tablo3

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalon Előző változat
Következő változat		 Előző változat
tablo3 [2022/11/17 20:15] – [Szabó József] kiskunadmintablo3 [2022/11/18 15:18] (aktuális) – [Dr. Réczi László] kiskunadmin
Sor 39: Sor 39:
 Megmaradtak saját elképzelései, ezért nagyon nehezen találta helyét a társadalomban.”  Megmaradtak saját elképzelései, ezért nagyon nehezen találta helyét a társadalomban.” 
  
-[[tablo3# Németi Hajnalka|Kiskunfélegyházi önkormányzati képviselők gondolatai]]+[[tablo3# Németi Hajnalka|Németi Hajnalka gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 51: Sor 51:
 Azóta is szeretem nemzetünk történelmét, igyekszem azt minél részletesebben megismerni, így a helytörténeti tudás, a Petőfi-kultusz is fontos számomra.” – Kollár László vállalkozó, önkormányzati képviselő Azóta is szeretem nemzetünk történelmét, igyekszem azt minél részletesebben megismerni, így a helytörténeti tudás, a Petőfi-kultusz is fontos számomra.” – Kollár László vállalkozó, önkormányzati képviselő
  
-[[tablo3# Kollár László|Kiskunfélegyházi önkormányzati képviselők gondolatai]]+[[tablo3# Kollár László|Kollár László gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 65: Sor 65:
 Gyakorlatilag ezeknek az értékeknek a képviselésében vakon hitt és ezeket mindenáron, tűzön-vízen átvitte…”  Gyakorlatilag ezeknek az értékeknek a képviselésében vakon hitt és ezeket mindenáron, tűzön-vízen átvitte…” 
  
-[[tablo3# Dr. Réczi László|Kiskunfélegyházi önkormányzati képviselők gondolatai]]+[[tablo3# Dr. Réczi László|Dr. Réczi László gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 77: Sor 77:
 Rövid, küzdelmes, de szép és tartalmas élet volt az övé...”  Rövid, küzdelmes, de szép és tartalmas élet volt az övé...” 
  
-[[tablo3# Kis Szeniczey Kálmán|Kiskunfélegyházi önkormányzati képviselők gondolatai]]+[[tablo3# Kis Szeniczey Kálmán|Kis Szeniczey Kálmán gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 89: Sor 89:
 Ha Széchenyire azt mondták, hogy a legnagyobb magyar, akkor mondhatjuk azt Petőfi Sándorra, hogy a legnagyobb magyar költő.” Ha Széchenyire azt mondták, hogy a legnagyobb magyar, akkor mondhatjuk azt Petőfi Sándorra, hogy a legnagyobb magyar költő.”
  
-[[tablo3# Horváth Gábor|Kiskunfélegyházi önkormányzati képviselők gondolatai]]+[[tablo3# Horváth Gábor|Horváth Gábor gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 103: Sor 103:
 Nekem egy csoda volt ez az ember...” Nekem egy csoda volt ez az ember...”
  
-[[tablo3#Szabó József|Kiskunfélegyházi önkormányzati képviselők gondolatai]]+[[tablo3#Szabó József|Szabó József gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 113: Sor 113:
 „A líra örökkévalóságát és a fiatalos alkotói lendület megőrzését, amelyet tanulóifjúságunk számára szeretnénk továbbadni.” –  „A líra örökkévalóságát és a fiatalos alkotói lendület megőrzését, amelyet tanulóifjúságunk számára szeretnénk továbbadni.” – 
  
-[[tablo3# Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola|Intézmények, Egyesületek gondolatai]]+[[tablo3# Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola|Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
  
Sor 130: Sor 130:
 Talán az egész világon csak bennünk.”\\  Talán az egész világon csak bennünk.”\\ 
  
-[[tablo3# Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény|Intézmények, Egyesületek gondolatai]]+[[tablo3# Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény| Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
  
Sor 143: Sor 143:
 Talán az is előfordulhatott, hogy a kis Sándor ott játszott, futkározott, ahol mi könyvtárosok naponta megfordulunk.”\\ Talán az is előfordulhatott, hogy a kis Sándor ott játszott, futkározott, ahol mi könyvtárosok naponta megfordulunk.”\\
  
-[[tablo3# Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár|Intézmények, Egyesületek gondolatai]]+[[tablo3# Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 161: Sor 161:
 Ő arra is tanít, hogy higgyünk önmagunkban...”  Ő arra is tanít, hogy higgyünk önmagunkban...” 
  
-[[tablo3# Kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola|Intézmények, Egyesületek gondolatai]]+[[tablo3# Kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola|Kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 171: Sor 171:
 „Petőfi Sándorról minden évben, mint a márciusi ifjak egyikéről tudatosan megemlékezik a közösség, illetve a Petőfi Múzeumban több alkalommal járt az egyesület jelentős taglétszámmal, hogy az ismerem-ből a megismerem-ig eljussunk.”\\ „Petőfi Sándorról minden évben, mint a márciusi ifjak egyikéről tudatosan megemlékezik a közösség, illetve a Petőfi Múzeumban több alkalommal járt az egyesület jelentős taglétszámmal, hogy az ismerem-ből a megismerem-ig eljussunk.”\\
  
-[[tablo3# Mozgáskorlátozottak Kiskunfélegyházi Egyesülete|Intézmények, Egyesületek gondolatai]]+[[tablo3# Mozgáskorlátozottak Kiskunfélegyházi Egyesülete|Mozgáskorlátozottak Kiskunfélegyházi Egyesülete gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 181: Sor 181:
 „Szabadság, szerelem, ’48, Nemzeti dal”  „Szabadság, szerelem, ’48, Nemzeti dal” 
  
-[[tablo3# Kovács Nándor|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3# Kovács Nándor|Kovács Nándor gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
  
Sor 197: Sor 197:
 Olyan, amilyenek szeretnénk lenni, akarunk lenni, amilyenek vagyunk.”\\  Olyan, amilyenek szeretnénk lenni, akarunk lenni, amilyenek vagyunk.”\\ 
  
-[[tablo3# Mészáros Márta|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3# Mészáros Márta|Mészáros Márta gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 207: Sor 207:
 „Számomra Petőfi egy életérzéssé vált, aki nem fél küzdeni, mer áldozatot hozni, meri tűzbe tenni a kezét egy ügy érdekében.” „Számomra Petőfi egy életérzéssé vált, aki nem fél küzdeni, mer áldozatot hozni, meri tűzbe tenni a kezét egy ügy érdekében.”
    
-[[tablo3#Névtelenül|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3#Névtelenül|Névtelen gondolatai Petőfi Sándorról]]
 </WRAP> </WRAP>
  
Sor 217: Sor 217:
 „Nekem sokat jelentenek Petőfi Sándor egyszerű, népi nyelven írott versei, de ennél sokkal többet jelentett az, hogy minden sora a magyar nép nyelvét, szabadságvágyát és saját magyarságát tükrözte vissza.”\\ „Nekem sokat jelentenek Petőfi Sándor egyszerű, népi nyelven írott versei, de ennél sokkal többet jelentett az, hogy minden sora a magyar nép nyelvét, szabadságvágyát és saját magyarságát tükrözte vissza.”\\
  
-[[tablo3#Tompa Anna|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3#Tompa Anna|Tompa Anna gondolatai Petőfi Sándorról]]
  
 </WRAP> </WRAP>
Sor 227: Sor 227:
 „Számomra életében kortársai által gyakran nem megértett ifjú, aki az értelem és az érzelem viharában őszinteséget sugárzott mindvégig. Önazonos, heves vérmérsékletű, céltudatos ifjú… Számomra Ő egy kun legenda.”\\ „Számomra életében kortársai által gyakran nem megértett ifjú, aki az értelem és az érzelem viharában őszinteséget sugárzott mindvégig. Önazonos, heves vérmérsékletű, céltudatos ifjú… Számomra Ő egy kun legenda.”\\
  
-[[tablo3#Némedi-Varga Beatrix|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3#Némedi-Varga Beatrix|Némedi-Varga Beatrix gondolatai Petőfi Sándorról]]
 </WRAP> </WRAP>
  
Sor 235: Sor 235:
  
 „Nincs még egy költő a magyar, de talán a világirodalomban sem, akinél az élet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél.” „Nincs még egy költő a magyar, de talán a világirodalomban sem, akinél az élet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél.”
-[[tablo3#Görög Anett|Felnőttek gondolatai]]+ 
 +[[tablo3#Görög Anett|Görög Anett gondolatai Petőfi Sándorról]]
 </WRAP> </WRAP>
  
Sor 244: Sor 245:
 „Számomra dr. Mezősi Károly, Fekete János, Juhász István, Kapus Béláné a példaképek, akiktől sokat kaptam életem során, hogy a legkedvesebb költőmmé váljon Petőfi Sándor.”\\ „Számomra dr. Mezősi Károly, Fekete János, Juhász István, Kapus Béláné a példaképek, akiktől sokat kaptam életem során, hogy a legkedvesebb költőmmé váljon Petőfi Sándor.”\\
  
-[[tablo3#Kállainé Vereb Mária|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3#Kállainé Vereb Mária|Kállainé Vereb Mária gondolatai Petőfi Sándorról]]
 </WRAP> </WRAP>
  
Sor 253: Sor 254:
 „Ő egy példakép nekem, de nagyon fontos, hogy tegyünk is azért, hogy minden félegyházi annak tekintse Petőfi Sándort.”\\ „Ő egy példakép nekem, de nagyon fontos, hogy tegyünk is azért, hogy minden félegyházi annak tekintse Petőfi Sándort.”\\
  
-[[tablo3#Juhász István József|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3#Juhász István József|Juhász István József gondolatai Petőfi Sándorról]]
 </WRAP> </WRAP>
  
Sor 262: Sor 263:
 „Magánemberként tőle tanultam a barátság fontosságát.”\\ „Magánemberként tőle tanultam a barátság fontosságát.”\\
  
-[[tablo3#Mayer Lászlóné|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3#Mayer Lászlóné|Mayer Lászlóné gondolatai Petőfi Sándorról]]
 </WRAP> </WRAP>
  
Sor 271: Sor 272:
 „Szabadság, hazaszeretet, vakmerőség, romantikus és többnyire viszonzatlan szerelem, önkifejezés, tehetség.”\\ „Szabadság, hazaszeretet, vakmerőség, romantikus és többnyire viszonzatlan szerelem, önkifejezés, tehetség.”\\
  
-[[tablo3#Seres Judit|Felnőttek gondolatai]]+[[tablo3#Seres Judit|Seres Judit gondolatai Petőfi Sándorról]]
 </WRAP> </WRAP>
  
