pasztorferenc

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalon Előző változat
Következő változat		 Előző változat
pasztorferenc [2022/11/03 09:28] – kiskunadminpasztorferenc [2022/11/09 18:14] (aktuális) – [Megjelent írásai:] kiskunadmin
Sor 1: Sor 1:
-**Dr. Pásztor Ferenc** (Kiskunfélegyháza, 1841. június 5. – Ókécske, 1898. február 7.) tanító, ügyvéd, újságíró, Kiskunfélegyháza díszpolgára.+====== Dr. Pásztor Ferenc ======
  
-1841-ben született abban az utcában, ahol Petőfi töltötte életének első éveit. Szülei Pásztor László iparos és Mihalovits Apollónia tanítónő. Elemi iskoláit helyben, a tanítóképzőt Pesten végezte. 1860-tól tért vissza szülővárosába helyettes tanítóként, 1863-tól kinevezett rendes tanítóként dolgozott. +{{:dr._pasztor_ferenc.jpg?nolink&200 |}}(Kiskunfélegyháza, 1841. június 5. – Ókécske, 1898. február 7.) tanító, ügyvéd, újságíró, Kiskunfélegyháza díszpolgára. 
 + 
 +1841-ben született abban az utcában, ahol Petőfi töltötte életének első éveit. Szülei Pásztor László iparos és Mihalovits Apollónia tanítónő. Elemi iskoláit helyben, a tanítóképzőt Pesten végezte.  
 + 
 +1860-tól tért vissza szülővárosába helyettes tanítóként, 1863-tól kinevezett rendes tanítóként dolgozott. 
 A tanítás mellett szívesen töltötte idejét versírással, művei a népiesség jegyében hirdették magyarságtudatát.  A tanítás mellett szívesen töltötte idejét versírással, művei a népiesség jegyében hirdették magyarságtudatát. 
  
 1867 után Jászberényben a //Jász-Kunság c. lap// szerkesztője volt. Az újságírás mellett verseket is írt, valamint aktívan részt vállalt a félegyházi népdalok gyűjtésében is. 1867 után Jászberényben a //Jász-Kunság c. lap// szerkesztője volt. Az újságírás mellett verseket is írt, valamint aktívan részt vállalt a félegyházi népdalok gyűjtésében is.
 +
 Szolnokon, új életpályát választva ügyvéd lett. Az újságírást tovább folytatta, a //Jász-Nagykun-Szolnok c. megyei hetilap// szerkesztője volt öt éven keresztül. Kecskeméten megjelentette a //Kecskemét-vidéki Közlönyt//, amely helyet adott a szülővárosával kapcsolatos híreknek is. Az időközben megjelenő //Félegyházi Hírlap//ban is folyamatosan teret adtak írásainak, a forradalom évfordulóján gyakran az ő vezércikkeivel jelentek meg az újság számai.  Szolnokon, új életpályát választva ügyvéd lett. Az újságírást tovább folytatta, a //Jász-Nagykun-Szolnok c. megyei hetilap// szerkesztője volt öt éven keresztül. Kecskeméten megjelentette a //Kecskemét-vidéki Közlönyt//, amely helyet adott a szülővárosával kapcsolatos híreknek is. Az időközben megjelenő //Félegyházi Hírlap//ban is folyamatosan teret adtak írásainak, a forradalom évfordulóján gyakran az ő vezércikkeivel jelentek meg az újság számai. 
  
 Ókécskén hunyt el 1898. február 7-én, hamvait Félegyházán (1907-ben) helyezték örök nyugalomra a Felsőtemetőben. Ókécskén hunyt el 1898. február 7-én, hamvait Félegyházán (1907-ben) helyezték örök nyugalomra a Felsőtemetőben.
 +
 Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány. Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.
  
-__**Petőfi-kutatás:**__ 
-===== Petőfi-kutatás ===== 
  
 +===== Petőfi-kutatás =====
  
 Elsőként vállalta az irodalomtörténeti csatározásokat a kor jelentős alakjaival és sajtóorgánumaival Petőfi félegyházi születésének elismertetéséért. Megalapozta a már tudománnyá fejlődött Petőfi-kutatást, nagyban neki köszönhető a helyi Petőfi-kultusz kialakulása. Elsőként vállalta az irodalomtörténeti csatározásokat a kor jelentős alakjaival és sajtóorgánumaival Petőfi félegyházi születésének elismertetéséért. Megalapozta a már tudománnyá fejlődött Petőfi-kutatást, nagyban neki köszönhető a helyi Petőfi-kultusz kialakulása.
Sor 19: Sor 24:
  
