, kiállítások, megemlékezések, séták mind mind a kultuszápolás fontos része. Napjainkban a helyi Tourinform iroda sokat tesz a hagyományok továbbvitelében, megújításában.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

„Ez a város születésem helye…” vallja Petőfi Sándor Szülőföldemen című versében, amelyet 1848. június 6-8 között írt Kiskunfélegyházán.

Legkedvesebb Petőfi kötetem az az összeállítás, a „kis kék könyv”, amely szintén a Petőfi emlékévek alkalmából készült, a félegyháziak megkérdezésével. Címe: A Mi Petőfink, amelyben a költő 30, a félegyháziak számára kedves Petőfi versét tartalmazza, Bodor Miklós grafikáival. A kötet 2008-ban eljutott minden félegyházi családhoz.

Számomra dr. Mezősi Károly, Fekete János, Juhász István, Kapus Béláné és Urbán Miklósné a példaképek, akiktől sokat kaptam életem során, hogy a legkedvesebb költőmmé váljon Petőfi Sándor. Juhász István tanár úr előadásai a Hattyúházban három évtizede Petőfi költészetének népszerűsítését szolgálják, de az általa írott Petőfi-kötetek is, amelyeket a városi könyvtár 2009-től kiadott.

Mit tehetünk ma a Petőfi-kultusz ápolása érdekében?

Tovább kell vinni és éltetni a Petőfi iránti tiszteletet és szeretetet, különösen abban a városban, ahol gyermekéveit töltötte. Ezt a mainál is jobban kell hangsúlyozni, s itt az oktatás, a helytörténet tanítását értem elsősorban.

Maga a város is sokat tehet, felkarolja, segíti a civil szervezeteket, a városi intézményeket, hogy minél többen látogassanak városunkba, s ismerjék meg a helyi Petőfi emlékeket.

Módszerei:
- az óvodában, az iskolában a tanrendbe építve tanítani Petőfit (és Mórát),
- az iskolák számára versmondó versenyt, találkozót hirdetni, szervezni,
- egész napos Petőfi-versolvasás is Petőfi verseinek népszerűsítését szolgálja,
- minél interaktívabban kínálni „Petőfit”,
- a gasztronómia területén is egyre inkább megjelenik „Petőfi”,
- a városunkat bemutató „kitelepüléseken” is hangsúlyosan jelenjen meg Petőfi,
- továbbra is látogassunk Petőfi emlékhelyekre, akár itthon akár határainkon túl, ezeket jól szolgálják a Petőfi túrák,
- előadások, konferenciák is szükségesek, ha van újabb kutatási eredmény azért, ha nincs, meg kell szólítani az érdekelteket,
- legyenek kiállítások Petőfi relikviákból, hiszen vannak jeles gyűjtők, akiknek anyagát meg kell ismerni és csodálni.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

* Itt élte gyermekéveit 1824. novembertől-1830. novemberig a kis Petrovics Sándor.

* Átutazóba írta meg (‘48-as követválasztás alkalmával) a Szülőföldemen című verset.

* Helység kalapácsa.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Turisztikai látványosság.

Miért fontos a kultuszápolás?

* Magyar identitástudatunk SOHA el nem felejtése.

* Gyökereink szétrohasztása elleni küzdelem a jelenben, a mai világban.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Szabadság, Szerelem, 1848, Nemzeti dal.

Mayer Lászlóné vagyok, a Nyugdíjas Pedagógus Klub tagja. Magyar-történelem szakos tanárként tanítottam általános és középiskolában, illetve a Dolgozók Gimnáziumában.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Félegyháza a költő 5 éves koráig a felhőtlen boldogságot jelentette. Bár apja jól tudott magyarul, a magyar nyelv és a népi kultúra (népdalok) itt vált sajátjává.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a „költő” anyanyelvét Félegyháza adta.
A szellemi szülőhely itt van.
Az első magyarságtudatot és a szabadságszeretetét a redemptus és irredemptus kiskun eleink adták a költőnek.

»Miért fontos a Petőfi-kultusz ápolása?

Petőfi munkássága nemcsak irodalmi tananyag.Az sem megengedhető, hogy aktuális poltikai célokra legyen kihasználva.
Nemzeti kultúránk legfontosabb alapját erősítette ez a lázadó kamasz, majd fiatal felnőtt.
Ma is feladatunk a „munkás hazaszeretet”, amelyet ő kért számon magától egyik versében ¹⁾

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Hivatásomból fakadóan az aktív munkás éveimet végigkísérte Petőfi.
Ötödik osztályos diákjaimmal végigjátszottuk a János vitézt.
Középiskolás tanítványaimmal átéltük a közösségért magát feláldozó ember szenvedéseit.

Magánemberként tőle tanultam a barátság fontosságát. (Gondolok is Petőfi és Arany barátságára.)

Mit tehetünk, hogy Petőfi emléke örökké megmaradjon?

Petőfi egyszerre volt konzervatív és liberális a szó XIX. századi értelmében. Ezek miatt is lesz a költő mindenkor aktuális.

1848-ban írta: „Szegény magyar, de magad vagy ezen a Föld kerekén:” ²⁾. Ez sajnos ma is fenyegetően igaz.

Ezért a szülőknek, nevelőknek az a feladata, hogy gyerekeink számára a 15 éves Petőfi imponáljon. Ő ugyanis ekkor a magyarsághoz való tartozásért vállalta:

„Hat esztendeig voltam Istentől, embertől elhagyott földönfutó, hat esztendeig volt két sötét árnyékom: a nyomor és a lelki fájdalom.”

Majd így folytatja: ”De jó hogy így történt —aki boldogtalan nem volt, nem tudja megbecsülni a boldogságot.” ³⁾

Összefoglalva: Úgy válhat Petőfi költészete az emberiség kultúrkincsévé, ha Magyarország önállósága megmarad. Ezért kell küzdenünk.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Édesapja - Petrovics István 6 évig mészárszéket bérelt Félegyházán, ez idő alatt itt éltek, Petőfi itt gyerekeskedett.

1848-ban a követválasztás idején a Kiskunságot szerette volna képviselni. Petőfi ekkor járt Félegyházán, megkeresve gyermekkori ismerőseit.

Felnőtt fejjel Félegyházát vallotta szülővárosának.

Szülőföldemen című vers alatt Félegyházát írta.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Az 1848-as forradalom eszméinek megtestesítője.

A legismertebb-legkedveltebb népköltő, aki e várost vallotta szülőföldjének és e kötődés kapcsán - közülünk való ; innen indult - érzése büszkeséggel tölti el a félegyháziakat.

Az alföldi verseiben leírt - megvallott érzéseket, képeket úgy érzik róluk szól.

A forradalmár Petőfi, példakép.

Mivel országos- és nemzetközi ismertsége és elismertsége van, ezért még büszkébbek az itt élők, hogy hű volt Félegyházához, hiszen adott neki e város egy miliőt, identitást, öntudatot.

Miért fontos a kultuszápolás?

Petőfi történelmi szerepe, irodalmi alkotásai nagyon jelentősek. A korszak emblematikus alakja, gondolatai, versbe öntött érzései, világlátása, igazságérzete és szókimondása és egyszerűsége úgymond hétköznapi példaképpé tette őt.

A példája pedig korszakokat átívelve él, mert minden időben időszerűen hat, mindenki megtalálhatja benne a maga számára fontos közvetítő gondolatot akár szeretetről, szerelemről, természetről, a hazáról vagy a világ nagy igazságairól.

Mivel úgy érezzük, hogy mindig időszerű, így példája hat generációról generációra, tehát mindig érvényes és aktuális értéket képvisel, mércét ad.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Mivel készen kaptam - kaptunk egy Petőfi-képet, azt, hogy mit és hogyan kell róla gondolni, értékelni, felmagasztalni, példaképnek tekinteni - és mivel én mindig kérdésekkel és tele kételyekkel fogadom el a kész elméleteket - nagy kihívás volt számomra legyőzve az ellenérzéseimet megismerni életútját, költészetét, történelmi szerepét, félegyházához kötődését és azt, amit a félegyháziak hittek- hisznek róla.

Nehéz volt lebontani róla azt a sok ráragasztott jelzőt, érdemet, értéket, ami lehet, hogy nem is volt, csak olyannak szerették volna látni.

De végül megismerve a leegyszerűsített valóját és költészetét, azt gondolom, hogy a maga korának egy jelentős gondolkodó, változtatni akaró, az igazságtalanságot és a bekövesedett hierarchikus elveket el nem fogadó fiatalember volt.

Merész, vakmerő és mégis az értékeket tisztelő. Olyan, mint amilyenek szeretnénk lenni, akarunk lenni, amilyenek vagyunk.

Mit tudnak Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

A Petrovics család jelentős időt töltött Kiskunfélegyházán, születési helye vitatott Petőfi Sándornak.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Kiskunfélegyháza Főterén, a Petőfi tér éke a költő/íróról formázott szobor, mely nem csak március 15.-én ragadja meg tekintetünket és idézi fel az 1948-49-es eseményeket. Egy ifjú, aki kortalan eszméivel, hogy példaértéke örök.

Miért fontos a kultuszápolás?

Életünkben egy dolog biztos, az a változás. Hagyományaink átadása nem céltalan, hiszen hovatartozásunkat határozza meg. A kun virtus ékes példája Petőfi. Emlékének méltó ápolása korokon átívelő cél kell, hogy legyen.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Számomra életében kortársai által gyakran nem megértett ifjú, mely az értelem és az érzelem viharában őszinteséget sugárzott mindvégig, ön azonos, heves vérmérsékletű, céltudatos ifjú. A forradalom vihara elsodorja tőlünk ezen ifjú tehetséget és életének befejeztéről olyan izgalmas legendák keletkeztek, mint születése helyszínéről. Számomra Ő egy kun legenda.

A 21. század viharaiban újból rácsodálkozhatunk Petőfi személyiségére és olyan események kapcsolódhatnak hozzá, mint például Petőfi emlék futás, Petőfi műveiből felolvasó est, Petőfi Sándorról elnevezett cukrászkülönlegességek, Petőfi – kávé, Petőfi által díszített használati tárgyak. A méltán híres március 15.-énk újragondolása tartalmilag és interaktívan bevonni a felnövekvő generációt, akár szerepjátékban éljék át a márciusi ifjakkal történteket.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Petőfi Sándor 22 hónapos volt, amikor szüleivel Félegyházára költözött.

A mai Petőfi Sándor Emlékház helyén álló nádtetős épületben éltek.

Petőfi édesapja, Petrovics István 1822-től bérlőtársként, majd 1824-től 1830-ig egyedüli árendásként bérlete a Hattyúházban lévő két mészárszéket. A Hattyúház a mai városi könyvtár része, a régi épületszárnya. Az intézmény 1957 óta viseli Petőfi Sándor nevét.

A költő mindössze három és fél évet töltött városunkban, de a gyermekkor emlékei egész életében elkísérték. Több művében látjuk viszont a kiskunsági tájat, természeti jellegzetességeit, embereit, pl. Az alföld, Kiskunság, A gólya, Hazámban, Távolból, A helység kalapácsa.

A félegyháziakhoz talán legközelebb a Szülőföldemen című költeménye áll, amelyet 1848. június 6-a és 8-a között írt. Húsz év után ekkor tért vissza újra városunkba, ugyanis június első felében beutazta a Kiskunságot követjelöltként. Pestről Nagykőrösön át érkezett településünkre, majd innen indult tovább. Ebben a versben az állítja Félegyházáról: „Ez a város születésem helye”.

Petőfi házasságkötése alkalmából is félegyházi származásúnak vallotta magát, Félegyházát adta meg születési helyül.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni, hiszen mindenkinek mást és mást jelent.

Biztosan vannak olyan félegyháziak, akik úgy gondolják, hogy a Szülőföldemen című versében vallotta meg Petőfi, hogy városunkban született, emiatt nagyon büszkék arra, hogy Petőfi „miénk”, nem pedig Kiskőrösé.

Többen tesznek is a Petőfi-kultusz ápolásáért, ezért a munkájukat a város Petőfi Emlékéremmel ismeri el.

Vannak, akiknek semmit sem jelent, hiszen ha csak a két városi ünnepségre (július 31., december 31.) vagy a könyvtár Petőfivel kapcsolatos rendezvényeire gondolok, egy maroknyi csapat vesz ezeken részt.

A város vállalkozói Petőfit tárgyiasult formában próbálják népszerűsíteni: pl. sütemény, fogások, emléktárgyak.

A város vezetői számára egy kötelező, protokoláris megjelenés a városi központi ünnepségeken. Korábban, Ficsór József polgármestersége idején talán ez másként volt, ahogy hallottam kollégáimtól, ismerőseimtől.

Miért fontos a kultuszápolás?

Mindig kellenek példaképek, akikre büszkék lehetünk, akik életéből erőt meríthetünk.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Mivel a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban dolgozom, abban az épületben, ahol hajdan Petőfi édesapja, Petrovics István mészárszéket bérelt, ezért a várostörténet, a múlt egy részét.

Szabadság, hazaszeretet, vakmerőség, romantikus és többnyire viszonzatlan szerelem, önkifejezés, tehetség.

Mit tehetünk mi, a 21. században azért, hogy Petőfi örök maradhasson?

A fiatalokat talán a 21. század eszközeivel lehetne megszólítani, pl. Facebook, Instagram, TikTok, interaktív tanórák, slam poetry.

Emellett a hagyományos rendezvényekről se feledkezzünk meg, pl. koncert Petőfi megzenésített verseiből; versmondó verseny nem csak fiataloknak, hanem felnőtteknek is; versíró pályázat Petőfi verseinek átirataiból; tánc és színi előadások.

Petőfi kultusz Félegyházán?