Sor 279: Sor 280:
 ==== Görög Anett ==== ==== Görög Anett ====
  
-A szűk 26 esztendő és 7 hónapból, ami számára megadatott -az alkotói időszakból - egy szűk évtizedre tehető.\\  Munkásságát illetően végtelen sokoldalúság és termékenység jellemezte.\\ +> A szűk 26 esztendő és 7 hónapból, ami számára megadatott -az alkotói időszakból - egy szűk évtizedre tehető.\\  Munkásságát illetően végtelen sokoldalúság és termékenység jellemezte.\\ 
-Ez idő alatt drámai és elbeszélő prózai művein, úti jegyzetein, levelezésén és még annyi mindenen kívül ezer verse született.\\ Van azonban egy másik csoda is.\\ Életének röpke ideje alatt egy termékenységben is jelentős költői-írói életművet hozott létre, mellesleg eljutott a korabeli műveltség magas fokára is.\\ Tájékozott volt a történelemben, irodalomban, politikában is —korának polihisztora volt. **//Lángelme.//**  Magyarország sok táján megfordult élete során, élettapasztalata gazdag anyagot kínált költészetéhez.\\ Mindezeken kívül beszélt //latinul, németül, franciául, latinul//. Shakespeare-t fordított angolból ( [[https://mek.oszk.hu/04500/04594/html/magyar.htm|Coriolanus]] ).\\ Az angol irodalom is hatással volt költészetére. //(Byron, Shelley)// Ezt a nyelvet ő tette (nem kis részben) az egyszerű, természetes kifejezés eszközévé.\\ Ő az első költőnk, akinél már alig találunk régies, elavult szavakat, szófordulatokat, nyelvében is ő a leginkább mai kortársunk. Az egyetemes, emberi érzéseket egyszerűen és fenségesen szólítja meg.\\ +> Ez idő alatt drámai és elbeszélő prózai művein, úti jegyzetein, levelezésén és még annyi mindenen kívül ezer verse született.\\ Van azonban egy másik csoda is.\\ Életének röpke ideje alatt egy termékenységben is jelentős költői-írói életművet hozott létre, mellesleg eljutott a korabeli műveltség magas fokára is.\\ Tájékozott volt a történelemben, irodalomban, politikában is —korának polihisztora volt. **//Lángelme.//**  Magyarország sok táján megfordult élete során, élettapasztalata gazdag anyagot kínált költészetéhez.\\ Mindezeken kívül beszélt //latinul, németül, franciául, latinul//. Shakespeare-t fordított angolból ( [[https://mek.oszk.hu/04500/04594/html/magyar.htm|Coriolanus]] ).\\ Az angol irodalom is hatással volt költészetére. //(Byron, Shelley)// Ezt a nyelvet ő tette (nem kis részben) az egyszerű, természetes kifejezés eszközévé.\\ Ő az első költőnk, akinél már alig találunk régies, elavult szavakat, szófordulatokat, nyelvében is ő a leginkább mai kortársunk. Az egyetemes, emberi érzéseket egyszerűen és fenségesen szólítja meg.\\ 
-**//Nincs még egy költő a magyar-, de talán a világirodalomban sem, akinél az élet és költészet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél//.** Összes költeményei egyszersmind életrajznak is tekinthetők.\\  +> **//Nincs még egy költő a magyar-, de talán a világirodalomban sem, akinél az élet és költészet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél//.** Összes költeményei egyszersmind életrajznak is tekinthetők.\\ 
- +
-> **Tájleíró költészete, lírája:**\\  +
- +
-Szűkebb hazájának szeretete //(lokálpatriotizmusa)// gyakran megjelenik műveiben, tájleíró lírájában, amikor szeretett szülőhazájáról mesél. Sok művében látjuk viszont a kiskun Alföld tájait, embereit, természeti jellegzetességeit.\\ +
- +
-**[[https://mek.oszk.hu/06100/06125/html/petofiu0001.html| Útirajzok]] /1845-1847/**\\  +
-Utazásai örökre emlékezetesek maradnak számára. Őszinte elragadtatással beszél itt is a tájról, a hegyekről--a magas hegyek iránt is éppoly tisztelettel van, mint a Rónaság, a síkvidék iránt.\\ „Ott feküdt a Tátra egész pompájában, mint egy alvó szép leány, ki álmában lehányta takaróját.”\\ „Ide-oda szállt lelkem a szép Alföldre”\\ +
-Ezekben találunk lírától izzó, átlelkesült tájleírásokat, és a korabeli magyar viszonyokat //(a műveletlenség, parlagiasság)// hol csipkelődő, hol indulatos ostorozását. Ezekben a költő önarcképe is kibontakozik. Néhol tréfás modorban íródott.\\ +
- +
-> **Szerelmi költészete:**\\ +
- +
-Szerelmes verseiben megjelenik a hűség, a kérlelhetetlen igazságosság szelleme. //(Lírai realizmus)//\\ Gyakran alkalmaz hasonlatokat, metaforákat, bizonyos //(szép magyar)// szavakat több alkalommal ismétel.\\ **(A virág szavunk mintegy 291-szer jelenik meg műveiben.)**\\ +
- +
-> **NAGY ELBESZÉLŐ MŰVEI:**\\+
  
-        - JÁNOS VITÉZ\\ +> **Tájleíró költészete, lírája:**\\ Szűkebb hazájának szeretete //(lokálpatriotizmusa)// gyakran megjelenik műveiben, tájleíró lírájában, amikor szeretett szülőhazájáról mesél. Sok művében látjuk viszont a kiskun Alföld tájait, embereit, természeti jellegzetességeit.\\
-        - A HELYSÉG KALAPÁCSA\\ +
-        - AZ APOSTOL\\+
  
-JÁNOS VITÉZ NÉPI REALIZMUS:\\ Tündérmese és népi valóság egybeötvözése, az első elbeszélő műköltészetünkben, amelynek nyelve minden ízében ma is érvényes, melyet valóban a legegyszerűbb ember is megérthet, és élvezhet. Humor és derű. //**(A kritikusok tévesen póriasnak ítélik stílusát.)**//\\+> **[[https://mek.oszk.hu/06100/06125/html/petofiu0001.html| Útirajzok]] /1845-1847/**\\ Utazásai örökre emlékezetesek maradnak számára. Őszinte elragadtatással beszél itt is a tájról, a hegyekről--a magas hegyek iránt is éppoly tisztelettel van, mint a Rónaság, a síkvidék iránt.\\ „Ott feküdt a Tátra egész pompájában, mint egy alvó szép leány, ki álmában lehányta takaróját.”\\ „Ide-oda szállt lelkem a szép Alföldre”\\ Ezekben találunk lírától izzó, átlelkesült tájleírásokat, és a korabeli magyar viszonyokat //(a műveletlenség, parlagiasság)// hol csipkelődő, hol indulatos ostorozását. Ezekben a költő önarcképe is kibontakozik. Néhol tréfás modorban íródott.\\
  
-> **Forradalmi költészete:**\\+> **Szerelmi költészete:**\\ Szerelmes verseiben megjelenik a hűség, a kérlelhetetlen igazságosság szelleme. //(Lírai realizmus)//\\ Gyakran alkalmaz hasonlatokat, metaforákat, bizonyos //(szép magyar)// szavakat több alkalommal ismétel.\\ **(A virág szavunk mintegy 291-szer jelenik meg műveiben.)**\\
  
-Fontos megemlíteni nemzeti öntudatát, megerősödését költészetében, amelyhez nagyban hozzájárult a Pesten töltött két esztendő.\\ Egyszerre nemzeti és egyetemes, egymástól elválaszthatatlanul él benne a hazaszeretet és a világszabadság eszméje. („Egy gondolat bánt engemet”) \\ A kritikusok támadásának fő oka: Az a szenvedély idegen tőlük, mellyel Petőfi a szabadság, s szerelem témáit műveibe és életébe foglalta.\\ Stílusában fellelhető mind a komor indulat, elbeszélő költeményeinél a csillámló, nemegyszer csípős humor.\\ +> **NAGY ELBESZÉLŐ MŰVEI:**\\ - JÁNOS VITÉZ\\ - A HELYSÉG KALAPÁCSA\\ - AZ APOSTOL\\  
-Az irodalomba ő ültette át a magyar nép nyelvét—így a könyvekből meg lehetett tanulni az eleven magyar beszédet. +> JÁNOS VITÉZ NÉPI REALIZMUS:\\ Tündérmese és népi valóság egybeötvözése, az első elbeszélő műköltészetünkben, amelynek nyelve minden ízében ma is érvényes, melyet valóban a legegyszerűbb ember is megérthet, és élvezhet. Humor és derű. //**(A kritikusok tévesen póriasnak ítélik stílusát.)**//\\
  
-> ÁLTALAM LEGINKÁBB KEDVELT VERSEI:\\ +> **Forradalmi költészete:**\\ Fontos megemlíteni nemzeti öntudatát, megerősödését költészetében, amelyhez nagyban hozzájárult a Pesten töltött két esztendő.\\ Egyszerre nemzeti és egyetemes, egymástól elválaszthatatlanul él benne a hazaszeretet és a világszabadság eszméje. („Egy gondolat bánt engemet”) \\ A kritikusok támadásának fő oka: Az a szenvedély idegen tőlük, mellyel Petőfi a szabadság, s szerelem témáit műveibe és életébe foglalta.\\ Stílusában fellelhető mind a komor indulat, elbeszélő költeményeinél a csillámló, nemegyszer csípős humor.\\ Az irodalomba ő ültette át a magyar nép nyelvét—így a könyvekből meg lehetett tanulni az eleven magyar beszédet. 
  
-[[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/h/honfidal|HONFIDAL]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/h/hazamban|HAZÁMBAN]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/s/szulofoldemen|SZÜLŐFÖLDEMEN]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/az-alfold|AZ ALFÖLD]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/a-tisza|A TISZA]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/l/lennek-en-folyoviz|LENNÉK ÉN FOLYÓVÍZ]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/n/nemzeti-dal|NEMZETI DAL]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/e/egy-gondolat-bant-engemet| EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/e/europa-csendes-ujra-csendes|EURÓPA CSENDES, ÚJRA CSENDES]],[[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/e/egy-estem-otthon|EGY ESTÉM OTTHON]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/anyam-tyukja|ANYÁM TYÚKJA]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/a-termeszet-vadviraga|A TERMÉSZET VADVIRÁGA]],[[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/j/jovendoles|JÖVENDÖLÉS]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/r/reszket-a-bokor-mert|RESZKET A BOKOR, MERT...]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/p/pacsirtaszot-hallok-megint|PACSIRTASZÓT HALLOK MEGINT]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/s/szeptember-vegen|SZEPTEMBER VÉGÉN]].+> ÁLTALAM LEGINKÁBB KEDVELT VERSEI:\\ [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/h/honfidal|HONFIDAL]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/h/hazamban|HAZÁMBAN]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/s/szulofoldemen|SZÜLŐFÖLDEMEN]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/az-alfold|AZ ALFÖLD]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/a-tisza|A TISZA]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/l/lennek-en-folyoviz|LENNÉK ÉN FOLYÓVÍZ]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/n/nemzeti-dal|NEMZETI DAL]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/e/egy-gondolat-bant-engemet| EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/e/europa-csendes-ujra-csendes|EURÓPA CSENDES, ÚJRA CSENDES]],[[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/e/egy-estem-otthon|EGY ESTÉM OTTHON]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/anyam-tyukja|ANYÁM TYÚKJA]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/a/a-termeszet-vadviraga|A TERMÉSZET VADVIRÁGA]],[[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/j/jovendoles|JÖVENDÖLÉS]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/r/reszket-a-bokor-mert|RESZKET A BOKOR, MERT...]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/p/pacsirtaszot-hallok-megint|PACSIRTASZÓT HALLOK MEGINT]], [[https://www.magyarirok.hu/petofi-sandor/s/szeptember-vegen|SZEPTEMBER VÉGÉN]].
  
