simayferenc

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalon Előző változat
Következő változat		 Előző változat
simayferenc [2022/11/09 14:35] – [Simay Ferenc] kiskunadminsimayferenc [2022/11/09 15:52] (aktuális) – [Petőfi-kutatás] kiskunadmin
Sor 1: Sor 1:
 ===== Simay Ferenc ===== ===== Simay Ferenc =====
  
-{{:simay_ferenc.jpg?nolink&200 |}}(Gnézda, 1888. február 13. – Kiskunfélegyháza, 1970. június 15.) tanár, gimnáziumi igazgató+{{:simay_ferenc.jpg?nolink&200 |}}(Gnézda, 1888. február 13. – Kiskunfélegyháza, 1970. június 15.) tanár, gimnáziumi igazgató.
  
-Szepes vármegyében (ma Szlovákia) született //Szimák Ferenc// néven. 1939-ben vette fel a //Simay// nevet. Az Alföldre középiskolai tanulmányai végzése során került, Kecskeméten érettségizett. Magyar-német tanári oklevelét 1919-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen.  
  
-A félegyházi főgimnáziumba az 1919/1920-as tanévben helyezték, mint helyettes tanár. Végzett szakjai mellett gyorsírást is tanított. Az iskolai könyvtár őre és a **Petőfi Önképzőkör** vezetője volt és a Félegyházi Hírlap munkatársaként is tevékenykedett. +Szepes vármegyében (ma Szlovákia) született //Szimák Ferenc// néven. 1939-ben vette fel a //Simay// nevet. Az Alföldre középiskolai tanulmányai végzése során került, Kecskeméten érettségizett. Magyar-német tanári oklevelét 1919-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen. 
  
 +A félegyházi főgimnáziumba az 1919/1920-as tanévben helyezték, mint helyettes tanár. Végzett szakjai mellett gyorsírást is tanított. Az iskolai könyvtár őre és a **Petőfi Önképzőkör** vezetője volt és a Félegyházi Hírlap munkatársaként is tevékenykedett.
 + 
 1924/1925-ös tanévben áthelyezték a soproni leánygimnáziumba, majd 1925. december 1-től a városi közgyűlés meghívására, újra itt foglalta el helyét az iskolában.  1924/1925-ös tanévben áthelyezték a soproni leánygimnáziumba, majd 1925. december 1-től a városi közgyűlés meghívására, újra itt foglalta el helyét az iskolában. 
  
 1926-tól igazgató helyettes, 1941 januárjától megbízott igazgató, 1942. július 11-től 1949. szeptember 15-ig kinevezett igazgatója volt a gimnáziumnak. 1926-tól igazgató helyettes, 1941 januárjától megbízott igazgató, 1942. július 11-től 1949. szeptember 15-ig kinevezett igazgatója volt a gimnáziumnak.
  
-Gimnáziumi működése mellett tanított az iparostanonc- és kereskedőtanonc iskolákban is, ez utóbbinak később igazgatója és felügyelőbizottsági tagja lett. Szakfelügyelővé nevezték ki az 1936/37-es tanévtől – a budapest-vidéki tankerület iskoláiban, a német nyelv és irodalomtanulmányok vizsgálatáért volt felelős.+Gimnáziumi működése mellett tanított az iparostanonc- és kereskedőtanonc iskolákban is, ez utóbbinak később igazgatója és felügyelőbizottsági tagja lett.  
 + 
 +Szakfelügyelővé nevezték ki az 1936/37-es tanévtől – a budapest-vidéki tankerület iskoláiban, a német nyelv és irodalomtanulmányok vizsgálatáért volt felelős.
  
 ==== Tagságai: ==== ==== Tagságai: ====
Sor 29: Sor 32:
 1949. szeptember 15-én kérvényére nyugdíjazták, miután visszavonultan élt 1970. június 15-én bekövetkezett haláláig. 1949. szeptember 15-én kérvényére nyugdíjazták, miután visszavonultan élt 1970. június 15-én bekövetkezett haláláig.
  
-Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány. 
  
-==== Petőfi-kutatás: ==== 
  
-Fontos és önkéntes missziója volt a Petőfi szülőhely-vita anyagának gondozása, adatgyűjtése. A költő szülőhelyére vonatkozó adatok felkutatására létrehozott csoport ügyvezetője volt// dr. Kiss István// és //dr. Szirák Ferenc// után.+==== Petőfi-kutatás==== 
 + 
 +Fontos és önkéntes missziója volt a Petőfi szülőhely-vita anyagának gondozása, adatgyűjtése.  
 + 
 +A költő szülőhelyére vonatkozó adatok felkutatására létrehozott csoport ügyvezetője volt// dr. Kiss István// és //dr. Szirák Ferenc// után.
  
 Az 1948. évi centenáriumi ünnepségek előkészületei során kísérelte meg újból visszaperelni a „//Petőfi szülővárosa//” címet Kiskőröstől. A városi //Centenáriumi Emlékbizottság// elnökeként eredménytelen harcot vívott azért, hogy a szabadságharc századik évfordulóján az országos Petőfi napok megrendezési jogát Félegyháza úgy nyerje el, mint Petőfi hivatalosan elismert szülővárosa és, hogy az Országos 48-as Bizottság 1948. július 31-én, Petőfi halála évfordulóján az országos ünnepséget Félegyházán rendezze meg.  Az 1948. évi centenáriumi ünnepségek előkészületei során kísérelte meg újból visszaperelni a „//Petőfi szülővárosa//” címet Kiskőröstől. A városi //Centenáriumi Emlékbizottság// elnökeként eredménytelen harcot vívott azért, hogy a szabadságharc századik évfordulóján az országos Petőfi napok megrendezési jogát Félegyháza úgy nyerje el, mint Petőfi hivatalosan elismert szülővárosa és, hogy az Országos 48-as Bizottság 1948. július 31-én, Petőfi halála évfordulóján az országos ünnepséget Félegyházán rendezze meg. 
Sor 39: Sor 44:
 A köztársasági elnök és a kormány tagjai részvételével tervezett rendezvényt a kommunista //Cseh László// polgármester és a városatyák nem tekintették a legfontosabb teendőnek, ezért Simay Ferenc úgy látta, hogy az igazi Petőfire, Petőfi igazára senki sem kíváncsi. Ezért  a továbbiakban csak igazgatóként tett a közért. A köztársasági elnök és a kormány tagjai részvételével tervezett rendezvényt a kommunista //Cseh László// polgármester és a városatyák nem tekintették a legfontosabb teendőnek, ezért Simay Ferenc úgy látta, hogy az igazi Petőfire, Petőfi igazára senki sem kíváncsi. Ezért  a továbbiakban csak igazgatóként tett a közért.
  
 +Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.
 +
 +Petőfiről szóló munkáit [[kpsvk#Simay Ferenc művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]] Petőfi-kutatók munkáinál olvashatják.
 ==== Forrás: ==== ==== Forrás: ====
  
  • simayferenc.1668000935.txt.gz
  • Utolsó módosítás: 2022/11/09 14:35
  • szerkesztette: kiskunadmin