Igen, a félegyháziak az anyatejjel szívják magukba városunk szülöttének tiszteletét. Mindig voltak és mindig lesznek félegyházi lokálpatrióták, akik a költő emlékét ápolják és tovább adják. Kiváló pedagógusok tanítanak az iskoláinkban, akik megszerettetik a diákokkal a csodálatos Petőfi verseket. Városunkban megszűntek Petőfi nevét viselő oktatási intézmények, vagy átnevezték őket. Én még Petőfi általános iskolába jártam és Petőfi gimnáziumban érettségiztem. Talán újra lesznek az ő nevét viselő iskolák, éttermek, a kiskunok városában.

A méltó Petőfi tisztelet csak akkor érhető el, ha a kulturális intézmények vezetői összefognak, hogy minél több közös programmal tisztelegjenek a 200 éves évfordulón. Tanulhatunk a kínaiaktól, ahol Petőfi Sándor verseit évente 40 ezer példányban adják ki és minden középiskolás diák ismeri a Szabadság, szerelem hitvallást!

Tartsuk asztalunkon a kezünk közelében a Petőfi összest, tanuljunk naponta négy versszakot, először a Szülőföldemen című versből!

Tompa Anna vagyok, a Nyugdíjas Pedagógus Klub tagja. Magyar-történelem szakos tanárként tanítottam általános, és középiskolában, illetve a Dolgozók Gimnáziumában.

Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Petőfi életében nagy szerepet játszott félegyházi dajkája, akire felnőtt korában is szívesen emlékezett.

Kiskunfélegyháza több ízben vitatta, hogy Kiskőrös lenne Petőfi születési helye, kiváltképp, amikor dr. Mezősi Károly felfedezte, hogy a költő édesapja már 1822-től bérelte a félegyházi mészárszéket.

Segítségül szolgált a városnak az az adat, hogy Petőfi útban Erdélybe írta: „Szülőföldemen” c. versét, amelyet 1848 júniusában keltezett. „Ez a város születésem helye.”

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Kiskunfélegyháza mai lakosságának ősei igen lelkesedtek a költőért, és amikor Reményi Ede hegedűművész felléptekor előadták óhajukat, hogy a Segesvárról elhozott Petőfi szobrot (Köllő Miklós alkotását) megkaphassa a város, Reményi Ede közreműködésével ez meg is történt.

A szobor talapzatát a város költségvetése fedezte, a felállításán pedig Móra Ferenc mondta az ünnepi beszédet.

Miért fontos a Petőfi-kultusz ápolása?

A költő kultusza azért fontos, hogy költői, emberi nagyságát a város jelenlegi lakóinak utódai is hűséggel, és ha kell kiállással, bátorsággal is ápolják.

Ebben kevésbé számít a lelkesedés önmagában, tettekre is szükség van.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Nekem sokat jelentenek Petőfi Sándor egyszerű, népi nyelven írott versei, de ennél sokkal többet jelentett az, hogy minden sora a magyar nép nyelvét, szabadságvágyát és saját magyarságát tükrözte vissza.

Sőt, vér szerinti szlovák származása ellenére, még Bem parancsát is megszegve rohant Erdélybe, hogy csatlakozzon a magyar honvédekhez, akik akkor már az oroszokkal küzdöttek, utolsó erejüket megfeszítve.

A kötő odaadta a hazának mindenki legféltettebb kincsét, az életét. (26 éves korában)

Mit tehetünk, hogy Petőfi emléke örökké megmaradjon?

Óvodáskorú gyermekeknek Petőfi tájverseiből, családverseiből tanítani lehetne szülőnek, óvónőnek egyaránt, a közös médián keresztül is. (TV, Internet)

Általános iskolai tanulókkal próbálják megszerettetni Petőfi verseit, válasszanak maguknak kedvenc verset (verseket), és ebből mondjanak el részleteket (vagy akár az egészet), amit a tanár jelessel honorálhat.

A középiskolában nagyon fontos kiemelni Petőfi sajátos haza- és nemzetszeretetét. Meg kellene kísérelni, hogy az irodalomszerető tanulók egész verseket is mondjanak el tőle.

Ideje lenne felismerni nekünk is azt, amit kiemelten hallhatunk szomszéd nemzetek irodalmáraitól, hogy nekik is van Petőfijük: az ukránoké Tarasz Sevcsenkó, a bolgároké Hriszto Botev, a németek pedig Heinrich Heinét mérték hozzá nagy költőnkhöz.

Petőfi olyan mesterien bánik a magyar nyelvvel, hogy a műfordítók viszonylag könnyen le tudják fordítani verseit, úgy hogy a fordítás hűen visszatükrözi azok tartalmát.

Mit tudnak Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Petőfi és Kiskunfélegyháza kapcsolata mindig is szoros volt, az itt élő emberek a Petrovics családot tisztelték, a mészárszék szerepe rendkívül meghatározó volt abban az időben.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Petőfi Sándor Kiskunfélegyházának mindig is meghatározó, köztiszteletben álló személye volt.

Miért fontos a kultuszápolás?

Az egyesület tagjai kiemelten az alapító tag a mai napig ízesen szaval Petőfit, számunkra a Petőfi Múzeumban történő szavalata rendkívül meghatározó volt.

Mit jelent az Önök számára Petőfi Sándor?

Petőfi Sándorról minden évben, mint a márciusi ifjak egyikéről tudatosan megemlékezik a közösség, illetve a Petőfi Múzeumban több alkalommal járt az egyesület jelentős taglétszámmal, hogy az ismerem-ből a megismerem-ig eljussunk.

Mit tehetünk azért, hogy Petőfi örök maradhasson?

Egyesületünk több évtizedes kézműves foglalkozásoknak hagyománya van, ezért Petőfivel kapcsolatos kézimunkák készítése izgalmas kihívás lehet és igényes látványt nyújthat nem csak Kiskunfélegyháziak számára.

A Pilvax kávéházban jöttek össze annak idején a márciusi ifjak, így egy kávéház vagy teaház akár bármely múzeumban viselhetné nevét, nyilván a Petőfi Múzeumban lenne igazán helyénvaló.

Több generáció március kapcsán a Petőfi Múzeumban közösen készíthetne kokárdát, így új értelmet nyerhetne Petőfiről összegyűjtött emlékeink, kincseink értelmezése, megmutatása és a kokárda készítése.

A Kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola közössége-névadója kultuszának ápolása mellett - rendkívül fontosnak tartja a város két neves szülötte, Móra Ferenc és Petőfi Sándor emlékének nemzedékről nemzedékre történő továbbörökítését.

Igen, Mezősi Károly Közelebb Petőfihez c. tanulmánykötetére támaszkodva mi azt valljuk, hogy Petőfi a miénk. Hisszük, hogy a legfontosabb emberi értéket az irodalmi alkotások közvetítik. A Szülőföldemen c. versnél talán nincs hitelesebb vallomás, amely a szülővároshoz való ragaszkodást fejezi ki.

Petőfi műveiből sok élettapasztalatot, tanulságot tudunk levonni. Akárhová születünk körülményeink nem akadályozhatnak bennünket abban, hogy tanuljunk, fejlődjünk, és az élet nehézségeivel bátran szembenézzünk.

Petőfi példakép- nemcsak a félegyháziaknak, de határon innen és túl is. Nincs olyan magyar, aki ne nézne fel rá. Rendíthetetlen hite a szabadság ügye mellett, önfeláldozása, sokoldalúsága, hatalmas munkabírása mindenkit lenyűgöz. Ő arra is tanít, hogy higgyünk önmagunkban. Tömegeket mozgató, buzdító versei azóta sarkallják tettekre a magyar nemzetet, hogy nyomtatásban megjelenjenek.

Petőfi kultuszának ápolása a magyar ember számára természetes, hiszen a költő verseivel, a művészet önkifejező erejével mindannyiunk lelkére hat. Közérthető előadásmódja, verseinek örök érvényű témái halhatatlanná teszik őt számunkra.

Mit tehetünk mi a 21. században azért, hogy Petőfi örök maradhasson?

Nem könnyű a mai diákokat a versek útján megszólítani, hiszen gyerekeknek elsősorban a tartalom a fontos: valami olyanról szóljon, amit el tudnak képzelni, vagyis erős képiség jellemezze, közel álljon hozzájuk.

A másik “titok” pedig a mű nyelvezete: szókincsében igazodjon az ő életkorukhoz, legyen benne játékosság, nyelvi ötletesség.

Petőfi versei egy kis tanári, szülői magyarázattal a gyermekekhez közel hozhatók. A közös versolvasás összehozza a diákokat, nevelőt, a családot, érzelmi kapcsolódást jelent kicsik és nagyok között.

Sok hiteles életrajzi elemet kell az életműből kiemelni, szemléltetni, illusztrálni ahhoz, hogy kézzelfogható legyen egy-egy alkotás.

A kor követelményeihez igazodva különböző digitális eszközökkel dolgozzák fel a diákok a verseket- ezáltal befogadhatóbbá teszik önmaguk számára.

A “Mi Petőfink” c. vetélkedő ⁴⁾ anyagát valamilyen formában közkinccsé kellene tenni, hiszen sok-sok munkával készült előadások, prezentációk születtek, nagyon értékes előadásokat mutattak be a félegyházi iskolák diákjai. Ezeket csak egy szűk hallgatóság élvezhette.

A “Mit üzen Petőfi a XXI. századnak?” vetélkedő anyagát szívesen közzétesszük, hiszen a gyerekek maguk fogalmazták meg Petőfi életműve alapján a mai korra átültetve azt a 12 pontot, amely erkölcsi hovatartozást vall meg és életcélt tűz ki a fiataloknak.

Kiskunfélegyháza, 2022. június 26.
A Kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola tanulói nevében:
Jankovszkiné Dobó Anikó
munkaközösség-vezető

Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, EGYMI - Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény.
Tagegységei: Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.
Az intézményünkbe járó gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján speciális osztályokban és csoportokban tanulnak. A tanulóközösség összetétele életkort tekintve óvodáskorútól a 23 éves korúig terjed. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként utazó gyógypedagógusi feladatokat is ellátunk Kiskunfélegyházán és a környék településein logopédia, SNI tanulók fejlesztése és fejlesztő nevelés területén.

Mit tudnak Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Petrovics István és családja 1824-1830 között bérelte Félegyházán a híres Hattyúhoz címzett városi kocsmát és a két mészárszéket.
Lakóházuk az Aranykéz utcai vályogfalú nádtetős épület volt, itt töltötte gyermekéveit.
Az egykori lakóház helyére az 1850-es években szép polgárházat emeltek.
A Szülőföldemen költeményében Félegyházát nevezi meg szülővárosaként. 1848. június 6-8. között tartott választási körút alatt itt írta a verset. Ekkor képviselővé szerette volna választatni magát és több városba is ellátogatott.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Kiskunfélegyháza mindig saját fiának vallotta a költőt és Petőfi is szülővárosának tekintette a kiskunsági mezővárost.

Tisztelete 1860-ban indult Félegyházán, miután alulmaradt az első szülőhelyvitában Kiskőrössel szemben és Reményi Ede hegedűművész felajánlotta koncertjének bevételét egy emléktábla elkészítésére örök emlékül megjelölve a költő gyermekkorának helyszínét. Ez az emléktábla a Bánhidi-féle ház falán a legrégebbi emlékműve a költőnek.
A félegyháziak már a 19. század végén elhatározták, hogy szobrot állítanak a költőóriásnak.
A századfordulón, a város két országgyűlési képviselőjének részvételével úgynevezett Petőfi-szobor-bizottságot alakítottak és nagyszabású gyűjtési akcióba kezdtek, a szobor költségeinek előteremtésére.
A város főterét díszítő egészalakos Petőfi-szobrot Köllő Miklós, neves székely szobrászművész készítette Segesvár elöljáróinak megrendelésére. A remekbe szabott alkotást 1897-ben állították fel a segesvári megyeháza előtt. Az avatóünnepségen a félegyháziak egy csoportja is részt vett. A költő bronzmása azonban mindössze tizenkilenc évig díszíthette a segesvári megyeháza előtti teret. A közeledő front elől 1916-ban Budapestre menekítették, ahol a Hungária ércöntőbe került.
Történt, hogy 1921 decemberében Lavotta-hangversenyt tartottak Kiskunfélegyházán, melyen egy budapesti újságíró, bizonyos Markó Miklós is jelen volt.
A koncert utáni fogadáson a zsurnaliszta megkérdezte az egyik félegyházi városatyától, hogyan lehet, hogy bár Félegyházán különös szeretet övezi a nagy költőt, a városnak még sincs egyetlen Petőfi-szobra sem.
A képviselő elpanaszolta, hogy minden igyekezetük dacára csak 25 ezer koronát sikerült összegyűjteniük. Az viszont kevés egy megfelelő szépségű szoborra.
Az újságíró megnyugtatta, a városatyát, hogy nem szükséges új szobrot készíttetniük, hiszen a Hungária ércöntődében öt éve porosodik a Segesvárról elmenekített alkotás.
A városatyák legott megfogalmazták kérelmüket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, melynek továbbítását az újságíróra bízták.
Csakhogy az esetnek gyorsan híre ment, és rövid időn belül több település is beadta kérelmét az úgynevezett „bujdosószoborra”. Megindult a versengés Pápa, Kecskemét, Sopron, Aszód, Szalkszentmárton, Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között.

Hosszas huzavona után 1922-ben, a Petőfi Társaság döntése nyomán a szoborért folyó harc végül Félegyháza győzelmével végződött.
A hírt a városban kitörő örömmel fogadták és a kemény tél ellenére Fekete Antal becsüs vezetésével azonnal útnak indították a város fogatát Budapestre a Petőfi-szoborért.
Négy nap múlva, 1922. február 16-án „szakadó hóesés és a város harangjainak zúgása közepette” érkezett meg a segesvári bronzszobrot szállító ökrös kocsi.
A város határában az ökrök helyére hat fehér lovat fogtak, így vonult be a nemzetszínű zászlóval letakart szobrot szállító társzekér Félegyházára.