 ==== Névtelenül ==== ==== Névtelenül ====
Sor 335: Sor 320:
  
  
-Juhász István József – Kiskunfélegyházán, 1946. 07. 12.-én születtem. Félegyházán végeztem az általános és középiskoláim. Humán jellegű főiskolai végzettségem van, Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesületének elnöke vagyok.+> Juhász István József – Kiskunfélegyházán, 1946. 07. 12.-én születtem. Félegyházán végeztem az általános és középiskoláim. Humán jellegű főiskolai végzettségem van, Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesületének elnöke vagyok.
  
 >>**Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?** >>**Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?**
Sor 359: Sor 344:
 ==== Kállainé Vereb Mária==== ==== Kállainé Vereb Mária====
  
-Kállainé Vereb Mária vagyok, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár ny. igazgatója, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke.\\ Pályafutásomat a városi könyvtárban kezdtem és ott fejeztem be.  Szakmai munkámban kiemelten fontosnak tartottam az olvasóvá nevelést, a helyi kultuszápolást.\\ Pályám kezdetén, 14 évig gyermekkönyvtárosként dolgoztam, majd 1992-től 2020-ig vezettem a nagy múltú intézményt, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárat.+> Kállainé Vereb Mária vagyok, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár ny. igazgatója, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke.\\ Pályafutásomat a városi könyvtárban kezdtem és ott fejeztem be.  Szakmai munkámban kiemelten fontosnak tartottam az olvasóvá nevelést, a helyi kultuszápolást.\\ Pályám kezdetén, 14 évig gyermekkönyvtárosként dolgoztam, majd 1992-től 2020-ig vezettem a nagy múltú intézményt, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárat.
  
 >>**Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?** >>**Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?**
Sor 430: Sor 415:
 ==== Mayer Lászlóné ==== ==== Mayer Lászlóné ====
  
-Mayer Lászlóné vagyok, a Nyugdíjas Pedagógus Klub tagja. Magyar-történelem szakos tanárként tanítottam általános és középiskolában, illetve a Dolgozók Gimnáziumában.+> Mayer Lászlóné vagyok, a Nyugdíjas Pedagógus Klub tagja. Magyar-történelem szakos tanárként tanítottam általános és középiskolában, illetve a Dolgozók Gimnáziumában.
  
 >> ** Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?** >> ** Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?**
Sor 548: Sor 533:
 ==== Tompa Anna ==== ==== Tompa Anna ====
  
-Tompa Anna vagyok, a Nyugdíjas Pedagógus Klub tagja. Magyar-történelem szakos tanárként tanítottam általános, és középiskolában, illetve a Dolgozók Gimnáziumában.+> Tompa Anna vagyok, a Nyugdíjas Pedagógus Klub tagja. Magyar-történelem szakos tanárként tanítottam általános, és középiskolában, illetve a Dolgozók Gimnáziumában.
  
 >>**Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?** >>**Mit tud Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról?**
Sor 887: Sor 872:
 > Dr. Réczi Lászlónak hívnak, ügyvédként dolgozom, mellette már 2010 óta önkormányzati képviselőként is a köz érdekét szolgálom. 2014 óta egyéni körzeti képviselő, azelőtt listáról jutottam be. Tehát mostmár a harmadik ciklusomat töltöm. > Dr. Réczi Lászlónak hívnak, ügyvédként dolgozom, mellette már 2010 óta önkormányzati képviselőként is a köz érdekét szolgálom. 2014 óta egyéni körzeti képviselő, azelőtt listáról jutottam be. Tehát mostmár a harmadik ciklusomat töltöm.
  
-//Hogy mit tudok Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról? // +> //Hogy mit tudok Petőfi és Félegyháza kapcsolatáról? //\\ 
- +> Félegyháziként mindenkinek – úgy gondolom, hogy – kutya kötelessége azt vallani, miután Petőfi is azt vallotta, hogy Ő Kiskunfélegyházán született, tehát hogy Ő itt, ezt a várost jelölte meg születése helyéül. Ez roppant fontos lesz majd a későbbiekben, amire majd kitérek, hogy az Ő értékrendje és az akkori Félegyháza, ami gyakorlatilag ugye csak 100-150 éves múltra tekintett akkor vissza, ugye Mária Teréziától, illetőleg a Fatemplom állításától kezdődően.\\  
-> Félegyháziként mindenkinek – úgy gondolom, hogy – kutya kötelessége azt vallani, miután Petőfi is azt vallotta, hogy Ő Kiskunfélegyházán született, tehát hogy Ő itt, ezt a várost jelölte meg születése helyéül. Ez roppant fontos lesz majd a későbbiekben, amire majd kitérek, hogy az Ő értékrendje és az akkori Félegyháza, ami gyakorlatilag ugye csak 100-150 éves múltra tekintett akkor vissza, ugye Mária Teréziától, illetőleg a Fatemplom állításától kezdődően.  +> Gyakorlatilag egy 100-150 év telt el és érdekes, hogy milyen értékrendek voltak akkor már. Ezt nyilván megelőzte ugye a török hódoltságtól kezdve egyéb minden és a Habsburg megszállás, vagy a Habsburg befolyás itt Magyarországon.\\ 
-> Gyakorlatilag egy 100-150 év telt el és érdekes, hogy milyen értékrendek voltak akkor már. Ezt nyilván megelőzte ugye a török hódoltságtól kezdve egyéb minden és a Habsburg megszállás, vagy a Habsburg befolyás itt Magyarországon. +> Ez az időszak olyan értékrendeket emelt ki az akkori értelmiségből is, hogy ez egy nagyon követendő példa. Én mindig irigységgel tekintek ezekre a 150-200 évvel ezelőtti értelmiségi emberekre.\\ Mint például Széchenyi is a teljes vagyonát feláldozta, nem számított semmi, csak hogy az ország, a nép fejlődjön, a lakosság felemelkedjen. Olyan kulturális mérföldköveket helyeztek el így a múlt századokban, amin gyakorlatilag alapszik a jelen kornak a tudása és ez a hagyományápolás az, ami így a napjainkat belengi.\\ 
- +> A kultuszápolásnak a fontossága az nyilvánvalóan ezeknek az értékeknek a továbbvitele, a hagyományoknak a követése. Ezt lehet úgy is, hogy szobrot állítunk, utcát nevezünk el, iskolát, intézményt nevezünk el róla és így már gyakorlatilag a név és az értékrend valamilyen szinten beleivódik, ha nem is mindenkibe, de a tanulóknak, az intézmény dolgozóinak vagy bárkinek a mentalitásába. Ezzel kapcsolatosan az évfordulóknak az ünnepélyes megemlékezése, egyéb ilyen vetélkedőknek a fenntartásával lehet ezt a kultuszt ápolni.\\
-> Ez az időszak olyan értékrendeket emelt ki az akkori értelmiségből is, hogy ez egy nagyon követendő példa. Én mindig irigységgel tekintek ezekre a 150-200 évvel ezelőtti értelmiségi emberekre. Mint például Széchenyi is a teljes vagyonát feláldozta, nem számított semmi, csak hogy az ország, a nép fejlődjön, a lakosság felemelkedjen. Olyan kulturális mérföldköveket helyeztek el így a múlt századokban, amin gyakorlatilag alapszik a jelen kornak a tudása és ez a hagyományápolás az, ami így a napjainkat belengi.  +
- +
-> A kultuszápolásnak a fontossága az nyilvánvalóan ezeknek az értékeknek a továbbvitele, a hagyományoknak a követése. Ezt lehet úgy is, hogy szobrot állítunk, utcát nevezünk el, iskolát, intézményt nevezünk el róla és így már gyakorlatilag a név és az értékrend valamilyen szinten beleivódik, ha nem is mindenkibe, de a tanulóknak, az intézmény dolgozóinak vagy bárkinek a mentalitásába. Ezzel kapcsolatosan az évfordulóknak az ünnepélyes megemlékezése, egyéb ilyen vetélkedőknek a fenntartásával lehet ezt a kultuszt ápolni.  +
 > Ezeken mindig csak elég, hogyha a 12 pontot fölolvassák, hogy gyakorlatilag majdnem, mint a 10 parancsolat a vallásban a kereszténység két Mózesi tábláján ugyanazok az értékrendek vannak mondatokban megfogalmazva. Mik a követelések és hogy az alapján, hogy lehet egy szabad Magyarországot és a láncaitól mentesített Magyarországot létrehozni, és hogy ennek az érdekeit ápolni.  > Ezeken mindig csak elég, hogyha a 12 pontot fölolvassák, hogy gyakorlatilag majdnem, mint a 10 parancsolat a vallásban a kereszténység két Mózesi tábláján ugyanazok az értékrendek vannak mondatokban megfogalmazva. Mik a követelések és hogy az alapján, hogy lehet egy szabad Magyarországot és a láncaitól mentesített Magyarországot létrehozni, és hogy ennek az érdekeit ápolni. 
  
