Oldal megtekintéseKorábbi változatokHivatkozásokVissza a tetejére Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat! ====== 2. tabló ====== {{ :corneus_2_tablo.jpg?nolink |}} A várost emelt fővel és büszkén sétáljuk végig, hisz lánglelkű költőnk is látta azokat az épületeket, helyszíneket, amelyek a 19. századi Félegyháza történetét hirdetik. Az tény, hogy Petőfi e városban eszmélt tudatára, itt sajátította el ékes anyanyelvünket – ezt nem veheti el tőlünk senki. Számos kutató munkálkodott azon, hogy napvilágot lásson végre költőnk születésének helye. Sokan biztosra veszik az elfogadott irodalomtörténeti megállapítást, de a félegyháziak vitatják azt. Felmerül a kérdés: Biztos ez a legfontosabb költőnkkel kapcsolatban? Petőfi Sándor költészete, örökérvényű mondanivalója halhatatlanná teszik ŐT! Példakép határon innen és túl! Petőfi MINDENKIÉ! Mi tehetünk kultuszának ápolásáért? Bajor Gizi így nyilatkozott: //„egy okos ember azt mondta nekem, hogy addig élünk, míg emlékeznek ránk.”// Ez valóban így van. Tudunk annyit tenni, hogy Petőfi velünk „éljen”? A kérdésre a válasz: természetesen. De ahhoz, hogy meg tudjuk élni Petőfit, tovább tudjuk Őt örökíteni, fel kell nőnünk kultuszának ápolásához. Ismernünk kell minden oldaláról az adott kor eseményeit és eszményképeit, a társadalmi és gazdasági helyzeteket, a társadalomban betöltött személy szerepét. Ha már értjük, akkor meg tudjuk ragadni azt, ami igazán fontos. Nem elég elsétálni nap mint nap egész alakos szobra mellett a róla elnevezett téren, hanem mindenkinek ismernie kell Őt, tudni és beszélni kell zsenialitásáról, különcségéről, akaratáról, elhivatottságáról. //„A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek”// – írja Vörösmarty Mihály. Ezen az elven készült el ez a tabló, ami bemutatja a városunkban kialakuló Petőfi-kultuszt és azokat a neves személyeket, akik időt, energiát nem sajnálva életükkel, munkásságukkal megalapozták lánglelkű költőnk emlékének ápolását. [[petofikultuszszuletese|A félegyházi Petőfi-kultusz születése]]; [[pasztorferenc|Dr. Pásztor Ferenc]]; [[szerelemhegyikaroly|Dr. Szerelemhegyi Károly]]; [[hollolajos|Dr. Holló Lajos]]; [[szalaygyula|Szalay Gyula]]; [[porstkalman|Dr. Porst Kálmán]]; [[cserepjozsef|Dr. Cserép József]]; [[kissistvan|Dr. Kiss István]]; [[szirakferenc|Dr. Szirák Ferenc]]; [[simayferenc|Simay Ferenc]]; [[mezosikaroly|Dr. Mezősi Károly]]; [[feketejanos|Fekete János]] ===== Negyvennyolcas eszmék Móra Ferenc írásaiban ===== Móra Ferenc abban az időben született Kiskunfélegyházán, amikor a függetlenségi gondolatok, az 1848/49-es szabadságharc eszméi a nép szívében még a kiegyezés utáni évtizedekben is töretlenül éltek tovább, a Petőfi iránti tisztelet pedig eleven erőkkel hatott. Móra Ferenc ifjúságának idején úgy vallottak nagy költőnkről, hogy e város szülötte, amit hinni, hirdetni és éltetni kell. Móra Petőfi iránti rajongása a Félegyházi Hírlapban a költő halálának 50. évfordulóján megjelent vezércikkében olvasható.\\ Az akkor 20 éves fiatalember a magyar irodalom legszebb gondolatait fogalmazta meg Petőfiről. Az írás kiállításunk vezérfonalául is szolgál: lássuk a költőt, a lelkét, forgassuk, olvassuk költeményeit. <WRAP center round box 60%> {{ :mora_cikk_1899.julius_30_zenei_hatterrel.mp3 | }}\\ Móra Ferenc: //Petőfi.// In Félegyházi Hírlap, 1899. július 31.\\ A vezércikk Vas László közművelődési szakember, a Kiskun Múzeum munkatársa\\ tolmácsolásában hallható. Zenei hanganyak: Széljáró Balladás - Kiszáradt a tóbul... </WRAP> tablo2.txt Utolsó módosítás: 2022/11/17 23:09szerkesztette: kiskunadmin