A talapzat tervezésével Radnay Béla szobrászművészt bízta meg a város.
A kivitelezést az Újszászi-Majláth cég végezte.

Az impozáns alkotást 1922. október 29-én több ezres tömeg jelenlétében avatták fel. Az eseményen a székelység is képviseltette magát.
Egy nyertes pályázatnak köszönhetően 2013-ban mintegy 10 millió forintból Bozóki István kőfaragó műhelyében megújult a talapzat és a szobor is.

Petőfi-mellszobor:

A félegyházi Petőfi-rajongók a 2019. július 31-i megemlékezés óta a Petőfi Sándor Emlékházban gyönyörködhetnek Hunyadi László (Magyar Örökség díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2019-től a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékérem kitüntetettje) ifjúkori alkotásában.
Dr. Tarjányi Józsefnek köszönhetően, a Sipos család felajánlásaként került Küküllődombóról az Emlékházba az alkotás.

Miért fontos a kultuszápolás?

„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” írta Babits Mihály. A kultuszápolást ez a gondolat ragadja meg a legjobban.

Mit jelent az Önök számára Petőfi Sándor?

Petőfi Sándor szellemisége, példája minden korban időszerű üzenetet hordoz az éppen akkor élők számára. Tántoríthatatlan hazaszeretete példaértékű.
Mindannyiunkban ott van nyughatatlansága, lobogó igazságérzete és az a tűz, ami csak bennünk, magyarokban lángol így. Talán az egész világon csak bennünk.

Petőfi „örökéért”. „Az út a fontos, nem a cél.” (Buddha). Találjunk utat a jelen nemzedékéhez a mai kor eszközein keresztül, hogy Petőfi örök maradhasson.

Mutassuk be Petőfi Sándor szellemiségét, életútjának, személyiségének sokszínűségét a lehető legtöbb módon. Mindehhez rengeteg eszköz, digitális platform áll rendelkezésre, színvonalas interaktív kiállítások, előadások, múzeumpedagógiai foglalkozások, rendhagyó történelemórák.

A legfontosabb, hogy merjünk és éljünk a lehetőségekkel, keressünk utat a fiatalokhoz, hogy megismerhessék ezt a rendhagyó személyiséget, életutat, ne csak a tankönyvekben már jól ismert puszta tényekkel alátámasztva, hanem érdekességekkel színesítve, s hogy ebből ki mit visz majd magával, az nyitott kérdés.

A város központjában található Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár könyv, folyóirat, film, zenei gyűjteményével, valamint technikai eszközeivel biztosítja a város lakói számára a kulturálódáshoz, a művelődéshez, a tanuláshoz és a szórakozáshoz való hozzáférést.

Mit tudnak Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

A Petrovics család 1824 őszén költözött Félegyházára a mai Petőfi Sándor Emlékház helyén álló nádtetős épületbe. Ekkor a kis Sándor huszonkét hónapos volt. Mindössze három és fél esztendőt töltött városunkban, de a gyermekkor emlékei egész életében elkísérték. Több művében látjuk viszont a kiskunsági tájat, természeti jellegzetességeit, embereit, pl. Az alföld, Kiskunság, A gólya, Hazámban, Távolból, A helység kalapácsa.

A félegyháziakhoz legközelebb a Szülőföldemen című költeménye áll, amelyet 1848. június 6-a és 8-a között írt. Húsz év után ekkor tért vissza újra városunkba, ugyanis június első felében beutazta a Kiskunságot követjelöltként. Pestről Nagykőrösön át érkezett településünkre, majd innen indult tovább. Ebben a versben az állítja Félegyházáról: „Ez a város születésem helye”.

Petőfi olyannyira városunkat tudta, érezte gyökereinek, hogy házasságkötése alkalmából félegyházi származásúnak vallotta magát, Félegyházát adta meg születési helyéül.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Petőfi a helyiek számára az a lánglelkű költő, akikre büszkék lehetnek, hisz a hazaszeretet és a szabadságharc költőjeként ismert ország- és világszerte. Szülőföldemen című verse pedig minden félegyházi szívét megdobogtatja. A költő máig tartó nagy tiszteletét és emlékét hivatottak fenntartani a félegyháziak koszorúzási ünnepségei, megemlékezései és a költő nevét viselő emlékérem, melyet a Petőfi kultuszát ápolók kaphatnak.

Miért fontos a kultuszápolás?

Minden településen, legyen az kisebb vagy nagyobb, éltek olyan személyek, akik életükkel, munkájukkal értéket teremtettek. Kötelességünk rájuk emlékezni, nemzedékről nemzedékre átadni, átörökíteni ezt a hagyományt. Példaképet kell állítani a fiatalok elé, akikre büszkék lehetnek. Petőfi a szülőföld, a hazaszeretet, a szülők iránti tisztelet mintaképe.

Mit jelent az Önök számára Petőfi Sándor?

Intézményünk szorosan kötődik a költőhöz. Édesapja, Petrovics István 1822-től bérlőtársként, majd 1824-től 1830-ig egyedüliként bérlete könyvtárunk régi épületszárnyában, a Hattyúházban lévő két mészárszéket. Talán az is előfordulhatott, hogy a kis Sándor ott játszott, futkározott, ahol mi könyvtárosok naponta megfordulunk.

1957. június 9-én emléktáblát avattak a Hattyúház falán, amely a költőnek a városhoz fűződő kapcsolatát örökíti meg. Ezen a napon vette fel a bibliotéka Petőfi Sándor nevét is.

Dr. Mezősi Károly, aki Fekete János helytörténésszel, Mészáros László tanítóval együtt fáradozott azon, hogy a leromlott állapotú, műemlékké nyilvánított Hattyúház megmeneküljön a lebontástól, öt tárlóból álló állandó Petőfi-kiállítást készített és nyitott meg a könyvtár épületében 1966. december 30-án. Ma ennek a kiállításnak megújított változata tekinthető meg.

A könyvtár küldetésének érzi, hogy Petőfi költői nagyságát hirdesse a maga eszközeivel, pl. ismeretterjesztő előadásokat tart, író–olvasó találkozókat szervez, szavalóversenyeket rendez, rajzpályázatokat hirdet, támogatja a Petőfiről szóló helyi szerzők műveinek kiadását, a költő december 31-i születésnapi ünnepségének állandó házigazdája.

Mit tehetünk mi, a 21. században azért, hogy Petőfi örök maradhasson?

Aknázzuk ki a 21. századi modern eszközöket, hogy a gyerekekhez, fiatalokhoz közelebb hozzuk Petőfit, pl. interaktív irodalmi foglalkozások, játékos vetélkedők szervezése.

Mivel Félegyházán több színjátszókör, néptánccsoport működik, ezért gyakrabban lehetne színházi előadások szervezni, tartani Petőfiről.

Versíró pályázat hirdetése Petőfit idéző stílusban vagy Petőfi alakját megidézve vagy Petőfi versét átköltve.

A város magyar, történelem szakos pedagógusai hozzák el a diákokat legalább egyszer a Petőfi Sándor Városi Könyvtárba és a Petőfi Sándor Emlékházba, amikor éppen Petőfi Sándorról tanulnak, hogy jobban megismerjék a költő gyermekéveinek helyszíneit.

A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola tevékenységi körei az általános iskolai egyéni fejlesztések, a felzárkóztatás és tehetséggondozás, a gyermekbarát, szeretetteljes légkör kialakítása, a sikerélmény biztosítása a tanulóknak, az élmény jellegű szakkörök működtetése.

Mit tudnak Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Petőfi és Félegyháza ezer szállal kötődik egymáshoz. A költő szülőhelyének tekintette városunkat, innen indult iskoláztatása, erről a városról szól több szép verse is.

Itt őrizzük kulturális örökségét: Petőfi Sándor Emlékház, Petőfi lakótelep, Petőfi Mozi, Hattyúház, tér, utca, szobor, patika, klub őrzi emlékét.

Erős kapocsként szolgálnak Juhász István róla szóló könyvei is, melyek kulturális örökségnek számítanak:
- Szolgáltam én Mars uramnál
- A szerelmes Petőfi.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Érzelmi és szinte vérségi köteléket: állandóan jelen van nemzetünk, ezen belül városunk eszmevilágában!

Miért fontos a kultuszápolás?

Közös nemzeti értékünk felismerése, gondozása, s a maradandóság megőrzése hagyományaink közé tartozik. Örökzöld és végtelen. A tisztelet,törődés a múlt értékei iránt évezredek óta a magyarság fő profilja.

Mit jelent számunkra Petőfi Sándor?

A líra örökkévalóságát és a fiatalos alkotói lendület megőrzését, amelyet tanulóifjúságunk számára szeretnénk továbbadni.

Tisztelettel a Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola tanárai:
Czigányné Forgó Zsuzsanna és Nagy Lajos Lászlóné Aranka

Horváth Gábor vagyok, 47 éves kiskunfélegyházi lakos, egyéni vállalkozó, Kiskunfélegyháza város Önkormányzatának megválasztott képviselője.

Petőfi és Kiskunfélegyháza kapcsolata:

Igazából a történelmet ismerve Kiskőrös és Kiskunfélegyháza folyamatos versengésben van azzal kapcsolatosan, hogy hol született Petőfi. Kiskunfélegyháziként vallhatom azt, hogy Félegyházán, de természetesen azt is elfogadom, hogyha bebizonyosodik az, ami még eddig nem történt, valóban Kiskőrösön született.
Petőfinek és családjának nagy múltja van Félegyházával kapcsolatosan, családjának itt volt vállalkozása, mészárszéke, ami a Hattyúház, a jelenlegi könyvtár épülete.
Rengeteg emléket őriz Kiskunfélegyháza a család tevékenységeiről.
Petőfi verseiben rengeteg Félegyházához köthető dolog megtalálható, a Szülőföldemen, szerintem az egyik leghíresebb verse is talán Félegyházáról.

Kiskunfélegyházán az elmúlt időszakban – én azt gondolom, hogy – az elmúlt 20-30 évben, egyre jobban felerősödött a Petőfi–kultusz. Most, hogy születésének 200. évfordulója következik, így nem csak Kiskunfélegyházát érintve, hanem egész Bács-Kiskun megyét érintve is, hatalmas projekt indult ezzel kapcsolatosan, amihez Kiskunfélegyháza is csatlakozik.
És hogy miért fontos a kultusz ápolása, mint Petőfi Sándor ugye aki a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjaként 26 évesen elhunyt, de 26 év alatt, ha a tevékenységét vagy irodalmi tevékenységét tekintjük, mondjuk 10-12 év alatt olyan mennyiségű gyönyörű verset hagyott az utókornak, amit a mai napig is oktatnak, tanítanak az iskolákban.
Azt gondolom, hogy a legszebb költeményeket, a legszebb verseket Petőfi adta a magyarságnak így a Nemzeti dalt, a János Vitézt, a Szülőföldemen és még sorolhatnám.
Azokat a verseket, amik igazából mai napig is az általános iskolás illetve a középiskolás diákok tanulnak, megismerhetik belőle azt, hogy milyen volt az 1800-as évek valósága.

Kultuszként Kiskunfélegyházán megemlíthetjük a Petőfi-házat, a Petőfi teret, gyönyörű bronzszoborral. Van nekünk egy Petőfi mozink, van Petőfi utcánk, és mint önkormányzati képviselőként és a körzetem iskolájával kapcsolatosan, ami a Petőfi lakótelepen található, ami azt gondolom hogy igen közel áll a szívemhez, hisz 10 éve képviselem a Petőfi lakótelepiek érdekét.
Ezért is közel áll hozzám a Petőfi név, Petőfi neve, illetve a Petőfi-kultusz és a Petőfi lakótelepen található iskola, ami jelenleg most más nevet visel, közös elgondolásként valószínű, hogy a következő években, bízom benne, hogy minél hamarább fel fogja venni a Petőfi Sándor általános iskola nevet. Pontosan, azért mert ugye volt Félegyházának egy Petőfi Általános Iskolája, de az okokat ismerve ugye maga az iskola megszűnt, ezért én azt gondolom, illetve a körzetem iskolájának vezetője is úgy gondolja, hogy ezt a nevet tovább víve és ezt ápolva átnevezzük a lakótelepi iskolát.

És mi az, amit hozzátehetünk itt a 21. században, hogy örök maradjon?

Mit tehetünk hozzá?

Hát, amit elmondtam, hogy ugye 200. évfordulója következik, tehát születésének 200. évfordulója, ami megyei szinten egy hatalmas miliőben nagy értéket képviselve szerintem egész Bajától Kecskemétig, Félegyházát, Kiskőröst és majdnem minden települést beleértve, szerintem mindenhol a Petőfi–kultuszt meg fogják erősíteni.
Én szeretnék a lakótelepen az iskolánál egy Petőfi mellszobrot létrehozni, illetve állítani egy Petőfi–szobrot a jövőbeli Petőfi iskola mellett.

Mi az, amit érzel akkor, amikor előveszel egy Petőfi kötetet és elkezdesz olvasni Petőfitől verset?

Most tanuljuk a János Vitézt – a gyermekem 11 éves–, egy csodálatos költemény, a szerelem, a szabadság, a tisztaság, az érzelmi világa, az a gyönyörű nyelvezete, ami a János Vitéznek is ott leíródott, a Petőfi keze által.
Maga a nyelv, maga a magyar nyelv, a régi magyar nyelv használata, talán a mai diákok számára nehéz, mert látom azt, hogy nehezen tudja elolvasni az 1840-es években készült költeményt.
Azt gondolom a János Vitéz nyelvezete, hogy Ő azt, mondjuk 20 évesen papírra vetette, azt mindenféleképpen érdemes tovább vinnie a gyermekeknek.

Még így is, hogy a 21. században nehezebben értik azt, hogy a 19. században mi volt, hogy mit is akart igazából kifejezni.