-//Az, hogy mit jelent nekem Petőfi?//  +> //Az, hogy mit jelent nekem Petőfi?//\\  
- +> Az gyakorlatilag összefoglalható az előzőekben elmondottakban. A tehetsége a lendületessége és a csupa szív mentalitása, illetve, hogyha most lehet egy kicsit vadul fogalmazni, akkor az őrültsége is, hogy ez a minden mindegy, vannak nemes célok és az mindent megelőz.\\ 
-> Az gyakorlatilag összefoglalható az előzőekben elmondottakban. A tehetsége a lendületessége és a csupa szív mentalitása, illetve, hogyha most lehet egy kicsit vadul fogalmazni, akkor az őrültsége is, hogy ez a minden mindegy, vannak nemes célok és az mindent megelőz.  +> Ahogy mondtam is ezt, akár Kossuth Lajos, Széchenyi, Batthyány Lajos, Jókai Mór vagy Deák Ferenc vagy akárki abban a korban, ezeknek az értékeknek a képviselésében vakon hitt és ennek a minden áron való, tűzön–vízen keresztül vitele az érdekessége ennek.\\ 
- +> Anno, amikor szóba jött, hogy lennék-e önkormányzati képviselő vagy felvállalnám-e, akkor nekem is az futott át az agyamon, hogy én is lehetek akár, nem ilyen nagyban, de piciben lehetek egy olyan személy, mint Petőfi vagy bárki, aki a körzetéért, vagy annak a lakosságnak az érdekét képviselve tehet jót. Ez lehet akár egy járdafelújítás, egy útfelépítés, vagy az hogy játszóteret építünk, vagy a sportpályát fejlesztjük, hogy az ottani embereknek jót teszünk és akkor gyakorlatilag ebben is az értékátadás.\\ 
-> Ahogy mondtam is ezt, akár Kossuth Lajos, Széchenyi, Batthyány Lajos, Jókai Mór vagy Deák Ferenc vagy akárki abban a korban, ezeknek az értékeknek a képviselésében vakon hitt és ennek a minden áron való, tűzön–vízen keresztül vitele az érdekessége ennek.  +> Éppen harmadik éve, 2019-ben volt, hogy a Móravárosban nem volt Móra–szobor, így Rosta Ferenc alpolgármester úr, illetve Tarjányi József úr, gyakorlatilag így a hármunk koprodukciójából és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesületből Kállainé Vereb Máriával, és Kapus Bélánéval sikerült ezt a kis projektet összehozni és van egy Móra–szobrunk a Móravárosban.\\  
- +> Még ha ez csak úgy ott is van, de legalább jelzés értékű. Ha látják az emberek, hogy Móra–szobor, Móra–szobor, Móraváros, így azok a Mórai értékek is valamilyen szinten, ha nem is mindenkibe, aki fogékony rá abba beivódik.\\ 
-> Anno, amikor szóba jött, hogy lennék-e önkormányzati képviselő vagy felvállalnám-e, akkor nekem is az futott át az agyamon, hogy én is lehetek akár, nem ilyen nagyban, de piciben lehetek egy olyan személy, mint Petőfi vagy bárki, aki a körzetéért, vagy annak a lakosságnak az érdekét képviselve tehet jót. Ez lehet akár egy járdafelújítás, egy útfelépítés, vagy az hogy játszóteret építünk, vagy a sportpályát fejlesztjük, hogy az ottani embereknek jót teszünk és akkor gyakorlatilag ebben is az értékátadás.  +> Ugyanígy a városunk legnagyobb terén a Petőfi–szoborról, na most a Petőfi–szobor Félegyházán nem is lehet máshol csak itt a Városháza mellett.\\ 
- +> Tehát ilyen szempontból én azt gondolom, hogy ez az értékrend, amit képviselt, és amiről a költeményeiben, a verseiben és mindenben szó volt, azokat az értékrendeket próbáljuk meg előre vinni.\\
-> Éppen harmadik éve, 2019-ben volt, hogy a Móravárosban nem volt Móra–szobor, így Rosta Ferenc alpolgármester úr, illetve Tarjányi József úr, gyakorlatilag így a hármunk koprodukciójából és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesületből Kállainé Vereb Máriával, és Kapus Bélánéval sikerült ezt a kis projektet összehozni és van egy Móra–szobrunk a Móravárosban.  +
-> Még ha ez csak úgy ott is van, de legalább jelzés értékű. Ha látják az emberek, hogy Móra–szobor, Móra–szobor, Móraváros, így azok a Mórai értékek is valamilyen szinten, ha nem is mindenkibe, aki fogékony rá abba beivódik.  +
- +
-> Ugyanígy a városunk legnagyobb terén a Petőfi–szoborról, na most a Petőfi–szobor Félegyházán nem is lehet máshol csak itt a Városháza mellett.  +
- +
-> Tehát ilyen szempontból én azt gondolom, hogy ez az értékrend, amit képviselt, és amiről a költeményeiben, a verseiben és mindenben szó volt, azokat az értékrendeket próbáljuk meg előre vinni.  +
 > Ami meg a mi gyarlóságunk már őhozzájuk képest – én azt gondolom–, hogy nagyon kevés ember lenne az, aki eldobna mindent csak azért, hogy a haza mindenekelőtt. Mert mostmár a család, a megélhetés és egyéb létbiztonságok fontosak. Az a furcsa, hogy akkor ez semennyire nem számított, mert kardot rántottak és mentek neki az ellenségnek. Merthogy ez a mi földünk és sokkal nagyobb marketingje, értéke volt annak a haza–szülőföldnek, mint jelen esetben. Látni azt, hogy most van egy jobb oldal, baloldal és sok esetben nem mindig azt gondolja a jelenlegi ellenzék, mint amit a kormánypárt és így egy picit el tud menni egy más irányba az értékrendnek a képviselete. > Ami meg a mi gyarlóságunk már őhozzájuk képest – én azt gondolom–, hogy nagyon kevés ember lenne az, aki eldobna mindent csak azért, hogy a haza mindenekelőtt. Mert mostmár a család, a megélhetés és egyéb létbiztonságok fontosak. Az a furcsa, hogy akkor ez semennyire nem számított, mert kardot rántottak és mentek neki az ellenségnek. Merthogy ez a mi földünk és sokkal nagyobb marketingje, értéke volt annak a haza–szülőföldnek, mint jelen esetben. Látni azt, hogy most van egy jobb oldal, baloldal és sok esetben nem mindig azt gondolja a jelenlegi ellenzék, mint amit a kormánypárt és így egy picit el tud menni egy más irányba az értékrendnek a képviselete.
  
Sor 921: Sor 895:
 >> **Petőfi lehet influenszer?** >> **Petőfi lehet influenszer?**
  
-> Lehetne, egy kommunikációs csatornán keresztül nyilván. Nem is rossz ötlet, hogyha úgy érjük el a jelenkor fiataljait, mintha influenszer lenne Petőfi. Ha, az ő általa képviselt értékeket ebben a formátumban tudjuk kommunikálni, mert nyilvánvalóan mindig csak kommunikációs csatorna kérdése, hogy hogy jutunk el A-ból B-be, mármint úgy fejekben, informatív módon, akkor ez egy jó ötlet. Petőfiből csináljunk egy influenszert.\\+> Lehetne, egy kommunikációs csatornán keresztül nyilván.\\ Nem is rossz ötlet, hogyha úgy érjük el a jelenkor fiataljait, mintha influenszer lenne Petőfi. Ha, az ő általa képviselt értékeket ebben a formátumban tudjuk kommunikálni, mert nyilvánvalóan mindig csak kommunikációs csatorna kérdése, hogy hogy jutunk el A-ból B-be, mármint úgy fejekben, informatív módon, akkor ez egy jó ötlet. Petőfiből csináljunk egy influenszert.\\
 > Kommunikáljuk úgy azokat az értékrendeket, és ne az legyen a fontos, hogy kilőjük, lelőjük, minthogy a 21. századi új lövöldözős játékokban, vagy bármiben, ami most megy. > Kommunikáljuk úgy azokat az értékrendeket, és ne az legyen a fontos, hogy kilőjük, lelőjük, minthogy a 21. századi új lövöldözős játékokban, vagy bármiben, ami most megy.
  
 >> **És még valami ötlet esetleg, hogy hogyan tudnánk még elérni a fiatalokat, mert azért elég kemény dió a megszólításuk?** >> **És még valami ötlet esetleg, hogy hogyan tudnánk még elérni a fiatalokat, mert azért elég kemény dió a megszólításuk?**
  
-> Nyilván a pedagógusokon is nagyon sok múlik. Nekem általános iskolában a Nemcsok Ferencné volt az irodalom tanárom, a József Attila iskolában.  +> Nyilván a pedagógusokon is nagyon sok múlik. Nekem általános iskolában a Nemcsok Ferencné volt az irodalom tanárom, a József Attila iskolában.\\
 > A gimnáziumban pedig a Juhász István tanár úr, aki maga is Petőfi–kutató, meg minden is volt Petőfivel kapcsolatosan. Ő által nagyon sok tudás, információ átjött magáról arról a korról és összehasonlítva más koroknak az értékrendjeivel; hogy kik voltak azok a jeles alkotók, nemcsak a műveiben jelenik meg, hanem a hétköznapjaikban, a tetteikben –amint mondtam, hogy kardot ránt és megy. Vagy az, hogy de jó volna kardot rántani és menni. Nem egy a kettő. Ez a fogjuk meg és csináld. > A gimnáziumban pedig a Juhász István tanár úr, aki maga is Petőfi–kutató, meg minden is volt Petőfivel kapcsolatosan. Ő által nagyon sok tudás, információ átjött magáról arról a korról és összehasonlítva más koroknak az értékrendjeivel; hogy kik voltak azok a jeles alkotók, nemcsak a műveiben jelenik meg, hanem a hétköznapjaikban, a tetteikben –amint mondtam, hogy kardot ránt és megy. Vagy az, hogy de jó volna kardot rántani és menni. Nem egy a kettő. Ez a fogjuk meg és csináld.
  
 >> **Melyik a kedvenc Petőfi verse?** >> **Melyik a kedvenc Petőfi verse?**
  
-> Nekem volt egy, amivel mindig szavalóversenyeken indultam, az Ezrivel terem a fán a meggy.  +> Nekem volt egy, amivel mindig szavalóversenyeken indultam, az Ezrivel terem a fán a meggy.\\  
-> Ez egy ilyen nagyon kis vicces versike volt, mondjuk én mindig úgy próbáltam választani, ami a személyiségemhez kapcsolódik. Ez a versike volt az, ez egy rövid vers, mindig úgy nevettek rajta, főleg ahogy előadtam. Nem nyertem vele sose, de iskolai szavaló versenyeken mindig előadtam.+> Ez egy ilyen nagyon kis vicces versike volt, mondjuk én mindig úgy próbáltam választani, ami a személyiségemhez kapcsolódik.\\ Ez a versike volt az, ez egy rövid vers, mindig úgy nevettek rajta, főleg ahogy előadtam.\\ Nem nyertem vele sose, de iskolai szavaló versenyeken mindig előadtam.
  
 >> **És most vállalkozna ilyenre?** >> **És most vállalkozna ilyenre?**
  
 > //Szavalóversenyre, vagy versfelmondásra?//\\ > //Szavalóversenyre, vagy versfelmondásra?//\\
- 
 > Hát, ha ezt a verset el kellene mondani, akkor elmondanám bármikor szívesen, mert megvan. Nekem nem azok a klasszikus nagy versei voltak meg Petőfinek. Mindenki mondja ezeket, a János Vitéztől kezdve a mindent is, meg a Nemzeti dalt. Mondjuk például nagyon érdekes, hogy a Nemzeti dalt akárhányszor elmondják, akár egy sima városi rendezvényen mindig borzong tőle a bőröm. > Hát, ha ezt a verset el kellene mondani, akkor elmondanám bármikor szívesen, mert megvan. Nekem nem azok a klasszikus nagy versei voltak meg Petőfinek. Mindenki mondja ezeket, a János Vitéztől kezdve a mindent is, meg a Nemzeti dalt. Mondjuk például nagyon érdekes, hogy a Nemzeti dalt akárhányszor elmondják, akár egy sima városi rendezvényen mindig borzong tőle a bőröm.
  
Sor 947: Sor 919:
 ===== Kiskunfélegyházi Díszpolgárok gondolatai===== ===== Kiskunfélegyházi Díszpolgárok gondolatai=====
  
-Kiskunfélegyháza díszpolgárai közül azok hanganyagát hallgathatják meg Petőfi Sándorról, akik szabadtéri kiállításunkhoz hozzájárultak egy kedves beszélgetéssel, történettel, érzéssel.+Kiskunfélegyháza díszpolgárai közül azok hanganyagát hallgathatják meg, olvashatják el, akik a szabadtéri kiállításunkhoz hozzájárultak egy kedves beszélgetéssel, történettel, érzéssel Petőfi Sándorról.
  
