Petőfi Sándor Emlékház
Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor. E ház helyén állt az a nádtetős épület, amelyben a Petrovics család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén 1824-1830-ig.
Kiskunfélegyházán Petrovics István szabadszállási lakos 1824 nyarán kötött három esztendőre szerződést a félegyházi mészárszék bérletére 550 váltócédulabeli Forintért (az eredeti bérlet 100 Ft/év volt). A család Kiskőrösről az ősz folyamán 6 szekérrel költözött át Félegyházára.
A költő gyermekkori lakásául szolgáló ház, amelyet egykor Petrovics István bérelt Bánhidi Gáspár földbirtokostól, az 1760-as években épült az Aranykéz utcában, ami az Ótemplom háta mögött volt. (Ebben az utcában laktak a város előkelői.)
A vállalkozó szellemű családfő vagyoni gyarapodása és társadalmi emelkedése ezen időszakban, e városban valósult meg. Mészárszékének és üzleti érzékének köszönhetően házat, majd földet is vásárolt Szabadszálláson, s ezzel az iparos irredemptusból előkelő redemptus lett. A Félegyháza határában bérelt legelők és szántók mellett még a ferencszállási vendégfogadóra is szerződést kötött, ám mészárszéke újabb három esztendőre való árendálása miatt a fogadó bérletét végül visszaadta.
Sándor fiát 1828-ban beíratta a kecskeméti evangélikus elemi iskolába, így alapozva meg tanulmányait.
1830-ban a városi tanács az újabb szerződését már más feltételekhez kötötte (a bérleti díjat megemelték 1000 váltócédulabeli Forintra), melyek Petrovics István számára elfogadhatatlanokká váltak, ezért lemondott a Hattyúház helyiségeinek további bérlésről. Ezután Petrovicsék elhagyták az Aranykéz utcai ingatlant és visszaköltöztek Szabadszállásra.
A ház tulajdonjoga sokáig vitatott volt a Bánhidiak és az eredeti tulajdonos, Török család között. 1833-ra rendeződött a tulajdonjogi vita, de ekkor az eredeti ház már roskataggá vált. Ezért a Török család felajánlotta megvételre az épületet a szomszédságban élő Boczonádi Szabó József redemptus birtokosnak, aki megvásárolta és fiára, Sándorra hagyományozta azt halála után.
Boczonádi Szabó Sándor (1811-1891; ügyvéd, a város '48-as országgyűlési követe) 1845-ben birtokba vette a romos házat. A szabadságharcot követő megtorlásos időszak, a bujdosás és kegyvesztettség után szülővárosába visszaérkezve újjáépítette az örökölt házat és az 1850-es évek elején új polgárházat emeltetett. Az impozáns polgárházra a költő tisztelői márványtáblát helyeztek 1867. október 13-án az első Országos Petőfi-ünnepség keretében.
Ez a polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, 1993-ban emlékszobát alakítottak ki az épületben, mely bemutatja Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán. 2013-ban már az egész épület múzeumi célra lett átadva és nyílt meg a Petőfi Sándor Emlékház.
2018-ban újult meg a Petőfi életútját bemutató kiállítás, mely Petőfi személyének és a kiskunfélegyházi Petőfi kultusznak állít emléket.
A „Petőfi nyomában jártak” című kiállítás tizenegy félegyházi jeles személy életútját, Petőfi- kutatását ismerteti meg a látogatóval. Az 1850-es évek végétől szinte napjainkig felsorakoztatja azokat a pedagógusokat, ügyvédeket, politikusokat, helytörténeti kutatókat, akik összegyűjtögették a múlt emlékmorzsáit, és hozzájárultak a Petőfi-szülőhelyvita tisztázásához.
A Versek termében közelebb kerülhetünk Petőfihez, meghitt környezetben a félegyháziak által választott 30 legszebb Petőfi vers olvasható.
2015. március 15-én ünnepélyes keretek között került sor az emlékház felújított szárnyában, a MŰVÉSZ-TÉR átadására. Az egykoron falakkal leválasztott helyiségek újra egyesítésével tágas, világos kiállítóterekben csodálhatják meg félegyházi születésű vagy ide települő művészek alkotásait. Szántó Piroska festményei, Morell Mihály festményei és szobrai, Dulity Tibor alkotásai, Faragó József fafaragó munkái és Bodor Miklós grafikái várják a látogatókat.