Így van.

És mit gondolsz róla? Zseni volt?

Petőfi Sándor? Szerintem igen.
26 évet élve a magyar nemzetnek értékes verseket adott, ha csak a ’48-as szabadságharc egyik legnagyobb költeményét, a Nemzeti dalt. A mai napig nincs március 15-e Nemzeti dal nélkül, mondhatjuk ezt. Az nem március 15-i ünnepély, ahol nincs Nemzeti dal. Láttam már, meg hallottam már nagyon sok színésztől, Félegyházán is nagyon gyönyörűen előadva Nemzeti dalt, amit hallgatva, az a forradalmiság, az az érzelmekkel teli, az a forrongó, – még libabőrös is lettem,– amit igazából maga a vers ad a szabadságharc hevében, ott az szerintem valami fantasztikus.

Mit gondolsz a '48-as szerepvállalásáról? Hasznos volt számunkra vagy nem?

Én azt gondolom, most kétrétű a történet.
Azért nem volt hasznos a szerepvállalása, mint költőként hasznos volt, a szabadságharcban való részvétel azért nem volt hasznos, mert elesett.
Tehát Ő 26 évesen elesett, és ha Ő ott nem esik el, akkor a magyar irodalom szerintem még hatalmas ajándékokat kaphatott volna tőle, ugye a szabadságharc után is volt élet és tudjuk nagyon jól, hogy Deák stb. a történelmet ismerve Ő továbbmehetett volna azon az úton, amit elkezdett, de elvesztettük a szabadságharcban, szóval nem volt hasznos a szabadságharcban való részvétele e téren.

És javasolnál e valamit, miért kell forgatni az Ő költeményeit? Miért kell ismernünk Őt? Mi az, ami nagyon fontos, hogy megmaradjon egy gyerekben Petőfiből?

Petőfiből? Petőfit és költeményeit világszerte – a világ minden pontján ismerik és az egyik legnagyobb magyar költőnek tartják, tehát nem is kérdéses.
Nincs több Petőfi Sándor Magyarországon. Petőfi Sándor, egy diáknak, egy gyereknek, egy felnőttnek tudni kell, hogy miről szól, hogy mit takar ez a név. Petőfi Sándor, az egyik legnagyobb magyar költő.
Ha Széchenyire azt mondták, hogy a legnagyobb magyar, akkor mondhatjuk azt Petőfi Sándorra, hogy a legnagyobb magyar költő.

És mi Félegyháziak annak tartjuk? Mit gondolsz?

Én mindenképpen.

És így jártadban keltedben, szoktatok róla beszélni?

Igazából 48 éves vagyok, a mi miliőnkben, a mi korosztályunk nem Petőfi Sándor költészetéről beszél.
De itthon, például a gyerekkel kapcsolatosan tanulni stb. ott elővesszük azért, hogy amit régen tudtunk, vagy hallottunk, vagy olvastunk hozzá, vagy ami információt kaptunk azt próbáljuk továbbadni a gyermekeinknek plusz azzal kiegészítve, amit most ők tanulnak.
Lehet, hogy ők most teljesen mást tanulnak már, vagy sokkal részletesebben tanulják Petőfit, mint mi.
Mi biztos, hogy nagyon sokat tanultuk a Petőfit, tehát nekünk nagyon sok volt az általános és a középiskolában szerzett tudás Petőfiről. Nem lehetett elmenni mellette.

De ez jó is így nem?

Természetesen, ezért mondom, hogy erősíteni a magyart, ez az oktatás dolga, de látom azt, hogy mennyire rohanva tanulnak a gyerekek, tehát, hogy sokkal lassabban kellene és részletesebben, és sokkal többet foglalkozva Petőfi, Ady, Radnóti, József Attila, mindenki munkásságával.
A magyar 18. - 19. - 20. századi költők igenis megérdemlik, hogy többet foglalkozzanak velük, azt gondolom, hogy nem rohanva – mint ahogy most teszik, de persze ez nem a mi szemléletünkhöz van állítva, hanem a mai Nemzeti Tantervhez–.
Az biztos, hogy nálunk van Petőfi kötet, szerintem minden családban van Petőfi összes kötet. Én ezt javasolnám, hogy akinek nincs, az vegyen és olvasson.

Petőfi Sándor Félegyházán volt kisgyermek, itt lovagolt fűzfasípot fújva.
Apai ősapám, Kiss József városi szenátor bizonyosan ismerte az ő apját, a mészárszéket bérlő Petrovics Istvánt…
Talán kisdiákként Petőfi versét szavaltam először én is az iskolában. Később lett példakép nekem, amikor a rendszerváltás idején a nép fiát, a forradalmár költőt tiszteltem benne. Rövid, küzdelmes, de szép és tartalmas élet volt az övé…
Ahogy Juhász István tanár úr említette a közelmúlt márciusi megemlékezésein, a lánglelkű költő, a nagyszerű suhanc – talán kicsit mindenkinél jobban – a miénk.
A szabadság és a nemzet magasztos eszméi ellenére is a földön járt, hiszen a történelmi haza számos szegletében megfordult, szerzett tapasztalatot és ihletet.
A népért sírva és kiállva gyakran figyelmeztette a dicsőséges nagyurakat jogra és igazságra…
Akárcsak később Móra Ferenc - a mi másik nagy fiunk –, Petőfi is alulról szemlélte a világot és hirdette radikális szabadsághimnuszait…
Kelj fel és jár köztünk újra Petőfi Sándor!

55 éves vállalkozó vagyok, 53 éve élek Kiskunfélegyházán.
Magán- és társadalmi életemben is alapvető helyet kap a magyarság tudat, hagyományaink megélése és továbbadása, illetve az, hogy félegyháziként élek a világban.
Mindkét szempontból fontos, hogy Petőfi Sándor ezt a települést tekintette szülővárosának illetve az a forradalmár lelkület és életút, ami Petőfit jellemezte hosszúnak nem nevezhető pályáján.
Saját identitásomban egy gyermekkori '48-as történet és családunk első kiadású, illusztrált Petőfi kötete meghatározó volt. Azóta is szeretem nemzetünk történelmét, igyekszem azt minél részletesebben megismerni, így a helytörténeti tudás, a Petőfi kultusz is fontos számomra.

Petőfi Sándor élete során kinyilvánította, hogy születése ehhez a városhoz kötődik, egyrészt a Szülőföldemen című verse kapcsán, másrészt a házassági anyakönyvi kivonatában.
Az, hogy ennek ellenére születése körülményeit olyanok adták meg, akik nem voltak jelen akkor - sőt, később születtek, mint a költő - az egy igazi „magyar” történet, akár csak halálának kideríthetetlen körülményei, akár Segesváron, akár a szibériai száműzetésben következett az be.

Félegyháza büszke lehet Petőfihez kötődő kapcsolatára, hiszen a gyermekkori élmények meghatározzák egy felnőtt munkásságát, különösen a nyelvhasználat és az élmények szintjén, mondhatni tudat alatt ott van ez a város Petőfi életművében.
Kézzelfogható módon jelenik meg a Szülőföldemen című versében ez az életérzés, de átvitt értelemben az egész életműben.
A politika terén pedig abszolút rokonnak élem meg őt, hiszen az ő jobbító szándékait sem támogatta Félegyháza lakossága, mikor politikai babérokra tört, akár csak esetemben történt ez eddig.

Egy város identitását, büszkeségét meghatározzák az itt születettek, akárcsak azok az események, melyek a településen zajlottak, az épületek, szokások, hagyományok is. Félegyháza Petőfi Sándor nélkül sokkal, de sokkal szegényebb lenne, az itt élők lelkéből hiányozna egy adag büszkeség, szegényebbek lennénk egy méltán híres örökséggel.

Jusson ez eszünkbe, akárhányszor fordulunk meg a szülőház környezetében, az Ótemplom körül, hogy ezeken a tereken játszott, fújta fűzfa sípját az a kisgyermek, aki annyi örömet és büszkeséget adott nemzetének, hazájának, azon belül pedig nekünk, félegyháziaknak.

Mit tudnak Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Kiskunfélegyházán született és 6 éves koráig itt élt szüleivel. Édesapja hentesként dolgozott a mészárszéke helyét ma is minden Félyegyházi ismeri.

Mit jelent Petőfi Félegyházának?

Petőfi szelleme a mai napig is átjárja a várost.
A szabadság szeretete, fantáziája, nemzeti hitvallása az utókor Félegyháziainak példaértékű.
Fiatalon hunyt el, mégis pár évnyi alkotásainak mennyisége másnak évtizedes emberöltőbe tellene.

Miért fontos a kultuszápolás?

Nagyon fontos a Petőfi-kultusz ápolása, hogy megmaradjon az emberek emlékezetében egy ekkora tehetség, aki szívében a hazafias érzelmek gyúltak lángra, aki fejében a fantázia szárnyalt, aki lélekben örökké alföldi, kiskunfélegyházi maradt.

Mit jelent az Ön számára Petőfi Sándor?

Számomra Petőfi az egyediséget jelenti, aki nem akart belesimulni környezetébe. Megmaradtak saját elképzelése, ezért nagyon nehezen találta helyét a társadalomban.

Petőfi Sándor egy igazán különleges ember volt.
Tudása, fantáziája, lelkesedése és szabadságvágya igazán különc embert varázsolt belőle saját korában.
Nehezen találta helyét, megélhetését, mert gondolatai nem igazán egyeztek a kor elvárásaival. Ennek következtében rengeteget vándorolt, sok mindent kipróbált, nem egyszer éhezett is. Vándorszínészként, művek fordításával, és verseivel kereste meg az aznapi betevő falatot.

Szenvedélyessége nem csak a forradalmi műveiből, hanem szerelmének írt költeményeiből is érződik.
Fizikuma nem tette lehetővé a 6 éves katonai sorkatonaságot, idő előtt leszerelték, de a hazaszeretete és jobb élet reménye hajtotta.
Bátor volt és lelkes, mindig újra tudta kezdeni, újabb és újabb reményeket táplálva.

A Forradalom kitörésekor elérkezettnek látta az időt, hogy lelkesítő verset írjon a forrongó, változásra vágyó tömegnek (Nemzeti dal). Érezte a felelősséget a vállán. Még Szendrey Júlia is támogatta elképzeléseiben, megvarrta számára az első kokárdát, mi azóta is a 1848-as március 15.-i forradalom jelképévé vált.

Emlékét, gondolatait tovább kell adni az utókornak, a kokárda jelentőségét és forradalomban a szabadságért vívott harcát a mai napig is példaként tekintik. Nagy felelősség van rajtunk is, mert tudását, műveit életútját céljait nem felejthetjük el.

Gondoznunk kell emlékét ezután is a legjobb tudásunk szerint.

Németi Hajnalka,
Kiskunfélegyháza, 2022. május 08.

Jártamban-keltemben, birkózóversenyek közben sokat beszélgetünk, megy az adok-kapok a kiskőrösi sporttársakkal Petőfi születését bizonygatva.
Kutatják nagytudású emberek életét, de amit Petőfi leírt én ahhoz ragaszkodom, hogy itt született ezen a tájon és ez a város születése helye.
Tudjuk, hogy elég hányattatott élete volt és családjának is.
Végeredményben hozzátenni életéhez nem tudok, annyi, hogy olvasgatok, ha megjelenik bármi Petőfiről, akár életéről, haláláról, vagy halálának körülményeiről.
Semmiféle meggyőződésem sincs sem születésével, sem a halálával kapcsolatban.

Ő egy rendkívül érdekes ember és rengetegen foglalkoznak vele és az a biztos, amit alkotott. Azok a csodálatos versek, művek, amit Ő létrehozott igazából az számít.

És mit jelent nekünk Félegyháziaknak Petőfi?

A Félegyháziak, bárkivel beszélünk, mindenkinek a meggyőződése az, hogy félegyházi Petőfi, legalábbis abszolút magunknak valljuk. Úgyhogy szóba sem kerülhet, hogy nem félegyházi. A félegyházi emberek nagyon lokálpatrióták és ragaszkodnak ehhez a hitükhöz.

És miért fontos a kultuszápolás? Ön szerint, mi az, amiért az Ő kultuszát ápolni kell?

Műveivel is csodát alkotott, ami szinte – legalábbis az én eszem szerint – fel sem fogható, hogy ilyen néhány év alatt, ennyi temérdek csodakölteményt létrehozott.
Nem is tudom, hogy hol szedhette össze azt az olvasottságát, intelligenciáját, ami alapján Ő ezeket a műveket megalkotta. És a szabadságharcban betöltött szerepe is, azon kívül még a szabadságharc kirobbanása körüli eseményeknél is, és konkrétan a szabadságharcban a tevékenysége is annyira példamutató a fiataloknak meg mindenkinek, hogy mindenféleképpen követni kell.
Sokoldalú ember volt, akire nagyon sok szempontból fel lehet nézni.

És mit jelent az Ön számára, személy szerint Petőfi? Amikor elővesz tőle egy kötetet és olvas tőle egy verset, mit hoz elő Önből? Milyen érzéseket?

Nagyon jó olvasni. Akár egy-egy részletet, akár valamit az életéről, akár a műveiből.

Az én életem úgy gondolom, hogy nagyon szerencsésen alakult több szempontból. Kisgyerekkoromban mindig rengeteget meséltek a szüleim és ennek többek között része az a kis könyv is, amit behoztam, mert jóval idősebb, mint én. Számtalan mesét olvastak tőle, a János Vitézt természetesen, meg sok egyéb olyat, ami gyerekeknek való.