 Négy díszpolgárunk aktívan szerepet vállalnak a város közművelődésében a mai napig is.  Négy díszpolgárunk aktívan szerepet vállalnak a város közművelődésében a mai napig is. 
- 
 ==== Laczkóné dr. Szabó Klára ==== ==== Laczkóné dr. Szabó Klára ====
  
 +>> **A beszélgetés 2022. május 16-án készült a Kiskun Múzeumban, Laczkóné Dr. Szabó Klára, Kiskunfélegyháza díszpolgára, gyémántdiplomás pedagógus, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület örökös tiszteletbeli elnökével.**
  
-==== Kapus Béla ====+> Petőfi Félegyháza kapcsolata énnekem rendkívül fontos, mert mi egy kitelepített család vagyunk a Felvidékről, áldozata az 1920-as Trianonnak.\\ Én gyerekkoromba, Petőfiről, mikor idekerültünk Kiskunfélegyházára, 8 éves voltam és a szüleim, azok pedagógusok és végtelen nagy tisztelet övezte azt a gondolatot, hogy olyan városba érkezünk [[https://www.medgyesegyhaza.hu/G%C3%BAta+%E2%80%93+Kol%C3%A1rovo+%28Szlov%C3%A1kia%29-m406|Gútáról]], – ma Kolárovo –, ahol Petőfi Sándor élt.\\ Tehát egy olyan költő szülőhelyére, - én azt mondom, hogy szülőhelyére,- ahol a szabadság, a függetlenség, az összetartás, a hitelesség 100%-osan megvalósult.\\ Azt, hogy szerintem egy felvidékről idekerülő pedagógust befogadott a város, ez nálunk annyit jelentett, hogy azt a költőt, aki szerintünk Kiskunfélegyházán született, azt mindenképpen az Ő eszmeiségének a vonalába fogjuk a mi életünket élni.\\ A verseit elsősorban Édesanyáméktól hallottam, a szülőktől.\\ 
 +>Az első vers, amit én megtanultam 7 éves koromban az **Anyám tyúkja**. A választás. Mi a feladata? Mit csinál az a tyúkanyó? Kit szeret legjobban?\\ Tehát mi, akik megszenvedtük az áttelepítést, hogy tudunk beilleszkedni abba a városba, ahol olyan költő élt, aki a gyerekkorát itt élte.\\ Na, mi nagyon büszkék voltunk a testvéreimmel, Mártával, Emőkével és Feri bátyámmal, hogy mi olyan városban növünk föl, ahol a szellemiség világa mindenféleképpen kinyílik számomra.\\ 
 +>A Petőfi kultusznak az ápolása és elmélyítve az a szeretet, amit mi kaptunk, azt én a tanáraimtól kaptam legelőször.\\  
 +>Általános iskolában kiváló magyar tanárom volt, //Hollósi János// bácsi részéről. Én úgy emlékszem, hogy Ő Félegyházi születésű volt, pedagógusként itt dolgozott és neki nagyon fontos volt Petőfi.\\ Tehát bennünket, már az általános iskolába olyan szempontból elemeztette a verseket, hogy megértsük azt, hogy mi a szabadság, mi a forradalom, mi az eszmeiség, mit kell tenni azért, hogy fejlődjünk, és ami összetart bennünket, mert ez a legfontosabb. És Petőfinek a verseiből én szerintem ez domborodik ki: a végtelen nagy tisztelet és szeretet a szülőföldje iránt.\\  
 +>A másik a középiskola. Érettebb ésszel kiváló két tanárom volt. //Tóth Tibor// paptanár a tanítóképzőben és //Szántó Andorné Irénke// néni.\\ A Szántó Andorné Irénke nénire már sokkal többen emlékszünk, de mind a két tanárnak nagyon fontos volt és érdekes, amilyen a személyiségük volt.\\ Tóth Tibor tanár úrnak a forradalmisága, azok a versek domborodtak ki legjobban a tanítási óráján. Irénke néni, lehet, hogy a női mivoltából adódik ez, a líra. És őneki az alapján ismertük meg a tájleíró verseit, pedig Petőfi nem szerette a tájleírást. Ő ebben nem volt benne, neki ez nem tett semmit. Különösen az Alföld című versében elemeztük ezt a vonalát, hogy mit jelent neki az Alföld síksága, vagy mit jelent a zord Kárpátok, ahol küzdeni kell, ahol menni kell, ahol bele kell látni, hogy mit akarunk.\\  
 +> Szerintünk én úgy gondolom, hogy az Alföld szeretete csak abból származik Petőfinél, hogy itt született és ebbe a tájba Ő beleképzeli magát. Tehát számomra Petőfi ezt jelentette.
  
-„AZ ÉN PETŐFIM”+>> **Mit tehetünk ahhoz hozzá, hogy most a 21. században megmaradjon az Ő emléke? Mert ez egy nagyon nehéz kérdés.**
  
-Kapus Béla karnagy vagyok, nyugdíjas középiskolai tanár, karnagy. A középiskolás „Ifjúsági Vegyeskar” alapítója, majd 55 éven át karnagya. A „Zenebarátok Kórusának” alapító karnagya.+> A 21. század, az pontosan Petőfire illő verseknek az alapját adják.\\ 
 +> Mire van szükségünk? Hitre, bizalomra, megértésre és szeretetre. Ha most elemezzük Petőfi verseit, akkor ezeket mind meg tudjuk találni az Ő gondolatvilágában.\\  
 +> Nekünk a 21. században legfontosabb feladatunk, hogy szabadok legyünk, hogy örömmel csináljunk mindent, és az öröm mellett a szeretettel fejezzük ki azt, amit meg akarunk csinálni.\\  
 +> Ha én most azt mondom, hogy én egy szösz akarok lenni, és hogy az a Petőfi versekben hogy jön le énnálam? Ez a szösz szabadon, örömmel és szeretettel végzi a munkát. Petőfi különben az én olvasatomban minden eseménybe beleképzelte magát és Ő úgy élt, hogy ezt meg kell csinálni.\\  
 +> Nekünk a 21. században ez a legfontosabb, hogy végre a 19. századi gondolatvilágát valamilyen formában, nem hogy valamilyen, teljes mértékbe oda kell állnunk és híven követni kell az Ő gondolatvilágát.\\
  