 Életének 57 esztendejéből több mint 20 évet szentelt annak, hogy hiteles bizonyítékokkal támassza alá, hogy a költő //„Ez a város születésem helye”// mondata tény. A Petrovics család barátjának (//Wagner József//), a bába (//Bába Zsuzsanna//) lányának, a család mindenesének (//Ágó Ferenc//), valamint a szoptató dajkának (//Rádi Györgyné Ivanics Rozália//) hiteles elbeszélésére alapozta véleményét.  Életének 57 esztendejéből több mint 20 évet szentelt annak, hogy hiteles bizonyítékokkal támassza alá, hogy a költő //„Ez a város születésem helye”// mondata tény. A Petrovics család barátjának (//Wagner József//), a bába (//Bába Zsuzsanna//) lányának, a család mindenesének (//Ágó Ferenc//), valamint a szoptató dajkának (//Rádi Györgyné Ivanics Rozália//) hiteles elbeszélésére alapozta véleményét. 
 +
 Petőfi Istvánnal is több levelet váltott bátyja születésének körülményeiről. Annak a férfinak az elbeszélésére, - akinek a nagyapja készítette a „Szülőföldemen” című versben megénekelt fűzfa sípot, nádparipát, - illetve újabb hiteles tanúvallomások és a már feltárt adatokra hivatkozva számos cikkben fejtette ki álláspontját. Petőfi Istvánnal is több levelet váltott bátyja születésének körülményeiről. Annak a férfinak az elbeszélésére, - akinek a nagyapja készítette a „Szülőföldemen” című versben megénekelt fűzfa sípot, nádparipát, - illetve újabb hiteles tanúvallomások és a már feltárt adatokra hivatkozva számos cikkben fejtette ki álláspontját.
  
 Létrehozott egy alapítványt is, melynek célja az volt, hogy a szegény sorsú tehetséges diákok tanulmányait támogassa és Petőfi emlékét folyamatosan ébren tartsa.  Létrehozott egy alapítványt is, melynek célja az volt, hogy a szegény sorsú tehetséges diákok tanulmányait támogassa és Petőfi emlékét folyamatosan ébren tartsa. 
  
-2009. december 31-én,__** „Kiskunfélegyháza város Díszpolgára”**__ posztumusz kitüntető címet kapott a következő indoklással: + 
 + 
 +2009. december 31-én,__** „Kiskunfélegyháza város Díszpolgára”**__ posztumusz kitüntető címet kapott a következő indoklással: 
 + 
 „A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz elindítása, Petőfi Sándor szülőhelyének felkutatása terén végzett elhivatott tevékenysége, költői alkotó munkájának elismeréseként. 2009. 60/2009. kt. h.” „A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz elindítása, Petőfi Sándor szülőhelyének felkutatása terén végzett elhivatott tevékenysége, költői alkotó munkájának elismeréseként. 2009. 60/2009. kt. h.”
  
 +==== Megjelent írásai: ====
 +
 +//**100 nap nyeregben.**// Pásztor Ferenc, Budapest, Kossuth kiadó 1970.
 +
 +//** A mélység mámora- Búvárkalandok.**// Pásztor Ferenc, Budapest, Sportprop. Váll. 1986.
 +
 +//** Dalok II. (Vers) Pásztor Ferenc.**// Félegyházi Hírek 4. évf. 13. sz. (1991. június 14.), In Honismereti Mozaik
 +
 +//** Egy expedíció naplója – Két hangra.**// Pásztor Ferenc, Kreutzer Dezső, Veszprém, 1987.
 +
 +//** Versek.**// Pásztor Ferencz, Pest: Sipos Orbán, 1878.
 +
 +//** Nyár és tél Bulgáriában.**// Pásztor Ferenc, Budapest, Kossuth kiadó 1975.
 +
 +//** Varázshullámok.**// Pásztor Ferenc, Budapest, Sportprop. Váll. 1987.
 +
 +Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:
 + 
 +  * [[kpsvk#Pásztor Ferenc művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]]
 +
 +  * [[kiskunmuzeumkonyvtara# Pásztor Ferenc művei|A Kiskun Múzeum könyvtára]]
 +
 +==== Források: ====
 +
 +  * Petőfi nyomában jártak – Félegyházi Petőfi kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011. 11-16 p.
 +
 +  * Kiskunfélegyháza díszpolgárai. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2017. 152-155 p.
 +
 +  * Töredékek Pásztor Ferenc életéből. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2009. 
  
  
  • pasztorferenc.1667464133.txt.gz
  • Utolsó módosítás: 2022/11/03 09:28
  • szerkesztette: kiskunadmin