A szüleim után a nővérem is sokat mesélt. Azért is fontos számomra, mert én is az én gyerekeimnek próbáltam továbbadni ezt az irányt.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a gyerekeim szintén nagyon szeretnek olvasni és kerül-fordul, könyveket kapok tőlük, egészen a norvég irodalomtól kezdve a hazai aktuális irodalmakból, irodalmi kötetekből. Ennek nagyon jelentős része Petőfi munkássága, mert egyébként nagyon könnyen érthető, könnyen értelmezhető általában. Sőt dalolható. Ezek nagyon befolyásolták az olvasáshoz és az irodalomhoz való viszonyomat.

Melyik iskolába járt?

Alsóban Bugacon jártam összevont általános iskolába, 1-4. osztály együtt.
Felsőben pedig a József Attila iskolába.
Tanultuk Petőfit.
És nagyon könnyű volt róla tanulni meg beszélni, mert amit szeret az ember, arról könnyen tud beszélni.

Tehát jó emlékei vannak az iskolából Petőfiről?

Igen, abszolút. De ugyanúgy Arany Jánosról is meg a többiekről.
Van, akiről nem olyan jó, jóval nehezebb volt, jóval nehezebbek ugye az érettségi felé a középiskolában, de egyébként ez nagyon jó emlék.

Mit tehetünk a 21. században, hogy Petőfi örök maradhasson?

Hogy örök maradhasson, ahhoz legfőbbképpen ápolni kell az emlékét és igyekezni, továbbadni a fiataloknak a mi tiszteletünket, hogy mutassuk meg a fiataloknak, hogy ahogy nekünk is szükségünk volt az Ő gondolataira, ugyanúgy az utána következő fiataloknak is szükségük van arra. Egyáltalán, hogy szeressék, szeressenek olvasni, szeressék a verseket, az irodalmi műveket, legyenek világmegváltó gondolataik.
A fiataloknak mindig az a dolguk, hogy próbáljanak mindent lendülettel csinálni, megváltoztatni úgy, ahogy ők szeretnének a világon, aztán majd ki tudja, hogy mi sikerül vagy mi a helyes ebben. Aztán majd az idősebbek nyesegetik a hajtásokat.

De hogyan tudjuk ezt megtenni? Mit tudunk tenni ezért?

A legfontosabbnak én a személyes példamutatást tartom.
Ha a szülő nyomkodja a telefont, akkor a gyerek is biztosan fogja, sőt még jobban elbolondítja.

Magunk is tudjuk, hogy valamit elkezdeni, sokszor olyan kínos– akár egy könyvvel is így van, de a kor halad, tudomásul kell venni, és ha ezek az eszközök a kezünkben vannak, akkor a gyereket próbáljuk irányítani, mert lehet olyan tartalmakat is találni, ami felkelti a figyelmet.

A jó dolgok megismerése után a gyerek nagyon hajlamos arra, hogy alig akarja abbahagyni azt a bizonyos tevékenységet. Valamit elkezd és belemerül és akkor érdekes ez.
Tehát, ha megismer ilyen nagyszerű embereket, mint például Petőfit vagy nagyon sok kiváló ember, tudós, sportoló, művész, hogy bemutassa valami az életüket, akkor lehet, hogy valakinek pont ő lesz a példaképe.

Ez nagyon nehéz dolog, nehezen lehet ezzel haladni. De hogyha a szülőktől látja, hogy van egy érdeklődés ebbe az irányba, akkor őt is fogja érdekelni.

A kamaszok természetesen lázadoznak, hogy már csak azért sem teszik azt, mint a szülők.
A gyerekek nagyon pontosan tudják, mi a helyes és mi a helytelen. Mindig azzal vannak a legnagyobb harcaink, akik a legközelebb állnak hozzánk, és hát a gyerek a szülővel próbálja mindig a határait feszegetni, nem mindig jó irányba, legtöbbször nem jó irányba.

Amikor látom, hogy egyik másik belebújik a telefonjába, akkor mondom neki: „kicsit úgy néha emeld fel a fejed és gondolj bele, hogy ez most neked mennyire fontos az életedben. Mi az, amivel hozzá tudtál tenni, lett e volna olyan, amit szeretsz csinálni ez alatt az egy-két-három órahossza alatt, mert úgy elszaladt az idő, hogy észre sem veszed.”
Akkor lett volna valami hasznosabb dolog, még ha nem is tanulásról beszélünk, hanem bármiről. Erre nem mindenki fogékony természetesen, de láttam olyat, előfordult – most például a birkózó gyerekekről beszélek – hogy tényleg.

Amikor elmennek versenyre el szoktak menni kirándulni? Hogy szokott menni egy ilyen nap? Ez 1 nap vagy 2 nap?

Hát ez változó.

Reggel elmegyünk a versenyre ott mérés, regisztráció, verseny, utána sietünk haza. Hazafelé esetleg beugrunk egy fagyira vagy valahol szétnézünk, ha valami érdekes van.
Volt már többször olyan, hogy elmentünk Egerbe, akkor ott szétnéztünk. Elmentünk Szigetvárra, volt, hogy a gyerek rángatta a vállát, hogy be sem akart jönni, utána, amikor lehetett próbálgatni a sisakokat, meg fel lehetett próbálni a korhű harci jelmezeket, alig bírtam kirángatni; és akkor még ott lőttek egyet, tehát borzasztóan érdekelte őket.
Elkezdeni nehéz valamit utána meg kiderül, hogy mennyi csoda van a világban.

A gyerekeknek fel kell erre hívni a figyelmét, hogy ez is érdekes, meg az is érdekes.
Csinálok sok közös programot a gyerekekkel meg a szülőkkel is. Szoktunk ilyen edzőtáborokat is szervezni, Erdélyben is jártunk korábban jó pár éven keresztül. Több évtizede járunk Balatonra edzőtáborba és ott azért találnak olyan programokat, ami más, kikapcsolja őket. Este a telefonokat el szoktam szedni, általában, nem bánom, a gyerek úgyis szeret fent lenni sokáig, olyan alkalmakkor, amikor nincs annyira elfáradva. Akkor mondom, beszélgessetek, tehát mindegy, hogy mit csináltok, csak az ajtót ne csapkodjátok. Szépen feküdjetek, az ágyba beszélgessetek, ne az legyen, hogy nyomja a telefont. Kommunikáljanak. Akkor előkerül sok érdekes téma, néha olyan komoly dolgok, hogy le a kalappal előttük. Ezért szeretek edzősködni és köztük lenni.

Sokan panaszkodnak is, hogy a mai fiatalok ilyenek, olyanok. Ránk is mondták, mi is mondjuk, de rendkívül sok értelmes, nagyon sok tehetséges fiatal van, akiket kézbe kell tartani.

Nem gondoltak olyat, hogy Petőfi birkózókupát csinálnak?

Petőfi kupát Kiskőrösön csináltak hosszú időn keresztül, március 15-én rendezték meg. Csak aztán sajnos Kiskőrösön nyugdíjba ment az edző és a fiataloknak nem sikerült úgy beindulni. Aztán most Kiskőrösön pang ez, de biztos, hogy mi is meg tudjuk rendezni. Nem hiszem, hogy nekik ez le van védetve. Idén még rendezünk, ősszel egy női diákolimpiai bajnokságot, ami azt hiszem október 23-án lesz. Talán annak is lehet adni egy ilyen nevet, hogy Petőfi kupa vagy kapcsolódjon a Petőfi 200-hoz.
Ez nagyon jó lenne!

És van otthon Petőfi kötete?

Persze. Az egyik ismerősöm mondta, aki tanárnő és elég sokat járt a világban, még fiatal korában valahol bébiszitterkedett.
Valaki, – lehet, hogy jó módú ember – mondott neki valamit.
Utána azt mondta neki, hogy „Te nekem ne magyarázzál, akinek a TV-je nagyobb, mint a könyvespolca.”

Azért én odafigyelek, hogy a könyvespolc legyen nagyobb, mint a TV.

És melyik a kedvenc Petőfi verse?

Petőfi vers? Nem is tudom.
Azért nem tudok így mondani, mert az ember minél többet tanul annál kevesebbet tud.
Persze az alap verseket mindegyiket tudom, még egy-két mondatot is belőle.
Múltkor volt szerencsém a Vidéki János László tanár úrnak az előadásán lenni. Petőfi szerelmi élete volt a téma. Ott néhány idézetet meg verset felolvastak, és akkor kicsit úgy, gondoltam ezt sem tudtam, ezt sem tudtam. És akkor kicsit még kielemezte, hogy ezt most miért írta; így a háttért ismerve még érdekesebb lett az egész dolog.

De olyan konkrétan nincs, ami nagyon-nagyon a szívéhez áll?

Azt, hogy én most elővegyem ezt a Petőfi verset, akkor az, nem olyan lenne.
Gyerekkori emlék a János vitéz, de hogyha összeülünk egy nótázásra, akkor a Befordultam a konyhába az biztos, de a Falu végén kurta kocsma megzenésített vers is előkerül.
Ez olyan, hogy valahol meghalljuk a rádióban, akkor az ember agyában ott motoszkál, mert olyan dallamos.
Amikor elmegyünk szórakozni és rossz mulatós zenét hallok és éjszaka nem tudok aludni tőle, olyankor néha előveszek, vagy elkezdek gondolni valami olyan versre vagy próbálom azt mondani, hogy kiverjem a fejemből. Tehát valami olyanra gondolok, ami elterelhet.

Tehát Ő olyan fülbemászó, kellemes.

Akkor a Nemzeti dal is ilyen vers?

Így van. Az megint olyan.
Hallottam már néhány előadásban, ami tényleg úgy tetszett is, volt, aki nagyon színpadiasan adta elő, az nem biztos, hogy mindig tetszett, attól függ, hogy kimondta.

És sokkal jobb versei is vannak, mint a Nemzeti dal.

Igen, tehát, ahogy mondtam is, hogy honnan vette azt a tudásanyagot, mert egy rendkívül intelligens egy ember volt és egyáltalán olyan dolgokat írt, ami.

Honnan volt neki ennyi esze, honnan volt ennyi ideje, tanulni erről, olvasni arról a bizonyos dologról, hogy egy ilyet meg tudott alkotni. Tehát fel sem tudom fogni.

Zseni volt?

Abszolút, nekem egy csoda volt ez az ember. ⁵⁾

Dr. Réczi Lászlónak hívnak, ügyvédként dolgozom, mellette már 2010 óta önkormányzati képviselőként is a köz érdekét szolgálom. 2014 óta egyéni körzeti képviselő, azelőtt listáról jutottam be. Tehát mostmár a harmadik ciklusomat töltöm.

Hogy mit tudok Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?

Félegyháziként mindenkinek – úgy gondolom, hogy – kutya kötelessége azt vallani, miután Petőfi is azt vallotta, hogy Ő Kiskunfélegyházán született, tehát hogy Ő itt, ezt a várost jelölte meg születése helyéül. Ez roppant fontos lesz majd a későbbiekben, amire majd kitérek, hogy az Ő értékrendje és az akkori Félegyháza, ami gyakorlatilag ugye csak 100-150 éves múltra tekintett akkor vissza, ugye Mária Teréziától, illetőleg a Fatemplom állításától kezdődően.

Gyakorlatilag egy 100-150 év telt el és érdekes, hogy milyen értékrendek voltak akkor már. Ezt nyilván megelőzte ugye a török hódoltságtól kezdve egyéb minden és a Habsburg megszállás, vagy a Habsburg befolyás itt Magyarországon.

Ez az időszak olyan értékrendeket emelt ki az akkori értelmiségből is, hogy ez egy nagyon követendő példa. Én mindig irigységgel tekintek ezekre a 150-200 évvel ezelőtti értelmiségi emberekre.
Mint például Széchenyi is a teljes vagyonát feláldozta, nem számított semmi, csak hogy az ország, a nép fejlődjön, a lakosság felemelkedjen. Olyan kulturális mérföldköveket helyeztek el így a múlt századokban, amin gyakorlatilag alapszik a jelen kornak a tudása és ez a hagyományápolás az, ami így a napjainkat belengi.

A kultuszápolásnak a fontossága az nyilvánvalóan ezeknek az értékeknek a továbbvitele, a hagyományoknak a követése. Ezt lehet úgy is, hogy szobrot állítunk, utcát nevezünk el, iskolát, intézményt nevezünk el róla és így már gyakorlatilag a név és az értékrend valamilyen szinten beleivódik, ha nem is mindenkibe, de a tanulóknak, az intézmény dolgozóinak vagy bárkinek a mentalitásába. Ezzel kapcsolatosan az évfordulóknak az ünnepélyes megemlékezése, egyéb ilyen vetélkedőknek a fenntartásával lehet ezt a kultuszt ápolni.

Ezeken mindig csak elég, hogyha a 12 pontot fölolvassák, hogy gyakorlatilag majdnem, mint a 10 parancsolat a vallásban a kereszténység két Mózesi tábláján ugyanazok az értékrendek vannak mondatokban megfogalmazva. Mik a követelések és hogy az alapján, hogy lehet egy szabad Magyarországot és a láncaitól mentesített Magyarországot létrehozni, és hogy ennek az érdekeit ápolni.

Az, hogy mit jelent nekem Petőfi?

Az gyakorlatilag összefoglalható az előzőekben elmondottakban. A tehetsége a lendületessége és a csupa szív mentalitása, illetve, hogyha most lehet egy kicsit vadul fogalmazni, akkor az őrültsége is, hogy ez a minden mindegy, vannak nemes célok és az mindent megelőz.

Ahogy mondtam is ezt, akár Kossuth Lajos, Széchenyi, Batthyány Lajos, Jókai Mór vagy Deák Ferenc vagy akárki abban a korban, ezeknek az értékeknek a képviselésében vakon hitt és ennek a minden áron való, tűzön–vízen keresztül vitele az érdekessége ennek.

