petofisandoremlekhaz [A félegyházi Petőfi-kultusz digitális forradalma]

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== Petőfi Sándor Emlékház ======

{{:petofi_haz.jpg?nolink|}}

Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti **itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor**. E ház helyén állt az a nádtetős épület, amelyben a Petrovics család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén 1824-1830-ig.

Kiskunfélegyházán Petrovics István szabadszállási lakos 1824 nyarán kötött három esztendőre szerződést a félegyházi mészárszék bérletére 550 váltócédulabeli Forintért (az eredeti bérlet 100 Ft/év volt). A család Kiskőrösről az ősz folyamán 6 szekérrel költözött át Félegyházára.

A költő gyermekkori lakásául szolgáló ház, amelyet egykor Petrovics István bérelt Bánhidi Gáspár földbirtokostól, az 1760-as években épült az Aranykéz utcában, ami az Ótemplom háta mögött volt. (Ebben az utcában laktak a város előkelői.)

A vállalkozó szellemű családfő vagyoni gyarapodása és társadalmi emelkedése ezen időszakban, e városban valósult meg. Mészárszékének és üzleti érzékének köszönhetően házat, majd földet is vásárolt Szabadszálláson, s ezzel az iparos irredemptusból előkelő redemptus lett. A Félegyháza határában bérelt legelők és szántók mellett még a ferencszállási vendégfogadóra is szerződést kötött, ám mészárszéke újabb három esztendőre való árendálása miatt a fogadó bérletét végül visszaadta. 

Sándor fiát 1828-ban beíratta a kecskeméti evangélikus elemi iskolába, így alapozva meg tanulmányait. 

1830-ban a városi tanács az újabb szerződését már más feltételekhez kötötte (a bérleti díjat megemelték 1000 váltócédulabeli Forintra), melyek Petrovics István számára elfogadhatatlanokká váltak, ezért lemondott a Hattyúház helyiségeinek további bérlésről. Ezután Petrovicsék elhagyták az Aranykéz utcai ingatlant és visszaköltöztek Szabadszállásra.

A ház tulajdonjoga sokáig vitatott volt a Bánhidiak és az eredeti tulajdonos, Török család között. 1833-ra rendeződött a tulajdonjogi vita, de ekkor az eredeti ház már roskataggá vált. Ezért a Török család felajánlotta megvételre az épületet a szomszédságban élő Boczonádi Szabó József redemptus birtokosnak, aki megvásárolta és fiára, Sándorra hagyományozta azt halála után.

**Boczonádi Szabó Sándor** (1811-1891; ügyvéd, a város '48-as országgyűlési követe) 1845-ben birtokba vette a romos házat. A szabadságharcot követő megtorlásos időszak, a bujdosás és kegyvesztettség után szülővárosába visszaérkezve újjáépítette az örökölt házat és az 1850-es évek elején új polgárházat emeltetett. Az impozáns polgárházra a költő tisztelői márványtáblát helyeztek 1867. október 13-án az első Országos Petőfi-ünnepség keretében.

Ez a polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, 1993-ban emlékszobát alakítottak ki az épületben, mely bemutatja Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.  2013-ban már az egész épület múzeumi célra lett átadva és nyílt meg a Petőfi Sándor Emlékház.

2018-ban újult meg a Petőfi életútját bemutató kiállítás, mely Petőfi személyének és a kiskunfélegyházi Petőfi kultusznak állít emléket. 

A „Petőfi nyomában jártak” című kiállítás tizenegy félegyházi jeles személy életútját, Petőfi- kutatását ismerteti meg a látogatóval. Az 1850-es évek végétől szinte napjainkig felsorakoztatja azokat a pedagógusokat, ügyvédeket, politikusokat, helytörténeti kutatókat, akik összegyűjtögették a múlt emlékmorzsáit, és hozzájárultak a Petőfi-szülőhelyvita tisztázásához.

A Versek termében közelebb kerülhetünk Petőfihez, meghitt környezetben a félegyháziak által választott 30 legszebb Petőfi vers olvasható.

2015. március 15-én ünnepélyes keretek között került sor az emlékház felújított szárnyában, a MŰVÉSZ-TÉR átadására. Az egykoron falakkal leválasztott helyiségek újra egyesítésével tágas, világos kiállítóterekben csodálhatják meg félegyházi születésű vagy ide települő művészek alkotásait. [[https://hu.wikipedia.org/wiki/|Szántó Piroska]] festményei, [[https://hu.wikipedia.org/wiki| Morell Mihály]] festményei és szobrai, [[https://hu.wikipedia.org/wiki/| Dulity Tibor]] alkotásai, Faragó József fafaragó munkái és [[https://hu.wikipedia.org/wiki/| Bodor Miklós]] grafikái várják a látogatókat.