Oldal megtekintéseKorábbi változatokHivatkozásokVissza a tetejére Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat! ====== Petőfi Sándor szobor ====== {{ :3_kep_petofi_haz_1867.jpg?nolink&600 |}} A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz 1860-ban Reményi Ede hegedűművész nemes felajánlásával kezdődött. Emléktáblát készítetett, megjelölve azt a helyet, ahol a neves költő, Petőfi Sándor gyermekéveit töltötte. E tábla avatója 1867. október 13-án volt, az első országos Petőfi-ünnepség keretében. A ház előtti utcarészt (a mai Béke-teret) ettől kezdve Petőfi-térnek nevezik. A Petőfi kultusz nemzedékről nemzedékre öröklődött. //1899-ben fogalmazódott meg először a gondola//t, kapcsolódva Petőfi halálnak 50 évfordulójához, //hogy Félegyházán is állítsanak a költő tiszteletére szobrot.// Megalakult az első Petőfi szoborbizottság 81 fővel, feladatuk az volt, hogy adományokat gyűjtsenek a felállítandó szoborra, azonban a gyűjtés a háború miatt megtorpant; az addig összegyűlt összeget „szoboralapba” helyezték várva a következő lehetőséget. Petőfi születésének 100. évfordulójára kívántak egy szobrot felállítani. Szerencsés fordulat 1921 decemberében történt. [[https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/m-96B16/marko-miklos-97F51/|Markó Miklós]] budapesti újságíró szervezésében Lavotta-dalestélyt rendeztek Kiskunfélegyházán, ami díszvacsorával zárult. Markó Miklós vetette fel dr. Porst Kálmán gimnáziumigazgatónak, jó ismerősének, hogy alkalmas idő és körülmények vannak arra nézve, hogy Félegyháza megkérhesse a budapesti ércöntödében álló segesvári Petőfi-szobrot. [[https://hu.wikipedia.org/wiki/|Köllő Miklós]] szobrász Petőfi szobra eredetileg Segesvár főterét díszítette. Itt avatták fel először //**1897. július 31-én.**// Az első világháború idején, hogy megvédjék a pusztulástól Budapestre szállították és a **Hungária ércöntödében** helyezték el. Markó Miklós közbenjárásával elvi beleegyezést nyert a város. A döntéshozó meghatározta a szoborállítás feltételeit, melyek a következők voltak: * Az öntödének megfizetik a 3 évi tárolási díjat, * viselik a renoválás, szállítás és felállítás költségeit, * kötelezik magukat, hogy 4 méter magas talapzatot emelnek a szobornak, * támogatják 50 ezer koronával a pesti Petőfi-ház renoválását, * kötelezik magukat arra, hogy ha Erdély visszakerül, akkor a szobrot átadják, vagy hasonló művészi értékű alkotással kárpótolják Segesvárt. A kiskunfélegyházi képviselő testület minden feltétel teljesítését vállalta. Közben más városok is jelentkeztek a szoborért, mint Kiskőrös, Kecskemét, Sopron, Pápa és Szalkszentmárton. A Petőfi társaság 1922. január 8-án tartott ülésén úgy határozott, hogy Kiskunfélegyházának javasolja a szobrot. Pest vármegye Törvényhatósági Bizottsága viszont Kiskőrösnek szánta Köllő szobrát. Petőfi ércszobra 1922-ben végül Kiskunfélegyházára került. A város társszekerén hozatta el Pestről a féltett alkotást. Fekete Antal becsüs fogadta kétnapi viszontagságos út után //február 16-án 13 órakor// érkezett a város határához. \\ A hat fehér lóval húzott kocsit, rajta a nemzeti színű lepellel borított szobrot harangzúgással fogadták a félegyháziak és dr. Holló Béla polgármester ünnepélyesen átvette a különleges műalkotást a városháza előtt.\\ A **„Nemzeti közkincs”** végleges helyére, a város szívébe //**1922. október 29-én**// került, szerény avatóünnepség keretében. A leleplezési ünnepséggel véget ért egy történet, de következett az új fejezet a szobor életében, amely méltóságteljesen és békésen állt a város központjában nagy idők tanújaként 1997-ig. 1997. július 31-én tartott nagyjelentőségű eseményre, a Petőfi-szobor felállításának 100. évfordulójára, meghívták Segesvár és Fehéregyháza küldöttségét is a városba. Ekkor fogalmazódott meg a vendégek részéről a Petőfi-szobor visszakerülésének lehetősége. A letétbe adott nemzeti közkincstől a város nem akart megválni, helyette felajánlották, hogy készíttetnek egy Petőfi-szobrot jóvátételként, amelyet 1999. július 31-én, az akkora Fehéregyházán elkészülő múzeumkertben felállítanak. Az áldozatkész adományozóknak köszönhetően összegyűlt az összeg a szobor elkészíttetésére. 1999. július 19-én, Kiskunfélegyháza város főterén felállították a Fehéregyházára ajándékozott szobrot. Méltó ünnepség keretében elbúcsúztatták, és július 20-án útnak indult Romániába a küldöttség. Július 31-én hatalmas ünnepség keretében átadták a szobrot Fehéregyházának. Ezzel az utolsó vállalásukat is teljesítették. //( [[ficsorjozsef# A Petőfi-szobor útraindítása – Kiskunfélegyháza - 1999. július 19. |Ficsór József]] ünnepi beszédei) // | {{:2.kep_petofi_szobor_segesvaron_kollo_miklossal.jpg?400 |}} | {{ :3.kep_petofi_szobor_1922-13.jpg?nolink&400 |}} | {{ :petofiszobor_felujitas_utan.jpg?nolink&400|}} | | Petőfi-szobor Köllő Miklóssal Segesváron | Petőfi-szobor Kiskunfélegyházán 1922-ben| Petőfi-szobor 2013-as felújítása után | petofiszobor.txt Utolsó módosítás: 2022/11/22 11:52szerkesztette: kiskunadmin