Anno, amikor szóba jött, hogy lennék-e önkormányzati képviselő vagy felvállalnám-e, akkor nekem is az futott át az agyamon, hogy én is lehetek akár, nem ilyen nagyban, de piciben lehetek egy olyan személy, mint Petőfi vagy bárki, aki a körzetéért, vagy annak a lakosságnak az érdekét képviselve tehet jót. Ez lehet akár egy járdafelújítás, egy útfelépítés, vagy az hogy játszóteret építünk, vagy a sportpályát fejlesztjük, hogy az ottani embereknek jót teszünk és akkor gyakorlatilag ebben is az értékátadás.

Éppen harmadik éve, 2019-ben volt, hogy a Móravárosban nem volt Móra–szobor, így Rosta Ferenc alpolgármester úr, illetve Tarjányi József úr, gyakorlatilag így a hármunk koprodukciójából és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesületből Kállainé Vereb Máriával, és Kapus Bélánéval sikerült ezt a kis projektet összehozni és van egy Móra–szobrunk a Móravárosban.

Még ha ez csak úgy ott is van, de legalább jelzés értékű. Ha látják az emberek, hogy Móra–szobor, Móra–szobor, Móraváros, így azok a Mórai értékek is valamilyen szinten, ha nem is mindenkibe, aki fogékony rá abba beivódik.

Ugyanígy a városunk legnagyobb terén a Petőfi–szoborról, na most a Petőfi–szobor Félegyházán nem is lehet máshol csak itt a Városháza mellett.

Tehát ilyen szempontból én azt gondolom, hogy ez az értékrend, amit képviselt, és amiről a költeményeiben, a verseiben és mindenben szó volt, azokat az értékrendeket próbáljuk meg előre vinni.

Ami meg a mi gyarlóságunk már őhozzájuk képest – én azt gondolom–, hogy nagyon kevés ember lenne az, aki eldobna mindent csak azért, hogy a haza mindenekelőtt. Mert mostmár a család, a megélhetés és egyéb létbiztonságok fontosak. Az a furcsa, hogy akkor ez semennyire nem számított, mert kardot rántottak és mentek neki az ellenségnek. Merthogy ez a mi földünk és sokkal nagyobb marketingje, értéke volt annak a haza–szülőföldnek, mint jelen esetben. Látni azt, hogy most van egy jobb oldal, baloldal és sok esetben nem mindig azt gondolja a jelenlegi ellenzék, mint amit a kormánypárt és így egy picit el tud menni egy más irányba az értékrendnek a képviselete.

Mit tehetünk azért, hogy Petőfi örök maradhasson?

Nyilván az értékektől nem elszakadni, mert onnantól kezdve, ha elszakadunk az értékektől, onnantól kezdve nem Petőfi lesz a fontos, hanem lehet akár bármelyik influenszer. Mert, hogy a jelen korban Ők.

Petőfi lehet influenszer?

Lehetne, egy kommunikációs csatornán keresztül nyilván.
Nem is rossz ötlet, hogyha úgy érjük el a jelenkor fiataljait, mintha influenszer lenne Petőfi. Ha, az ő általa képviselt értékeket ebben a formátumban tudjuk kommunikálni, mert nyilvánvalóan mindig csak kommunikációs csatorna kérdése, hogy hogy jutunk el A-ból B-be, mármint úgy fejekben, informatív módon, akkor ez egy jó ötlet. Petőfiből csináljunk egy influenszert.

Kommunikáljuk úgy azokat az értékrendeket, és ne az legyen a fontos, hogy kilőjük, lelőjük, minthogy a 21. századi új lövöldözős játékokban, vagy bármiben, ami most megy.

És még valami ötlet esetleg, hogy hogyan tudnánk még elérni a fiatalokat, mert azért elég kemény dió a megszólításuk?

Nyilván a pedagógusokon is nagyon sok múlik. Nekem általános iskolában a Nemcsok Ferencné volt az irodalom tanárom, a József Attila iskolában.

A gimnáziumban pedig a Juhász István tanár úr, aki maga is Petőfi–kutató, meg minden is volt Petőfivel kapcsolatosan. Ő által nagyon sok tudás, információ átjött magáról arról a korról és összehasonlítva más koroknak az értékrendjeivel; hogy kik voltak azok a jeles alkotók, nemcsak a műveiben jelenik meg, hanem a hétköznapjaikban, a tetteikben –amint mondtam, hogy kardot ránt és megy. Vagy az, hogy de jó volna kardot rántani és menni. Nem egy a kettő. Ez a fogjuk meg és csináld.

Melyik a kedvenc Petőfi verse?

Nekem volt egy, amivel mindig szavalóversenyeken indultam, az Ezrivel terem a fán a meggy.

Ez egy ilyen nagyon kis vicces versike volt, mondjuk én mindig úgy próbáltam választani, ami a személyiségemhez kapcsolódik.
Ez a versike volt az, ez egy rövid vers, mindig úgy nevettek rajta, főleg ahogy előadtam.
Nem nyertem vele sose, de iskolai szavaló versenyeken mindig előadtam.

És most vállalkozna ilyenre?

Szavalóversenyre, vagy versfelmondásra?

Hát, ha ezt a verset el kellene mondani, akkor elmondanám bármikor szívesen, mert megvan. Nekem nem azok a klasszikus nagy versei voltak meg Petőfinek. Mindenki mondja ezeket, a János Vitéztől kezdve a mindent is, meg a Nemzeti dalt. Mondjuk például nagyon érdekes, hogy a Nemzeti dalt akárhányszor elmondják, akár egy sima városi rendezvényen mindig borzong tőle a bőröm.

Egy rádióműsort hallgattam Pestre, vagy nem is tudom valahova vezettem, volt egy ilyen beszélgetés. Petőfi Jókai Mórnak köszönheti pont a nagyságát. Ő 90 évig élt és, hogy gyakorlatilag Jókai Mór ültette el ezt a Petőfi–kultusz tudatot. Mert lehet, hogy kallódhatott volna, akár mint egy kis fellángolás, de Jókai Mór volt az, aki beleépítette és ütötte abba a korba és az utókor számára.

2022. május

Kiskunfélegyháza díszpolgárai közül azok hanganyagát hallgathatják meg, olvashatják el, akik a szabadtéri kiállításunkhoz hozzájárultak egy kedves beszélgetéssel, történettel, érzéssel Petőfi Sándorról.

Négy díszpolgárunk aktívan szerepet vállalnak a város közművelődésében a mai napig is.

A beszélgetés 2022. május 16-án készült a Kiskun Múzeumban, Laczkóné Dr. Szabó Klára, Kiskunfélegyháza díszpolgára, gyémántdiplomás pedagógus, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület örökös tiszteletbeli elnökével.

Petőfi Félegyháza kapcsolata énnekem rendkívül fontos, mert mi egy kitelepített család vagyunk a Felvidékről, áldozata az 1920-as Trianonnak.
Én gyerekkoromba, Petőfiről, mikor idekerültünk Kiskunfélegyházára, 8 éves voltam és a szüleim, azok pedagógusok és végtelen nagy tisztelet övezte azt a gondolatot, hogy olyan városba érkezünk Gútáról, – ma Kolárovo –, ahol Petőfi Sándor élt.
Tehát egy olyan költő szülőhelyére, - én azt mondom, hogy szülőhelyére,- ahol a szabadság, a függetlenség, az összetartás, a hitelesség 100%-osan megvalósult.
Azt, hogy szerintem egy felvidékről idekerülő pedagógust befogadott a város, ez nálunk annyit jelentett, hogy azt a költőt, aki szerintünk Kiskunfélegyházán született, azt mindenképpen az Ő eszmeiségének a vonalába fogjuk a mi életünket élni.
A verseit elsősorban Édesanyáméktól hallottam, a szülőktől.

Az első vers, amit én megtanultam 7 éves koromban az Anyám tyúkja. A választás. Mi a feladata? Mit csinál az a tyúkanyó? Kit szeret legjobban?
Tehát mi, akik megszenvedtük az áttelepítést, hogy tudunk beilleszkedni abba a városba, ahol olyan költő élt, aki a gyerekkorát itt élte.
Na, mi nagyon büszkék voltunk a testvéreimmel, Mártával, Emőkével és Feri bátyámmal, hogy mi olyan városban növünk föl, ahol a szellemiség világa mindenféleképpen kinyílik számomra.

A Petőfi kultusznak az ápolása és elmélyítve az a szeretet, amit mi kaptunk, azt én a tanáraimtól kaptam legelőször.

Általános iskolában kiváló magyar tanárom volt, Hollósi János bácsi részéről. Én úgy emlékszem, hogy Ő Félegyházi születésű volt, pedagógusként itt dolgozott és neki nagyon fontos volt Petőfi.
Tehát bennünket, már az általános iskolába olyan szempontból elemeztette a verseket, hogy megértsük azt, hogy mi a szabadság, mi a forradalom, mi az eszmeiség, mit kell tenni azért, hogy fejlődjünk, és ami összetart bennünket, mert ez a legfontosabb. És Petőfinek a verseiből én szerintem ez domborodik ki: a végtelen nagy tisztelet és szeretet a szülőföldje iránt.

A másik a középiskola. Érettebb ésszel kiváló két tanárom volt. Tóth Tibor paptanár a tanítóképzőben és Szántó Andorné Irénke néni.
A Szántó Andorné Irénke nénire már sokkal többen emlékszünk, de mind a két tanárnak nagyon fontos volt és érdekes, amilyen a személyiségük volt.
Tóth Tibor tanár úrnak a forradalmisága, azok a versek domborodtak ki legjobban a tanítási óráján. Irénke néni, lehet, hogy a női mivoltából adódik ez, a líra. És őneki az alapján ismertük meg a tájleíró verseit, pedig Petőfi nem szerette a tájleírást. Ő ebben nem volt benne, neki ez nem tett semmit. Különösen az Alföld című versében elemeztük ezt a vonalát, hogy mit jelent neki az Alföld síksága, vagy mit jelent a zord Kárpátok, ahol küzdeni kell, ahol menni kell, ahol bele kell látni, hogy mit akarunk.

Szerintünk én úgy gondolom, hogy az Alföld szeretete csak abból származik Petőfinél, hogy itt született és ebbe a tájba Ő beleképzeli magát. Tehát számomra Petőfi ezt jelentette.

Mit tehetünk ahhoz hozzá, hogy most a 21. században megmaradjon az Ő emléke? Mert ez egy nagyon nehéz kérdés.

A 21. század, az pontosan Petőfire illő verseknek az alapját adják.

Mire van szükségünk? Hitre, bizalomra, megértésre és szeretetre. Ha most elemezzük Petőfi verseit, akkor ezeket mind meg tudjuk találni az Ő gondolatvilágában.

Nekünk a 21. században legfontosabb feladatunk, hogy szabadok legyünk, hogy örömmel csináljunk mindent, és az öröm mellett a szeretettel fejezzük ki azt, amit meg akarunk csinálni.

Ha én most azt mondom, hogy én egy szösz akarok lenni, és hogy az a Petőfi versekben hogy jön le énnálam? Ez a szösz szabadon, örömmel és szeretettel végzi a munkát. Petőfi különben az én olvasatomban minden eseménybe beleképzelte magát és Ő úgy élt, hogy ezt meg kell csinálni.

Nekünk a 21. században ez a legfontosabb, hogy végre a 19. századi gondolatvilágát valamilyen formában, nem hogy valamilyen, teljes mértékbe oda kell állnunk és híven követni kell az Ő gondolatvilágát.

És milyen versek lennének egyébként azok, amiket így javasolnál a gyerekeknek, hogy mindenképpen olvassák el?

Nálam, Petőfinél a legeslegelső vers, amire tényleg azt mondanám a tanítványaimnak, hogy foglalkozni kell. Már a kamaszkorban foglalkozunk azzal, hogy ha bánatunk van, mit csinálunk.

Énszerintem Petőfi verse az Egy gondolat bánt engem messzemenően kifejezi, kifejezésének egyik formája az, hogy a 21. században meg kell valósítani, hogy mindenki szabad legyen.

Mi a vers mondanivalója? A világszabadság. A világszabadságnak folyamatait pedig így tudnám rögzíteni:

Legelőször, hogy az elnyomás megszűnjön a földön. Óriási feladat. Ez Európára, Ázsiára, tengerentúl minden ember egyik legfontosabb feladata, hogy szabadok legyünk mindannyian.
Ha szabadok vagyunk, akkor meg kell szüntetni a zsarnoki uralmat.
Gondoljunk bele a társadalmakba.
A politika nagyon sokszor elviszi az értelmes gondolatvilágot.
Tehát van, hogy az elnyomás megszűnjön, ebből következik az, hogy a zsarnokság elmúljon, és harmadszor pedig kifejezi azokat a kulcskérdéseket, ahova ezzel a két eseménnyel tovább tudunk jutni.

Hogy lehet elnyomást és zsarnokságot megszüntetni? Ha világszabadságunk lesz. Ez a legfontosabb.

A szabadságnak mindig mi a jele? A piros zászló. Az a vér, ami ezt az egész emberiséget talpra tudja hozni.
Végre érjük már el azt, hogy ne a harc domborítsa ki a lehetőséget, de még ma is azt mondom a 21. századba, hogy a lengő piros zászlónak nagyon nagy feladata van, azt hogy továbbvigye azt az eszmét, de a háborúba, a harcba megjelenik egy új vonal, mégpedig a halál.
És Petőfinek ebben a versébe – az Egy gondolat bánt engem – Ő nem úgy értelmezi a halált, hogy elmúlunk.
A halál egy nagyszerű esemény.
Miért nagyszerű esemény a halál? Azért, mert ebből nő ki az összetartás a szabadság és a függetlenség.

Tehát értelmét kell adni annak, amiért harcolunk a harc az összefogás és az eredmény nagyon jól tükröződik Petőfinek az Egy gondolat bánt engem című versében.

És más vers is van még?

Az én személyiségemhez legeslegjobban Petőfinek a forradalmi versei illenek, mert én magam is egy ilyen erősen következetes, határozott egyéniség vagyok.