-Úgy érzem szerencsés csillagzat alatt születtem. Bár gyermekkoromban nagyon szegény volt a családom, de szüleim mind a hat gyermeküket taníttatták. Így kerültem én a Tanítóképző Intézetbe, ami egy életre meghatározta Petőfi-képemet. +>> **És milyen versek lennének egyébként azok, amiket így javasolnál a gyerekeknek, hogy mindenképpen olvassák el?** 
-  +> Nálam, Petőfinél a legeslegelső vers, amire tényleg azt mondanám a tanítványaimnak, hogy foglalkozni kell. Már a kamaszkorban foglalkozunk azzal, hogy ha bánatunk van, mit csinálunk.\\  
-Illésy István magyartanárom, később kollégám nagy magyarsága, szuggesztív versmondása, a költészet, köztük Petőfi iránti elkötelezettsége, nagy hatással volt rám. Korán felfigyelt arra, hogy van érzékem a versmondáshoz, így az iskolai műsorok állandó szereplője voltam. +> Énszerintem Petőfi verse az **Egy gondolat bánt engem** messzemenően kifejezi, kifejezésének egyik formája az, hogy a 21. században meg kell valósítani, hogy mindenki szabad legyen.\\  
 +> Mi a vers mondanivalója? A világszabadság. A világszabadságnak folyamatait pedig így tudnám rögzíteni:\\  
 +> Legelőször, hogy az elnyomás megszűnjön a földön. Óriási feladat. Ez Európára, Ázsiára, tengerentúl minden ember egyik legfontosabb feladata, hogy szabadok legyünk mindannyian.\\ Ha szabadok vagyunk, akkor meg kell szüntetni a zsarnoki uralmat.\\ Gondoljunk bele a társadalmakba.\\ A politika nagyon sokszor elviszi az értelmes gondolatvilágot.\\ Tehát van, hogy az elnyomás megszűnjön, ebből következik az, hogy a zsarnokság elmúljon, és harmadszor pedig kifejezi azokat a kulcskérdéseket, ahova ezzel a két eseménnyel tovább tudunk jutni.\\  
 +> Hogy lehet elnyomást és zsarnokságot megszüntetni? Ha világszabadságunk lesz. Ez a legfontosabb.\\  
 +> A szabadságnak mindig mi a jele? A piros zászló. Az a vér, ami ezt az egész emberiséget talpra tudja hozni.\\ Végre érjük már el azt, hogy ne a harc domborítsa ki a lehetőséget, de még ma is azt mondom a 21. századba, hogy a lengő piros zászlónak nagyon nagy feladata van, azt hogy továbbvigye azt az eszmét, de a háborúba, a harcba megjelenik egy új vonal, mégpedig a halál.\\ És Petőfinek ebben a versébe – az Egy gondolat bánt engem – Ő nem úgy értelmezi a halált, hogy elmúlunk.\\ A halál egy nagyszerű esemény.\\ Miért nagyszerű esemény a halál? Azért, mert ebből nő ki az összetartás a szabadság és a függetlenség.\\ 
 +> Tehát értelmét kell adni annak, amiért harcolunk a harc az összefogás és az eredmény nagyon jól tükröződik Petőfinek az Egy gondolat bánt engem című versében.\\ 
 +>>**És más vers is van még?** 
 +> Az én személyiségemhez legeslegjobban Petőfinek a forradalmi versei illenek, mert én magam is egy ilyen erősen következetes, határozott egyéniség vagyok.\\  
 +> Tehát miután azt mondtam, hogy a 21. században el kell érni, hogy az egész földön béke és egyesség legyen. Nekem Petőfinek a következő verséből adódik: **Európa csendes, újra csendes**.\\ Ebbe a versbe minden kulcsszó benne van, amire szükség van egy teljes szabadság kigyőzéséhez. És az Európába lévő összes népek, nemzetek összefogása csak úgy van, ha ezeket egyformán értjük.\\ Itt gondolok arra, hogy a világ fogjon össze.\\ A világban legelőször az Európát értjük, mert mi ezen a kontinensen lakunk. A legfontosabb a magyarságtudat, ezt nem szabad elfelejtenünk soha, hogy mi magyarok nagyon sokat harcolunk mindig azért, hogy függetlenek legyünk.\\ A függetlenségünket, csak úgy érjük el, ha szabadságunk van, de ezt a szabadságot mindig megelőzi egy olyan esemény, ami összefogja a csoportot, tehát egy forradalomra van szükség.\\  
 +> Tehát, ha azt mondom, hogy egy társadalom fejlődésénél mi az alapcsíra, akkor először a forradalom, a forradalomból kialakul a szabadság, a szabadságból kialakul az, hogy hol akarom megvalósítani, az egész világon, Európába melyik az a nemzet, aki ezt hozza? A magyarság. Ezt nem szabad elfelejtenünk soha.\\  
 +> De hogyan jutunk el ehhez? Szeretnünk kell a hont, le kell verni magunkról a láncot. Mégpedig azért kell lerántani a láncot, hogy senkit ne engedjünk oda, hogy eltérítse a mi gondolatvilágunkat.\\ A láncot csak hogy tudjuk leverni? Ha kivonjuk a kardot. A kard egy kicsit a félelem. Mert, ha kijön a fehér kard, mindenki megijed, hogy mi lesz ebből, de a kard azért van, hogy fölfelé és az igazságért harcoljunk. Igaz, hogy a kard, ahogy Petőfi is mondja, vérrel jár.\\ A vér pedig milyen? Piros.\\ Mit mondtam az előzőbe is? Hogy egy forradalomba, egy társadalom felépítésének alapvető feladata a piros zászló. A piros zászló és a vér összefügg, mert a kettőnek az egyességéből alakul ki a szabadság eszméje énszerintem.\\ Ha győz a forradalom, akkor mi lesz körülöttünk? Először is könny, mert sokan elhullunk, amíg ide eljutunk, és ha végignézzük a magyar történelmet, ezt így látjuk. És ezután kiviláglik a fény, amibe a szabadság kidomborodik. És ehhez a fényhez rendkívül kell az összefogás és az összefogásból adódik a szeretet. Ez tartja össze a nemzetet.\\ 
 +> Én ebben a versben még nagyon jónak ítélem meg, hogy meghatározza keményen, hogy mi a feladata Európának. Hogy szabadok és mindenféleképpen az elért sikereinket meg is tartjuk.\\ Tehát érdekes, Petőfi jelzőket használ. Nála a harc úgy fejeződik ki, hogy zord. Ha ezt megtaláljuk, vagy amikor elmúlik a harc. Ha elmúlik valami az milyen jelenség? A halál. Mi lesz körülöttünk? Csend.\\ Akkor Petőfinél az Európa újra csendes költeményébe, mi a két legfontosabb motívum? A zord kifejezés, és a csend. A zord a harc, a csend az pedig a halál, amit tiszteletet érdemel arra, hogy akik nekünk a szabadság csíráit lerakták, azt nekünk védeni és élni kell ezzel a tudatunkkal.\\ Éles ellentéte van.\\ 
 +> Azt is látjuk, ha a 21. században nézzük, az európai népek és a magyarság ellentétét.\\ Mi mindig az igazunkért küzdünk. Mi mindig meg volt az a feladatunk, hogy a legeslegfontosabb gondolatunkat magunkévá tegyük, és amit elhatározunk, abból nem szabad engedni.\\ És még egyszer mondom, harmadszor is, hogy **nem**, mert a magyar nép csak úgy marad fent, hogyha nem engedi, hogy eltiporják őket.\\ És mi nem akarjuk, hogy eltiporjanak bennünket.\\  
 +> Mondhatom azt is, hogy mi egy nagyon vezető típusú néptömeg vagyunk.\\ Mi jellemzi a magyarokat ebből adódóan?\\ Amit mi kitalálunk és ez Petőfinél is így volt.\\ Nem adja föl a harcot. Végsőkig küzd.\\ Mi vérünket tudjuk adni azért a szabadságért, amit kiharcoltunk, ezzel buzdít, de meghatározza a magyarságnak a legfontosabb feladatot is.\\ Mert mi azért tudjuk ezt végrehajtani, mert mi egy kiválasztott nemzet vagyunk.\\ És a kiválasztott nemzet csak mikor tud élni? Ha rendkívüli tudattal rendelkezik.\\ A rendkívüli tudat, nem az önzés, nem a lenézés, hanem az összefogás.\\ Ez csendül ki az Európa csendes, újra csendes verséből. És nekem ez tetszik.\\ 
 +>> **És ez a kedvenced?** 
 +> Igen, de még én a forradalmi versei közül nagyon magamnak érzem a **Nemzeti dalt.**\\ Ezt mindenki szavalja, ezt mindenki mondja, de mit fejez ki a Nemzeti dal?\\ Ezt már kicsi korban az ember megtanulja.\\ 
 +> Én mikor elemista 4. osztályos voltam, és aki sértett emberként, de büszkeséggel, hogy ez a város befogadott bennünket. Énnekem ez volt a legfontosabb versem, a Nemzeti dal.\\ Mert ebben a versben benne van, hogy mit akarok csinálni és hogyan.\\ 
 +> Az egész magyarságnak követeli a szabadságot.\\ A szabadságot már a történelem folyamán tudtam, hogy csak akkor lesz Magyarország szabad, hogyha megszűnünk olyan államokhoz való kötődésünktől, akik elnyomnak bennünket.\\ A Nemzeti dalnál melyik volt az az állam, ami rátelepedett? Az osztrákok, Ausztria.\\ Kik ellen harcoltunk akkor? Az Osztrák-Magyar Monarchia ellen.\\ Kik voltak az Osztrák-Magyar Monarchiának legerősebb nemzetisége? Mi magyarok.\\ És tőlünk indult ki az a forradalmi láng, amit még Bécsbe mi utánunk kezdtek el. Ez is egy meghatározó szemlélet.\\ 
 +> Ebben a versben nekem az tetszik, hogy választás elé állította az embereket. Most kell cselekednünk, vagy soha.\\ Ha azt a pillanatot nem találjuk meg, hogy összefogjunk együtt és együtt lengessük a zászlót, akkor nem lesz belőlünk semmi. Akkor hagyjuk abba azt, hogy szabadok akarunk lenni.\\ A harmadik pedig döntés elé állít bennünket énszerintem. \\ És ez a döntés, kettő kifejezést használ Petőfi.\\ Az egyik kifejezés: „rabok legyünk, vagy szabadok”. Kiktől akartunk felszabadulni a Nemzeti dal című versben? Az osztrákoktól.\\ Tehát vagy szabadok leszünk, vagy megint semmivé válunk, rabok maradunk. Ezt nem szabad megtenni.\\ De az, hogy ez az eszme kiteljesedjen, egyfajta határozott feladatunk van, esküt kell tennünk, hogy vérünk áldozatával is kivívjuk a szabadságunkat.\\ Mit mond Petőfi minden versének a végén? „Esküszünk, rabok tovább nem leszünk!”.\\  
 +> Tehát ez a három szó, kifejezés ez belevonja azt, hogy a magyarságnak, hogyha egyszer elhatároztunk valamit, akkor ezt ebben a formában végigszelni.\\ Vagy választunk, vagy elbukunk, de esküdt teszünk, hogy fönnmaradunk. Ezt akarjuk megcsinálni.\\ Ezt pedig csak úgy tudjuk megcsinálni, - úgy gondolom-  döntés elé állítja azt a forradalmi csoportot, akik a forradalmat hirdetik.\\  Tehát a döntésnek, melyik az a fogalom, ami ebben a versben kidomborodik? Hogy rabok tovább nem leszünk.\\ És ez minden versszakban ott van. Az összefogás, azután az elfogadás, az eskü és a meghatározás, hogy rabok tovább nem leszünk, ez adja a forradalmi jellegét és a magyarság tudatának az összeállítását.\\ Felvillantja, ha ez a fonal ott megvan, akkor mi lesz a mi életünk? A boldog jövő, amiért a szabadságba harcolunk.\\ Ki vívja ki ezt a szabadságot ebbe az Európába? Csak a magyar nép.\\  
 +> Ha végigvonultatjuk most is a térképünkön a nemzetiségieket, akik körülöttünk élnek én büszkén mondom azt, hogy egyedül a magyar nemzet az, aki ezt meg tudja csinálni és erre a történelem kell, hogy inspiráljon bennünket.\\ Végre a 21. Században legyünk olyan bátrak mindenféleképpen, hogy szabad emberként éljük az életünket továbbra is, mert mikor tudjuk szabadon élni az életünket?\\ Akkor, ha sajátunknak érezzük azt a forradalmi eszmét vagy azokat a gondolatokat, cselekedeteket, ami a fejlődésünket elősegíti.\\ Ennek az elősegítésnek alapvető felvonulata az, amit nyelvben kifejezzük.\\ Tehát mire kell törekednünk? Nagyon nehéz a magyar nyelv, de a magyar nyelvbe lehet csak kifejezni, azt az összefogást, ami a felemelkedést biztosítja a fogalmakat, lelkesíti, kötelesség határozza meg, hogy hogyan kell végrehajtanunk a szabadságharcunknak a mivoltját.\\ És jó lenne elérni, hogy egyszer a 21. században a mi zászlónk lengjen Európa legfelül. És csak mi legyünk.\\  
 +> És érdekes az én gondolatvilágomba, hogy kiknek kell ezt az eszmét kialakítani.\\ Én szerintem a költőknek, íróknak.\\ Mégpedig miért? Ha költőket veszek, akkor én szerintem azért, mert rövid mondatokban, határozott utasításba meghatározza, hogy milyen feladatokat kell egy népcsoportnak elvégeznie, hogy szabad és független legyen.\\ Ezért nálam a 19. századi költeményben domborodik ki, meghatároz a népcsoportból egy réteget, akinek fent kell tartani a forradalmi eszmét.\\ A 19. század költőinek mi a feladata? Én úgy érzem, hogy ebben a versben Petőfi már a saját maga arcpoetikáját is kifejti. Szerintem a költő feladata az, hogy buzdítson, törődni kell a közös ügyekkel, és ebből következő közügyekkel. A közös ügy az Osztrák-Magyar Monarchiában lévő cselekedeteink, törvényeink, de a közügy, ami csak a mi nemzetünkre vonatkozik.\\ Ezt meg kell határozni céltudatosan és a 19. század költőjeként, útmutatást ad Petőfi, hogy milyen közös ügyek kellenek, hogy a magyar nép ezt elérje.\\ A 19. század társadalom iránti kötelessége a költőnek az, hogy a nép élére álljon, küzdjön, vezesse a népet és legyen prófétája, hirdetője, de csak úgy, hogy a maga becsületes szerénységével, mint apostol simogassa meg ezeket a gondolatokat.\\ Buzdítsa meg úgy a tömeget, hogy ezek a forradalmi, szabadsági jogok minél hamarabb az egész nép életébe kerüljön. Képviselje a nép akaratát, de ítélje el azt, aki csak félig-meddig áll a forradalom élére.\\ Tehát az embereket nem szabad csoportokra bontani az én olvasatomban.\\  
 +> A 21. századnak az egyik legnagyobb feladata, az úgynevezett hamis prófétákat, ahogy Petőfi is nevezi a 19. században, nem szabad gondolatvilágukat elfogadni.\\ A becsületesség, az igazság az, ami előreviszi az embert, de ahhoz, hogy ezt elérjük és meg is érjük, ennek az egyik alapvető feladata az, hogy jogot kell alkotni. Ez is költők feladata.\\ Mit jelent ez a jog? Az én olvasatomban, hogy mindenki együtt legyen ennek az anyagi jólét, a bőség. Ha majd a bőség kosarából, ez az egyik feladat. Ha majd a nép csak akkor áll fel, ha a saját érdekét a saját bőrén érzi, amiért harcol az az övé. Tehát a bőség kosara. A bőség kosarába utána nem lehet össze vissza belenyúlni. Kell a jog, és ezt hogy mondja Petőfi? Ha majd a jognak asztaláról.\\ Tehát mindenkire egyforma törvény határozza meg a megélhetés lehetőségét.\\ De milyen népnek kell lenni, hogy ezt megértsük? Rendkívül művelt népnek. És ez is a költőknek a feladata. A műveltség, mi az amit egy társadalmon belül legjobban fejleszteni kell és én mint pedagógus, csakis azt mondom, hogy az első ami a legfontosabb, az oktatás.\\ A második az oktatásból összejövő összes problémával a kultúra felemelése. Sajátos kultúránk van. Akár a népművészetet nézem, akár a tájleírásokat nézzük, a mienk, és senki másé.\\ Erre rendkívül büszkének kell lennünk, mert ha van jog, van bőség, van jog, van oktatás akkor ez mit fog kijelenteni az én szemléletemben? Azt fogja kijelenteni, hogy a szellem nagyvilága vagyis a nép magáénak érezte azt, hogy a szellem nagyvilágában mindenki egyenlő.\\  
 +> Nekem ez a 19. század költeménye és talán így tudom összefoglalni, hogyha mindezt megértjük és együtt tudunk lenni, akkor ez a nemzetnek a lelki békéje.\\ Megnyugszik, és a megnyugvás pedig mit hoz az ember életébe? A megelégedést. \\És ha az én lelkem békében van, ha az én lelkem nyugodt, ha az én lelkem megelégedett, akkor milyen nemzet leszünk? Boldog, szerető nemzet. És ez a 21. században a legfontosabb feladatom.\\ Én 83 évesen azt mondom, hogy így kell élnünk. Csak már egyszer eljussunk ide a 21. században, hogy ez megvalósuljon mindannyiunk életében.\\ 
 +> A forradalmi versei után nekem még Petőfi természetleíró versei is tetszik, amit **Az alföld** című vers fejezi ki legjobban.\\  
 +> Én miért ragaszkodom ehhez a vershez? Én azért ragaszkodom ehhez a vershez mert mi a trianonnak az áldozatai vagyunk.\\ És ahogy elűztek a saját szülőföldemről, elűztek a saját házamból, és hol laktam? A Duna szigetén. A Duna és a Vág között, a természeti szépségbe.\\ És ezért próbáltam ragaszkodni a itt magyarázott Az alföld című versbe.\\ Én úgy érzem, hogy Petőfi olyan nagyon nem szereti a természet szépségeit, inkább elfogadja.\\ Az alföld, a gyerekkorom, a Duna és a Vág közötti terület.\\ Egy olyan sziget, amely a béke szigete. A béke szigete pedig mit mond az ember lelkének? Nyugalmat.\\ Mire van szüksége az emberiségnek még a 21. században is? Nyugalomra. Pedig Petőfi nem volt a természetnek a rajongója.\\ Elismerte azt, hogy itt született, ezért tiszteli ezt a tájat és megelégszik vele, szeret is benne lenni.\\ De elfogadja, hogy a körülötte lévő események a természetből adódóan vagy vadregényesek, vagy zordak, vagy hegyesek, völgyesek.\\ Nekem ez a rész tetszik a legjobban. 
 +>> //Az interjú folytatása a hanganyagban hallható.//
  
