Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- petofivarosikonyvtar [2022/11/22 11:24] – [A könyvtárról] kiskunadmin
+++ petofivarosikonyvtar [2022/11/22 11:34] (aktuális) – [Hattyúház] kiskunadmin
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
 ====== Hattyúház ======
-Kiskunfélegyháza szívében egy jellegzetesen szép klasszicista műemlék épület vonja magára a figyelmet. Ez az épület a Hattyúház, ami jeles Petőfi-emlékhely; 1953 óta otthona a városi könyvtárnak.
+Kiskunfélegyháza szívében egy jellegzetesen szép **klasszicista** műemlék épület vonja magára a figyelmet. Ez az épület a Hattyúház, ami jeles Petőfi-emlékhely; 1953 óta otthona a városi könyvtárnak.\\ Ennek története egy darabka Félegyháza történetéből is.\\ Az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék jeles középületnek maradt meg a városban.
-Az építészetileg értékes műemlék 1819-1820 között épült.Nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsos kamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.
+Petőfi édesapja, Petrovics István 1822-től bérlőtársként, 1824-1830 között, mint egyedüli árendátor bérelte az épületben kialakított két mészárszéket. Ekkortájt a város „15 000 Lelkekre szaporodott”, ahol „Heti gyalog és Marha vásárok” tartattak.
+Az épület helyén korábban is mészárszék állt, amint azt a levéltári feljegyzés „Kiss vagy Hattyú Korcsma” néven említi 1820-ban.\\ 1817-ben merült fel egy új kocsma építésének gondolata, mégpedig azért, mert a város vezetősége meg akarta szüntetni azt az állapotot, hogy a „Csap Szék” a városháza épületében legyen.
+A tanács úgy határozott, hogy az új kocsma mellett legyen helye a két mészárszéknek is. A város elöljárósága pályázatot írt ki az épület tervezésére. Az új városi vendéglő és mészárszék Mayerhoffer János tervei alapján 1819-20 között elkészült. Kivitelezési munkáit **Fischer Ágoston kőművesmester és Novák Gergely ácsmester** végezte, az **asztalosmunkát Hegedűs György** vállalta.
+Nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsos kamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.
 A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a  fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett.
 |{{:hattyuhaz_tervrajz.jpg?nolink&400 |}} | {{ :63.371.1.ad.foto.kiskunfelegyhazi_hattyu-haz_timpanonjan_levo_dombormu_fenykepe_1955.04.20..jpg?nolink&400 |}} | {{ :hattyuhaz_regi.jpg?nolink&400|}} |
-A Hattyúház irodalomtörténeti különlegessége Petőfi családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei között található.\\ Petőfi édesapja, Petrovics István a Hattyúház első bérlői között volt, 1822-től, mint bérlőtárs, 1824-től, mint egyedüli árendátor. Petrovics István mészáros mester bérelte az épülethez tartozó két mészárszéket 1830-ig.
+Az épületen több átépítést hajtottak végre, 1858-ban a város stílus rontó átalakítást engedélyezett: **beépítették a tornácát.**
-| {{:regi_hattyuhaz.jpg?nolink&400 |}} | Az épületen több átépítést hajtottak végre, 1858-ban a város stílus rontó átalakítást engedélyezett: **beépítették a tornácát.** |
 A Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált, boltoknak, kocsmáknak adott helyet, de működött benne temetkezési vállalat, vagy pedagógus szakszervezet is.