Tehát miután azt mondtam, hogy a 21. században el kell érni, hogy az egész földön béke és egyesség legyen. Nekem Petőfinek a következő verséből adódik: Európa csendes, újra csendes.
Ebbe a versbe minden kulcsszó benne van, amire szükség van egy teljes szabadság kigyőzéséhez. És az Európába lévő összes népek, nemzetek összefogása csak úgy van, ha ezeket egyformán értjük.
Itt gondolok arra, hogy a világ fogjon össze.
A világban legelőször az Európát értjük, mert mi ezen a kontinensen lakunk. A legfontosabb a magyarságtudat, ezt nem szabad elfelejtenünk soha, hogy mi magyarok nagyon sokat harcolunk mindig azért, hogy függetlenek legyünk.
A függetlenségünket, csak úgy érjük el, ha szabadságunk van, de ezt a szabadságot mindig megelőzi egy olyan esemény, ami összefogja a csoportot, tehát egy forradalomra van szükség.

Tehát, ha azt mondom, hogy egy társadalom fejlődésénél mi az alapcsíra, akkor először a forradalom, a forradalomból kialakul a szabadság, a szabadságból kialakul az, hogy hol akarom megvalósítani, az egész világon, Európába melyik az a nemzet, aki ezt hozza? A magyarság. Ezt nem szabad elfelejtenünk soha.

De hogyan jutunk el ehhez? Szeretnünk kell a hont, le kell verni magunkról a láncot. Mégpedig azért kell lerántani a láncot, hogy senkit ne engedjünk oda, hogy eltérítse a mi gondolatvilágunkat.
A láncot csak hogy tudjuk leverni? Ha kivonjuk a kardot. A kard egy kicsit a félelem. Mert, ha kijön a fehér kard, mindenki megijed, hogy mi lesz ebből, de a kard azért van, hogy fölfelé és az igazságért harcoljunk. Igaz, hogy a kard, ahogy Petőfi is mondja, vérrel jár.
A vér pedig milyen? Piros.
Mit mondtam az előzőbe is? Hogy egy forradalomba, egy társadalom felépítésének alapvető feladata a piros zászló. A piros zászló és a vér összefügg, mert a kettőnek az egyességéből alakul ki a szabadság eszméje énszerintem.
Ha győz a forradalom, akkor mi lesz körülöttünk? Először is könny, mert sokan elhullunk, amíg ide eljutunk, és ha végignézzük a magyar történelmet, ezt így látjuk. És ezután kiviláglik a fény, amibe a szabadság kidomborodik. És ehhez a fényhez rendkívül kell az összefogás és az összefogásból adódik a szeretet. Ez tartja össze a nemzetet.

Én ebben a versben még nagyon jónak ítélem meg, hogy meghatározza keményen, hogy mi a feladata Európának. Hogy szabadok és mindenféleképpen az elért sikereinket meg is tartjuk.
Tehát érdekes, Petőfi jelzőket használ. Nála a harc úgy fejeződik ki, hogy zord. Ha ezt megtaláljuk, vagy amikor elmúlik a harc. Ha elmúlik valami az milyen jelenség? A halál. Mi lesz körülöttünk? Csend.
Akkor Petőfinél az Európa újra csendes költeményébe, mi a két legfontosabb motívum? A zord kifejezés, és a csend. A zord a harc, a csend az pedig a halál, amit tiszteletet érdemel arra, hogy akik nekünk a szabadság csíráit lerakták, azt nekünk védeni és élni kell ezzel a tudatunkkal.
Éles ellentéte van.

Azt is látjuk, ha a 21. században nézzük, az európai népek és a magyarság ellentétét.
Mi mindig az igazunkért küzdünk. Mi mindig meg volt az a feladatunk, hogy a legeslegfontosabb gondolatunkat magunkévá tegyük, és amit elhatározunk, abból nem szabad engedni.
És még egyszer mondom, harmadszor is, hogy nem, mert a magyar nép csak úgy marad fent, hogyha nem engedi, hogy eltiporják őket.
És mi nem akarjuk, hogy eltiporjanak bennünket.

Mondhatom azt is, hogy mi egy nagyon vezető típusú néptömeg vagyunk.
Mi jellemzi a magyarokat ebből adódóan?
Amit mi kitalálunk és ez Petőfinél is így volt.
Nem adja föl a harcot. Végsőkig küzd.
Mi vérünket tudjuk adni azért a szabadságért, amit kiharcoltunk, ezzel buzdít, de meghatározza a magyarságnak a legfontosabb feladatot is.
Mert mi azért tudjuk ezt végrehajtani, mert mi egy kiválasztott nemzet vagyunk.
És a kiválasztott nemzet csak mikor tud élni? Ha rendkívüli tudattal rendelkezik.
A rendkívüli tudat, nem az önzés, nem a lenézés, hanem az összefogás.
Ez csendül ki az Európa csendes, újra csendes verséből. És nekem ez tetszik.

És ez a kedvenced?

Igen, de még én a forradalmi versei közül nagyon magamnak érzem a Nemzeti dalt.
Ezt mindenki szavalja, ezt mindenki mondja, de mit fejez ki a Nemzeti dal?
Ezt már kicsi korban az ember megtanulja.

Én mikor elemista 4. osztályos voltam, és aki sértett emberként, de büszkeséggel, hogy ez a város befogadott bennünket. Énnekem ez volt a legfontosabb versem, a Nemzeti dal.
Mert ebben a versben benne van, hogy mit akarok csinálni és hogyan.

Az egész magyarságnak követeli a szabadságot.
A szabadságot már a történelem folyamán tudtam, hogy csak akkor lesz Magyarország szabad, hogyha megszűnünk olyan államokhoz való kötődésünktől, akik elnyomnak bennünket.
A Nemzeti dalnál melyik volt az az állam, ami rátelepedett? Az osztrákok, Ausztria.
Kik ellen harcoltunk akkor? Az Osztrák-Magyar Monarchia ellen.
Kik voltak az Osztrák-Magyar Monarchiának legerősebb nemzetisége? Mi magyarok.
És tőlünk indult ki az a forradalmi láng, amit még Bécsbe mi utánunk kezdtek el. Ez is egy meghatározó szemlélet.

Ebben a versben nekem az tetszik, hogy választás elé állította az embereket. Most kell cselekednünk, vagy soha.
Ha azt a pillanatot nem találjuk meg, hogy összefogjunk együtt és együtt lengessük a zászlót, akkor nem lesz belőlünk semmi. Akkor hagyjuk abba azt, hogy szabadok akarunk lenni.
A harmadik pedig döntés elé állít bennünket énszerintem.
És ez a döntés, kettő kifejezést használ Petőfi.
Az egyik kifejezés: „rabok legyünk, vagy szabadok”. Kiktől akartunk felszabadulni a Nemzeti dal című versben? Az osztrákoktól.
Tehát vagy szabadok leszünk, vagy megint semmivé válunk, rabok maradunk. Ezt nem szabad megtenni.
De az, hogy ez az eszme kiteljesedjen, egyfajta határozott feladatunk van, esküt kell tennünk, hogy vérünk áldozatával is kivívjuk a szabadságunkat.
Mit mond Petőfi minden versének a végén? „Esküszünk, rabok tovább nem leszünk!”.

Tehát ez a három szó, kifejezés ez belevonja azt, hogy a magyarságnak, hogyha egyszer elhatároztunk valamit, akkor ezt ebben a formában végigszelni.
Vagy választunk, vagy elbukunk, de esküdt teszünk, hogy fönnmaradunk. Ezt akarjuk megcsinálni.
Ezt pedig csak úgy tudjuk megcsinálni, - úgy gondolom- döntés elé állítja azt a forradalmi csoportot, akik a forradalmat hirdetik.
Tehát a döntésnek, melyik az a fogalom, ami ebben a versben kidomborodik? Hogy rabok tovább nem leszünk.
És ez minden versszakban ott van. Az összefogás, azután az elfogadás, az eskü és a meghatározás, hogy rabok tovább nem leszünk, ez adja a forradalmi jellegét és a magyarság tudatának az összeállítását.
Felvillantja, ha ez a fonal ott megvan, akkor mi lesz a mi életünk? A boldog jövő, amiért a szabadságba harcolunk.
Ki vívja ki ezt a szabadságot ebbe az Európába? Csak a magyar nép.

Ha végigvonultatjuk most is a térképünkön a nemzetiségieket, akik körülöttünk élnek én büszkén mondom azt, hogy egyedül a magyar nemzet az, aki ezt meg tudja csinálni és erre a történelem kell, hogy inspiráljon bennünket.
Végre a 21. Században legyünk olyan bátrak mindenféleképpen, hogy szabad emberként éljük az életünket továbbra is, mert mikor tudjuk szabadon élni az életünket?
Akkor, ha sajátunknak érezzük azt a forradalmi eszmét vagy azokat a gondolatokat, cselekedeteket, ami a fejlődésünket elősegíti.
Ennek az elősegítésnek alapvető felvonulata az, amit nyelvben kifejezzük.
Tehát mire kell törekednünk? Nagyon nehéz a magyar nyelv, de a magyar nyelvbe lehet csak kifejezni, azt az összefogást, ami a felemelkedést biztosítja a fogalmakat, lelkesíti, kötelesség határozza meg, hogy hogyan kell végrehajtanunk a szabadságharcunknak a mivoltját.
És jó lenne elérni, hogy egyszer a 21. században a mi zászlónk lengjen Európa legfelül. És csak mi legyünk.

És érdekes az én gondolatvilágomba, hogy kiknek kell ezt az eszmét kialakítani.
Én szerintem a költőknek, íróknak.
Mégpedig miért? Ha költőket veszek, akkor én szerintem azért, mert rövid mondatokban, határozott utasításba meghatározza, hogy milyen feladatokat kell egy népcsoportnak elvégeznie, hogy szabad és független legyen.
Ezért nálam a 19. századi költeményben domborodik ki, meghatároz a népcsoportból egy réteget, akinek fent kell tartani a forradalmi eszmét.
A 19. század költőinek mi a feladata? Én úgy érzem, hogy ebben a versben Petőfi már a saját maga arcpoetikáját is kifejti. Szerintem a költő feladata az, hogy buzdítson, törődni kell a közös ügyekkel, és ebből következő közügyekkel. A közös ügy az Osztrák-Magyar Monarchiában lévő cselekedeteink, törvényeink, de a közügy, ami csak a mi nemzetünkre vonatkozik.
Ezt meg kell határozni céltudatosan és a 19. század költőjeként, útmutatást ad Petőfi, hogy milyen közös ügyek kellenek, hogy a magyar nép ezt elérje.
A 19. század társadalom iránti kötelessége a költőnek az, hogy a nép élére álljon, küzdjön, vezesse a népet és legyen prófétája, hirdetője, de csak úgy, hogy a maga becsületes szerénységével, mint apostol simogassa meg ezeket a gondolatokat.
Buzdítsa meg úgy a tömeget, hogy ezek a forradalmi, szabadsági jogok minél hamarabb az egész nép életébe kerüljön. Képviselje a nép akaratát, de ítélje el azt, aki csak félig-meddig áll a forradalom élére.
Tehát az embereket nem szabad csoportokra bontani az én olvasatomban.

A 21. századnak az egyik legnagyobb feladata, az úgynevezett hamis prófétákat, ahogy Petőfi is nevezi a 19. században, nem szabad gondolatvilágukat elfogadni.
A becsületesség, az igazság az, ami előreviszi az embert, de ahhoz, hogy ezt elérjük és meg is érjük, ennek az egyik alapvető feladata az, hogy jogot kell alkotni. Ez is költők feladata.
Mit jelent ez a jog? Az én olvasatomban, hogy mindenki együtt legyen ennek az anyagi jólét, a bőség. Ha majd a bőség kosarából, ez az egyik feladat. Ha majd a nép csak akkor áll fel, ha a saját érdekét a saját bőrén érzi, amiért harcol az az övé. Tehát a bőség kosara. A bőség kosarába utána nem lehet össze vissza belenyúlni. Kell a jog, és ezt hogy mondja Petőfi? Ha majd a jognak asztaláról.
Tehát mindenkire egyforma törvény határozza meg a megélhetés lehetőségét.
De milyen népnek kell lenni, hogy ezt megértsük? Rendkívül művelt népnek. És ez is a költőknek a feladata. A műveltség, mi az amit egy társadalmon belül legjobban fejleszteni kell és én mint pedagógus, csakis azt mondom, hogy az első ami a legfontosabb, az oktatás.
A második az oktatásból összejövő összes problémával a kultúra felemelése. Sajátos kultúránk van. Akár a népművészetet nézem, akár a tájleírásokat nézzük, a mienk, és senki másé.
Erre rendkívül büszkének kell lennünk, mert ha van jog, van bőség, van jog, van oktatás akkor ez mit fog kijelenteni az én szemléletemben? Azt fogja kijelenteni, hogy a szellem nagyvilága vagyis a nép magáénak érezte azt, hogy a szellem nagyvilágában mindenki egyenlő.

Nekem ez a 19. század költeménye és talán így tudom összefoglalni, hogyha mindezt megértjük és együtt tudunk lenni, akkor ez a nemzetnek a lelki békéje.
Megnyugszik, és a megnyugvás pedig mit hoz az ember életébe? A megelégedést. \\És ha az én lelkem békében van, ha az én lelkem nyugodt, ha az én lelkem megelégedett, akkor milyen nemzet leszünk? Boldog, szerető nemzet. És ez a 21. században a legfontosabb feladatom.
Én 83 évesen azt mondom, hogy így kell élnünk. Csak már egyszer eljussunk ide a 21. században, hogy ez megvalósuljon mindannyiunk életében.

A forradalmi versei után nekem még Petőfi természetleíró versei is tetszik, amit Az alföld című vers fejezi ki legjobban.