-A csúcs 1948 márciusában volt, amikor a városi Centenáriumi Petőfi Ünnepségen a Petőfi-háznál én szavalhattam. +<WRAP center round box 60%> 
-  +{{ :laczkone_dr._szabo_klara.png?nolink&400 |}}
-S ezzel elindultam azon az úton, amelyet mindvégig jelzett a Petőfi iránti tiszteletem, elkötelezettségem. +
-  +
-Mint tanár, visszakerültem a tanítóképzőbe, dr. Mezősi Károly igazgatósága alatt tovább erősödött bennem Petőfi nagyságának, kivételes tehetségének, lángoló hazaszeretetének képe.+
  
-Az egész intézményt áthatotta Petőfi szellemisége. Mezősi Károly Petőfi-kutatónak (miután az épületben laktak) munkásságának első számú ismerője voltam. Mindig mesélte hol tart a kutatásban. +{{ :laczkone_dr._szabo_klara_interju_reszlet.mp3 |}} 
-  +</WRAP>
-Sosem felejtem el azt a napot, amikor Károly bácsi hazajött Budapestről, egy konferenciáról, s kezében lobogtatott egy papírt. +
  
-__Tőlem a következőt kérdezte__: 
  
-> //"Béla, el tudod-e Petőfiről képzelni, hogy hazudott?"//\\+==== Kapus Béla ====
  
->> //"Nem tudom"// - feleltem.\\+> „AZ ÉN PETŐFIM”
  
-> //"Nézd meg ezt a verset, s alatta a szöveget!"// - nyújtotta át az előbb lobogtatott papírt.\\+> {{:kapus_bela.jpg?nolink&400 |}} Kapus Béla karnagy vagyok, nyugdíjas középiskolai tanár, karnagy. A középiskolás „Ifjúsági Vegyeskar” alapítója, majd 55 éven át karnagya. A „Zenebarátok Kórusának” alapító karnagya.\\ 
 +> Úgy érzem szerencsés csillagzat alatt születtem. Bár gyermekkoromban nagyon szegény volt a családom, de szüleim mind a hat gyermeküket taníttatták. Így kerültem én a Tanítóképző Intézetbe, ami egy életre meghatározta Petőfi-képemet.\\ 
 +> Illésy István magyartanárom, később kollégám nagy magyarsága, szuggesztív versmondása, a költészet, köztük Petőfi iránti elkötelezettsége, nagy hatással volt rám. Korán felfigyelt arra, hogy van érzékem a versmondáshoz, így az iskolai műsorok állandó szereplője voltam.\\  
 +> A csúcs 1948 márciusában volt, amikor a városi Centenáriumi Petőfi Ünnepségen a Petőfi-háznál én szavalhattam.\\ S ezzel elindultam azon az úton, amelyet mindvégig jelzett a Petőfi iránti tiszteletem, elkötelezettségem.\\ 
 +> Mint tanár, visszakerültem a tanítóképzőbe, dr. Mezősi Károly igazgatósága alatt tovább erősödött bennem Petőfi nagyságának, kivételes tehetségének, lángoló hazaszeretetének képe.\\ Az egész intézményt áthatotta Petőfi szellemisége.  
 +> Mezősi Károly Petőfi-kutatónak (miután az épületben laktak) munkásságának első számú ismerője voltam. Mindig mesélte hol tart a kutatásban. \\ Sosem felejtem el azt a napot, amikor Károly bácsi hazajött Budapestről, egy konferenciáról, s kezében lobogtatott egy papírt.  
 +> __Tőlem a következőt kérdezte__:\\ 
 +>> //"Béla, el tudod-e Petőfiről képzelni, hogy hazudott?"//\\ 
 +>//"Nem tudom"// - feleltem.\\ 
 +>> //"Nézd meg ezt a verset, s alatta a szöveget!"// - nyújtotta át az előbb lobogtatott papírt.\\ 
 +> **A „Szülőföldemen” című vers volt, alatta az ismert szöveggel: Félegyháza, 1848. június 6.-8.\\ Benne a számunkra kedves mondat: „Ez a város születésem helye”**\\ 
 +>> //"Tehát akkor hol született Petőfi Sándor?"//—szólt a következő kérdés.\\ 
 +> //"Itt Félegyházán"//—válaszoltam.\\ 
 +>> //"Ez egy megcáfolhatatlan bizonyíték, a költő csak tudta, hogy hol született"//—így Károly bácsi. 
 +> Nagy szenvedéllyel, fáradhatatlanul gyűjtötte a tényeket, adatokat, amelyek a költő félegyházi születését igazolják.  
 +> Sajnos Mezősi Károlyt korai halála megakadályozta a végső bizonyításban, pedig mondta, hogy már nem sok hiányzik hozzá. Az ő emléke, élete, Petőfi félegyházi születésébe vetett hite egész életemet áthatotta. Ezért is: **Hiszek Petőfinek!**\\ Szerencsésnek mondhatom magam, mert 50 évet tölthettem diákként, majd tanárként abban az iskolában, amelyik Petőfi nevét viselte, szellemisége áthatotta az egész iskola életét.\\ 
 +> Kórusommal több megzenésített Petőfi-verset énekeltünk, Niedermayer Kálmán volt növendék ”dr. Mezősi Károly emlékére- Kapus Béla karnagynak” ajánlotta megzenésített Petőfi-versét, a „Dalaim” címűt.  Karai József az „Álom” című megzenésített Petőfi-verset ajánlotta a Vegyeskarnak és Kapus Bélának, melyet nagy sikerrel be is mutattak.\\ 
 +> A Vegyeskarral többször jártam Erdélyben, így 1973. július 31.-én a Fejéregyházi Emlékműnél róttuk le kegyeletünket a költőóriás emléke előtt, s néhány kórusmű elhangzása előtt megszólaltattuk a magyar Himnuszt. (Utólag mondták, hogy akkor, abban az időben, ezzel nagyon bátor és merész voltam.)\\ Én ott, akkor azt éreztem, hogy ennek el kell hangzania, ennyivel tartozunk a hősi halált halt költőnek. Szerencsére olyanok voltak jelen, akik tapssal jutalmazták énekünket.\\ 
 +> Másik nagy emlékem Petőfivel való „találkozásomnak” – hogy 1999. július 31.-én, amikor Félegyháza szoborral ajándékozta meg Fejéregyházát, az átadási ünnepségen a két kórusom, az „Ifjúsági Vegyeskar” és a „Zenebarátok Kórusa” énekelt az én vezénylésemmel.\\ Városunk március 15.-i ünnepségeinek, amikortól lehetett, állandó szereplője voltam. Vegyeskarommal énekeltük lelkesen a ’48-as dalokat, a legszebb Petőfi-szobor mellett.\\ 
 +> S egy utolsó nagy élményem, amikor a felújított Petőfi-szobrot én is kísérhettem a Csanyi útról a Petőfi térre, itt lehettem, amikor visszakerült helyére, a Petőfi térre. Újra mutathatja jobb kezével: „Ez a város születésem helye.”\\ 
 +> Mind e mellett ismerem a hivatalos álláspontot a születési hellyel kapcsolatban. De miért ne higgyünk a költőnek?\\ 
 +>Sok-sok élmény, sok-sok emlék, amiből próbáltam egy csokorra valót összeszedni.\\**Morzsákat szedegettem, talán érzékeltetni tudtam Petőfi iránti érzelmeimet. Az iránt a költő iránt, aki lángoló hazaszeretetével, szabadság utáni vágyával, de mély érzelmi világának szülőföldje iránti szeretetével is kimagaslik előttem. Számomra ő a Költő, nagybetűvel**.\\ Ezért érzem én, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem, mert Petőfi szellemisége áthatotta egész életemet.\\  
 +> S ezért mindannyian felelősek vagyunk, ma élő félegyháziak, hogy Petőfi emléke-szelleme itt legyen közöttünk. Ápolni kell Petőfi-hagyományainkat, újakat keresni, hogy emlékét tovább tudjuk adni a mindenkor felnövekvő nemzedéknek.   
  
-**A „Szülőföldemen” című vers volt, alatta az ismert szöveggel: Félegyháza, 1848. június 6.-8.\\+> Kapus Béla\\ Kiskunfélegyháza, 2022. május 15.
  
-Benne a számunkra kedves mondat: „Ez a város születésem helye”**\\+==== Dr. Réczi László ====
  
-> //"Tehát akkor hol született Petőfi Sándor?"//—szólt a következő kérdés.\\+>> Beszélgetés Dr. Réczi Lászlóval, Kiskunfélegyháza díszpolgárával. Készült 2022. július 26-án a Kiskun Múzeumban.
  