Én miért ragaszkodom ehhez a vershez? Én azért ragaszkodom ehhez a vershez mert mi a trianonnak az áldozatai vagyunk.
És ahogy elűztek a saját szülőföldemről, elűztek a saját házamból, és hol laktam? A Duna szigetén. A Duna és a Vág között, a természeti szépségbe.
És ezért próbáltam ragaszkodni a itt magyarázott Az alföld című versbe.
Én úgy érzem, hogy Petőfi olyan nagyon nem szereti a természet szépségeit, inkább elfogadja.
Az alföld, a gyerekkorom, a Duna és a Vág közötti terület.
Egy olyan sziget, amely a béke szigete. A béke szigete pedig mit mond az ember lelkének? Nyugalmat.
Mire van szüksége az emberiségnek még a 21. században is? Nyugalomra. Pedig Petőfi nem volt a természetnek a rajongója.
Elismerte azt, hogy itt született, ezért tiszteli ezt a tájat és megelégszik vele, szeret is benne lenni.
De elfogadja, hogy a körülötte lévő események a természetből adódóan vagy vadregényesek, vagy zordak, vagy hegyesek, völgyesek.
Nekem ez a rész tetszik a legjobban.

Az interjú folytatása a hanganyagban hallható.

„AZ ÉN PETŐFIM”

Kapus Béla karnagy vagyok, nyugdíjas középiskolai tanár, karnagy. A középiskolás „Ifjúsági Vegyeskar” alapítója, majd 55 éven át karnagya. A „Zenebarátok Kórusának” alapító karnagya.

Úgy érzem szerencsés csillagzat alatt születtem. Bár gyermekkoromban nagyon szegény volt a családom, de szüleim mind a hat gyermeküket taníttatták. Így kerültem én a Tanítóképző Intézetbe, ami egy életre meghatározta Petőfi-képemet.

Illésy István magyartanárom, később kollégám nagy magyarsága, szuggesztív versmondása, a költészet, köztük Petőfi iránti elkötelezettsége, nagy hatással volt rám. Korán felfigyelt arra, hogy van érzékem a versmondáshoz, így az iskolai műsorok állandó szereplője voltam.

A csúcs 1948 márciusában volt, amikor a városi Centenáriumi Petőfi Ünnepségen a Petőfi-háznál én szavalhattam.
S ezzel elindultam azon az úton, amelyet mindvégig jelzett a Petőfi iránti tiszteletem, elkötelezettségem.

Mint tanár, visszakerültem a tanítóképzőbe, dr. Mezősi Károly igazgatósága alatt tovább erősödött bennem Petőfi nagyságának, kivételes tehetségének, lángoló hazaszeretetének képe.
Az egész intézményt áthatotta Petőfi szellemisége.
Mezősi Károly Petőfi-kutatónak (miután az épületben laktak) munkásságának első számú ismerője voltam. Mindig mesélte hol tart a kutatásban.
Sosem felejtem el azt a napot, amikor Károly bácsi hazajött Budapestről, egy konferenciáról, s kezében lobogtatott egy papírt.
Tőlem a következőt kérdezte:

„Béla, el tudod-e Petőfiről képzelni, hogy hazudott?”

„Nem tudom” - feleltem.

„Nézd meg ezt a verset, s alatta a szöveget!” - nyújtotta át az előbb lobogtatott papírt.

A „Szülőföldemen” című vers volt, alatta az ismert szöveggel: Félegyháza, 1848. június 6.-8.
Benne a számunkra kedves mondat: „Ez a város születésem helye”

„Tehát akkor hol született Petőfi Sándor?”—szólt a következő kérdés.

„Itt Félegyházán”—válaszoltam.

„Ez egy megcáfolhatatlan bizonyíték, a költő csak tudta, hogy hol született”—így Károly bácsi.

Nagy szenvedéllyel, fáradhatatlanul gyűjtötte a tényeket, adatokat, amelyek a költő félegyházi születését igazolják.
Sajnos Mezősi Károlyt korai halála megakadályozta a végső bizonyításban, pedig mondta, hogy már nem sok hiányzik hozzá. Az ő emléke, élete, Petőfi félegyházi születésébe vetett hite egész életemet áthatotta. Ezért is: Hiszek Petőfinek!
Szerencsésnek mondhatom magam, mert 50 évet tölthettem diákként, majd tanárként abban az iskolában, amelyik Petőfi nevét viselte, szellemisége áthatotta az egész iskola életét.

Kórusommal több megzenésített Petőfi-verset énekeltünk, Niedermayer Kálmán volt növendék ”dr. Mezősi Károly emlékére- Kapus Béla karnagynak” ajánlotta megzenésített Petőfi-versét, a „Dalaim” címűt. Karai József az „Álom” című megzenésített Petőfi-verset ajánlotta a Vegyeskarnak és Kapus Bélának, melyet nagy sikerrel be is mutattak.

A Vegyeskarral többször jártam Erdélyben, így 1973. július 31.-én a Fejéregyházi Emlékműnél róttuk le kegyeletünket a költőóriás emléke előtt, s néhány kórusmű elhangzása előtt megszólaltattuk a magyar Himnuszt. (Utólag mondták, hogy akkor, abban az időben, ezzel nagyon bátor és merész voltam.)
Én ott, akkor azt éreztem, hogy ennek el kell hangzania, ennyivel tartozunk a hősi halált halt költőnek. Szerencsére olyanok voltak jelen, akik tapssal jutalmazták énekünket.

Másik nagy emlékem Petőfivel való „találkozásomnak” – hogy 1999. július 31.-én, amikor Félegyháza szoborral ajándékozta meg Fejéregyházát, az átadási ünnepségen a két kórusom, az „Ifjúsági Vegyeskar” és a „Zenebarátok Kórusa” énekelt az én vezénylésemmel.
Városunk március 15.-i ünnepségeinek, amikortól lehetett, állandó szereplője voltam. Vegyeskarommal énekeltük lelkesen a ’48-as dalokat, a legszebb Petőfi-szobor mellett.

S egy utolsó nagy élményem, amikor a felújított Petőfi-szobrot én is kísérhettem a Csanyi útról a Petőfi térre, itt lehettem, amikor visszakerült helyére, a Petőfi térre. Újra mutathatja jobb kezével: „Ez a város születésem helye.”

Mind e mellett ismerem a hivatalos álláspontot a születési hellyel kapcsolatban. De miért ne higgyünk a költőnek?

Sok-sok élmény, sok-sok emlék, amiből próbáltam egy csokorra valót összeszedni.\\Morzsákat szedegettem, talán érzékeltetni tudtam Petőfi iránti érzelmeimet. Az iránt a költő iránt, aki lángoló hazaszeretetével, szabadság utáni vágyával, de mély érzelmi világának szülőföldje iránti szeretetével is kimagaslik előttem. Számomra ő a Költő, nagybetűvel.
Ezért érzem én, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem, mert Petőfi szellemisége áthatotta egész életemet.

S ezért mindannyian felelősek vagyunk, ma élő félegyháziak, hogy Petőfi emléke-szelleme itt legyen közöttünk. Ápolni kell Petőfi-hagyományainkat, újakat keresni, hogy emlékét tovább tudjuk adni a mindenkor felnövekvő nemzedéknek.

Kapus Béla
Kiskunfélegyháza, 2022. május 15.

Beszélgetés Dr. Réczi Lászlóval, Kiskunfélegyháza díszpolgárával. Készült 2022. július 26-án a Kiskun Múzeumban.

Röviden, 1947. július 14-én születtem, az elmúlt évben töltöttem a 75. születésnapomat. Kezdetben egész szegény családból születtem, hatan voltunk testvérek és bár jó tanuló voltam, a továbbtanulásra nem gondolhattam akkor.
A szakmunkásképző intézetben lakatos szakmát tanultam, de ez kevésnek bizonyult. Időközben megismerkedtem a birkózással is, de majd arról kicsit később.
Utána lakatos lettem, majd az Április 4. ipari művekben dolgoztam meg a jogelődjeinél, és utána lettem gépésztechnikus, mert fontosnak tartottam a továbbtanulást.
Majd utána jelentkeztem a jogi egyetemre, majd ügyvéd lettem.
Később egy kis politikába is bekapcsolódtam, képviselő lettem.
Alpolgármester voltam 1994. és 1998. között.

2013-ban pedig díszpolgárrá avattak. Ezt azért kaptam, mert 1970. és 1980. között a birkózás olyan jól alakult, hogy válogatott kerettag lettem. Már részt vettem a Müncheni majd a Montreáli olimpián.
Münchenben még csak 10. lettem, de később már három világbajnoki bronzérem egy Európa bajnoki bronzérem, egy olimpiai bronzérem Montreálból és egy világbajnoki arany 1977-ben. Ezek jelezték az eredményeimet és a világbajnoki címnek köszönhetően, szerintem annak köszönhetően kaptam meg a díszpolgári címet.

Az irodalom nagyon közel állt hozzám, ezért is választottam a jogi pályát, mert ott a felvételi az magyar irodalom és történelemből volt és én már ilyen költői hajlamokat is dédelgettem, verseket írtam és így Petőfi Sándor nagyon közel áll hozzám.
Nem csak Petőfi Sándor, hanem minden jeles költő, író és tekintettel arra, hogy itt vita van közöttünk, talán nagyon sokan még ma is úgy gondolják, hogy Petőfi a miénk, Petőfi Sándor itt született, dehát talán ez már bizonyított, hogy nem itt született, hanem Kiskőrösön. De viszont itt nevelkedett és nagyon sok verse fűződik Kiskunfélegyházához. Az egyik versében is vall, hogy „Itt születtem én ezen a tájon,…” tehát ebbe kapaszkodtunk mi bele.

A versei Petőfinek nagyon széles kört fog át, nekem nagyon tetszenek a családversei. Ebből a versekből a családi szeretet, tisztelet, édesanyja, édesapja iránt, testvére iránt, akkor a felesége iránt: „Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer– Az isten áldja meg!”.
Olyan belsőséges dolgok, amitől az embernek könnybe lábad a szeme.

Az a műveltség, nem is tudom, hogy tudta megszerezni abban az időszakban, nekem is nagyon nehéz volt megszerezni azt a műveltséget, ami egy ügyvédi pályához kell, illetve egy városi vezetői vagy politikai pályához is kell, de Ő megszerezte ezt valahogy és nagyon jól alkalmazta, sokat utazott, járt - kelt a világban és a '48-as szabadságharcnak az egyik vezető alakja volt. Olyan buzdító verset írt, mint a Nemzeti dal, bár most egy érdekes dolgot hallottam, hogy talán nem is Ő szavalta el ezt Pesten.

Illetőleg nagyon sok tájvers, nagyon sok-sok szép irodalmi mű tartozik hozzá illetve Ő alkotta ezeket, és a politikába is belekapcsolódott, a '48-as szabadságharcnak az egyik vezető alakja volt.

Én Bem apót kedveltem,de amikor megtudtam, hogy Petőfi amikor az első vonalban legyőzni, megverni mindenkit, tehát hasonlóan mint én is, hogy én is szeretettem volna legyőzni mindenkit a világon, ami egy alkalommal sikerült is és Bem apó többször hátraparancsolta a védett helyre, tehát gondolta, hogy egy nemzeti érték és vigyázott volna rá, de hát Petőfi nagyon heves lelkületű volt és ugye Ő ott akart lenni az elején és Ő akarta eldönteni ezt a szabadságharcot.

Az utókor nagyon jó helyen kezeli Petőfi személyiségét, munkásságát, Kiskunfélegyháza szintén.
Nekünk nagyon sokat jelent kiskunfélegyháziaknak Petőfi Sándor.
Én úgy érzem, hogy minden politikai rendszerben elismerték.
Rengeteg utcanév, színház, tér, épület, múzeum stb. viseli Petőfinek a nevét.
Azt hiszem, hogy ilyen formátumú ember nagyon ritkán születik Magyarországon.
Bár van egy olyan műsor, most sajnos már megszűnt vagy nem hallom a Kossuth rádióban, „Mi, magyarok”, ez volt a címe.
Ez az egyedien híres embernek az életútját ábrázolta. Megdöbbenten tudok nagyon sok híres emberről, Neumann Jánosról, vagy Teller Edéről, rengeteg nagy emberről stb. akik ugye a világnak a technikai élvonalába illetve a fejlődésébe milyen nagy szerepet játszottak, de hogy ezen a „Mi, magyarok” című műsoron belül, mennyi csodálatos, nagy emberrel ismerkedtem meg, akik Magyarországról származtak.

Ha lenne ilyen kulturális adó amit a fejletlenebb országoknak kellene befizetni, azoknak az országoknak akik a fejlődéshez hozzájárultak nagyjaik által, akkor nekünk nagyon sok befizetések érkeznének, mert olyan csodálatos egy emberanyag, egy észanyag egy tehetséges nemzetséges vagyunk, ami Petőfi révén is bizonyítjuk, hogy szinte hihetetlen az a széles körű műveltség, az a szülői szeretet, a politikai eltökéltség, amivel a hazája, nemzete iránt érzett.

És mit jelent Dr. Réczi Lászlónak Petőfi? És mit tehetünk azért, hogy itt a 21. századi fiataloknak is példaképpé váljon? Az alábbi hanganyagból megtudhatják.

2023-ban lesz 200 éve, hogy megszületett Petőfi Sándor, az isteni fiú, aki költészetében megteremtette azt a szellemi hazát, ahol az 5 világrész minden magyarja otthonra talál.

Ő az a költő, aki megmutatta nekünk a szabadság, az igazságosság, a boldogság világába vezető utat. Ő az, aki lelki-szellemi önéletrajzában, a Bolond Istókban kimondta: „Míg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat.”

Az Ő versei segítenek hogy jobb emberré, igazabb magyarrá váljunk.

Szeressük a magyar nemzet kedves fiát!

A felvétel készült: Kiskunfélegyháza, 2022. június 4.