->> //"Itt Félegyházán"//—válaszoltam.\\+> Röviden, 1947. július 14-én születtem, az elmúlt évben töltöttem a 75. születésnapomat. Kezdetben egész szegény családból születtem, hatan voltunk testvérek és bár jó tanuló voltam, a továbbtanulásra nem gondolhattam akkor.\\ A szakmunkásképző intézetben lakatos szakmát tanultam, de ez kevésnek bizonyult. Időközben megismerkedtem a birkózással is, de majd arról kicsit később.\\ Utána lakatos lettem, majd az Április 4. ipari művekben dolgoztam meg a jogelődjeinél, és utána lettem gépésztechnikus, mert fontosnak tartottam a továbbtanulást.\\ Majd utána jelentkeztem a jogi egyetemre, majd ügyvéd lettem.\\ Később egy kis politikába is bekapcsolódtam, képviselő lettem.\\ Alpolgármester voltam 1994. és 1998. között.\\  
 +> 2013-ban pedig díszpolgárrá avattak. Ezt azért kaptam, mert 1970. és 1980. között a birkózás olyan jól alakult, hogy válogatott kerettag lettem. Már részt vettem a **Müncheni majd a Montreáli olimpián**.\\ Münchenben még csak 10. lettem, de később már //három világbajnoki bronzérem egy Európa bajnoki bronzérem, egy olimpiai bronzérem Montreálból és egy világbajnoki arany 1977-ben//. Ezek jelezték az eredményeimet és a világbajnoki címnek köszönhetően, szerintem annak köszönhetően kaptam meg a díszpolgári címet.\\  
 +> Az irodalom nagyon közel állt hozzám, ezért is választottam a jogi pályát, mert ott a felvételi az magyar irodalom és történelemből volt és én már ilyen költői hajlamokat is dédelgettem, verseket írtam és így Petőfi Sándor nagyon közel áll hozzám.\\ Nem csak Petőfi Sándor, hanem minden jeles költő, író és tekintettel arra, hogy itt vita van közöttünk, talán nagyon sokan még ma is úgy gondolják, hogy Petőfi a miénk, Petőfi Sándor itt született, dehát talán ez már bizonyított, hogy nem itt született, hanem Kiskőrösön. De viszont itt nevelkedett és nagyon sok verse fűződik Kiskunfélegyházához. Az egyik versében is vall, hogy „Itt születtem én ezen a tájon,…” tehát ebbe kapaszkodtunk mi bele.\\  
 +> A versei Petőfinek nagyon széles kört fog át, nekem nagyon tetszenek a családversei. Ebből a versekből a családi szeretet, tisztelet, édesanyja, édesapja iránt, testvére iránt, akkor a felesége iránt: „Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer– Az isten áldja meg!”.\\ Olyan belsőséges dolgok, amitől az embernek könnybe lábad a szeme.\\  
 +> Az a műveltség, nem is tudom, hogy tudta megszerezni abban az időszakban, nekem is nagyon nehéz volt megszerezni azt a műveltséget, ami egy ügyvédi pályához kell, illetve egy városi vezetői vagy politikai pályához is kell, de Ő megszerezte ezt valahogy és nagyon jól alkalmazta, sokat utazott, járt - kelt a világban és a '48-as szabadságharcnak az egyik vezető alakja volt. Olyan buzdító verset írt, mint a Nemzeti dal, bár most egy érdekes dolgot hallottam, hogy talán nem is Ő szavalta el ezt Pesten.\\  
 +> Illetőleg nagyon sok tájvers, nagyon sok-sok szép irodalmi mű tartozik hozzá illetve Ő alkotta ezeket, és a politikába is belekapcsolódott, a '48-as szabadságharcnak az egyik vezető alakja volt.\\  
 +> Én Bem apót kedveltem,de amikor megtudtam, hogy Petőfi amikor az első vonalban legyőzni, megverni mindenkit, tehát hasonlóan mint én is, hogy én is szeretettem volna legyőzni mindenkit a világon, ami egy alkalommal sikerült is és Bem apó többször hátraparancsolta a védett helyre, tehát gondolta, hogy egy nemzeti érték és vigyázott volna rá, de hát Petőfi nagyon heves lelkületű volt és ugye Ő ott akart lenni az elején és Ő akarta eldönteni ezt a szabadságharcot.\\  
 +> Az utókor nagyon jó helyen kezeli Petőfi személyiségét, munkásságát, Kiskunfélegyháza szintén.\\ Nekünk nagyon sokat jelent kiskunfélegyháziaknak Petőfi Sándor.\\ Én úgy érzem, hogy minden politikai rendszerben elismerték.\\ Rengeteg utcanév, színház, tér, épület, múzeum stb. viseli Petőfinek a nevét.\\ Azt hiszem, hogy ilyen formátumú ember nagyon ritkán születik Magyarországon.\\ Bár van egy olyan műsor, most sajnos már megszűnt vagy nem hallom a Kossuth rádióban, „Mi, magyarok”, ez volt a címe.\\ Ez az egyedien híres embernek az életútját ábrázolta. Megdöbbenten tudok nagyon sok híres emberről, Neumann Jánosról, vagy Teller Edéről, rengeteg nagy emberről stb. akik ugye a világnak a technikai élvonalába illetve a fejlődésébe milyen nagy szerepet játszottak, de hogy ezen a "Mi, magyarok" című műsoron belül, mennyi csodálatos, nagy emberrel ismerkedtem meg, akik Magyarországról származtak.\\  
 +> Ha lenne ilyen kulturális adó amit a fejletlenebb országoknak kellene befizetni, azoknak az országoknak akik a fejlődéshez hozzájárultak nagyjaik által, akkor nekünk nagyon sok befizetések érkeznének, mert olyan csodálatos egy emberanyag, egy észanyag egy tehetséges nemzetséges vagyunk, ami Petőfi révén is bizonyítjuk, hogy szinte hihetetlen az a széles körű műveltség, az a szülői szeretet, a politikai eltökéltség, amivel a hazája, nemzete iránt érzett.\\
  
-> //"Ez egy megcáfolhatatlan bizonyíték, a költő csak tudta, hogy hol született"//—így Károly bácsi.\\+>> **És mit jelent Dr. Réczi Lászlónak Petőfi? És mit tehetünk azért, hogy itt a 21. századi fiataloknak is példaképpé váljon?** Az alábbi hanganyagból megtudhatják.
  
-Nagy szenvedéllyel, fáradhatatlanul gyűjtötte a tényeket, adatokat, amelyek a költő félegyházi születését igazolják.  
-Sajnos Mezősi Károlyt korai halála megakadályozta a végső bizonyításban, pedig mondta, hogy már nem sok hiányzik hozzá. Az ő emléke, élete, Petőfi félegyházi születésébe vetett hite egész életemet áthatotta. Ezért is: **Hiszek Petőfinek!**  
  
-Szerencsésnek mondhatom magam, mert 50 évet tölthettem diákként, majd tanárként abban az iskolában, amelyik Petőfi nevét viselte, szellemisége áthatotta az egész iskola életét.+<WRAP center round box 60%> 
 +{{ ::dr._reczi_laszlo_eremmel.jpg?nolink&200 |}} 
 +{{ :dr._reczi_laszlo_diszpolgar_vagott.mp3 |}} 
 +</WRAP>
  
-Kórusommal több megzenésített Petőfi-verset énekeltünk, Niedermayer Kálmán volt növendék ”dr. Mezősi Károly emlékére- Kapus Béla karnagynak” ajánlotta megzenésített Petőfi-versét, a „Dalaim” címűt.  Karai József az „Álom” című megzenésített Petőfi-verset ajánlotta a Vegyeskarnak és Kapus Bélának, melyet nagy sikerrel be is mutattak. 
  
-A Vegyeskarral többször jártam Erdélyben, így 1973. július 31.-én a Fejéregyházi Emlékműnél róttuk le kegyeletünket a költőóriás emléke előtt, s néhány kórusmű elhangzása előtt megszólaltattuk a magyar Himnuszt. (Utólag mondták, hogy akkor, abban az időben, ezzel nagyon bátor és merész voltam.) Én ott, akkor azt éreztem, hogy ennek el kell hangzania, ennyivel tartozunk a hősi halált halt költőnek. Szerencsére olyanok voltak jelen, akik tapssal jutalmazták énekünket. 
-  
-Másik nagy emlékem Petőfivel való „találkozásomnak” – hogy 1999. július 31.-én, amikor Félegyháza szoborral ajándékozta meg Fejéregyházát, az átadási ünnepségen a két kórusom, az „Ifjúsági Vegyeskar” és a „Zenebarátok Kórusa” énekelt az én vezénylésemmel. Városunk március 15.-i ünnepségeinek, amikortól lehetett, állandó szereplője voltam. Vegyeskarommal énekeltük lelkesen a ’48-as dalokat, a legszebb Petőfi-szobor mellett. 
  
-S egy utolsó nagy élményem, amikor a felújított Petőfi-szobrot én is kísérhettem a Csanyi útról a Petőfi térre, itt lehettem, amikor visszakerült helyére, a Petőfi térre. Újra mutathatja jobb kezével: „Ez a város születésem helye.” 
- 
-Mind e mellett ismerem a hivatalos álláspontot a születési hellyel kapcsolatban. De miért ne higgyünk a költőnek? 
- 
-Sok-sok élmény, sok-sok emlék, amiből próbáltam egy csokorra valót összeszedni.  
- 
-**Morzsákat szedegettem, talán érzékeltetni tudtam Petőfi iránti érzelmeimet. Az iránt a költő iránt, aki lángoló hazaszeretetével, szabadság utáni vágyával, de mély érzelmi világának szülőföldje iránti szeretetével is kimagaslik előttem. Számomra ő a Költő, nagybetűvel**. 
- 
-Ezért érzem én, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem, mert Petőfi szellemisége áthatotta egész életemet.  
- 
-S ezért mindannyian felelősek vagyunk, ma élő félegyháziak, hogy Petőfi emléke-szelleme itt legyen közöttünk. Ápolni kell Petőfi-hagyományainkat, újakat keresni, hogy emlékét tovább tudjuk adni a mindenkor felnövekvő nemzedéknek.    
- 
-Kapus Béla\\ 
-Kiskunfélegyháza, 2022. május 15. 
- 
-==== Dr. Réczi László ==== 
  
 ==== Juhász István ==== ==== Juhász István ====
  
 +> 2023-ban lesz 200 éve, hogy megszületett Petőfi Sándor, az isteni fiú, aki költészetében megteremtette azt a szellemi hazát, ahol az 5 világrész minden magyarja otthonra talál.\\  
 +> Ő az a költő, aki megmutatta nekünk a szabadság, az igazságosság, a boldogság világába vezető utat. Ő az, aki lelki-szellemi önéletrajzában, a Bolond Istókban kimondta: „Míg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat.”\\  
 +> Az Ő versei segítenek hogy jobb emberré, igazabb magyarrá váljunk.\\ 
 +> Szeressük a magyar nemzet kedves fiát!\\ 
 +> <WRAP center round box 60%> 
 +{{ :konyvtar_juhasz_istvan.jpg?nolink&400 |}}
  
 {{ :juhasz_istvan_levelfele_petofi_sandorhoz.mp3 |}} {{ :juhasz_istvan_levelfele_petofi_sandorhoz.mp3 |}}
  
-<WRAP center round box 60%> 
-Hanganyag: Juhász István, Pilinszky-díjas magyartanár, Kiskunfélegyháza díszpolgára\\ 
 A felvétel készült: Kiskunfélegyháza, 2022. június 4. A felvétel készült: Kiskunfélegyháza, 2022. június 4.
    
  • tablo3.1668712510.txt.gz
  • Utolsó módosítás: 2022/11/17 20:15
  • szerkesztette: kiskunadmin