Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- petofivarosikonyvtar [2022/11/11 14:56] – [Hattyúház] kiskunadmin
+++ petofivarosikonyvtar [2022/11/22 11:34] (aktuális) – [Hattyúház] kiskunadmin
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
 ====== Hattyúház ======
-Kiskunfélegyháza szívében egy jellegzetesen szép klasszicista műemlék épület vonja magára a figyelmet. Ez az épület a Hattyúház, ami jeles Petőfi-emlékhely; 1953 óta otthona a városi könyvtárnak.
+Kiskunfélegyháza szívében egy jellegzetesen szép **klasszicista** műemlék épület vonja magára a figyelmet. Ez az épület a Hattyúház, ami jeles Petőfi-emlékhely; 1953 óta otthona a városi könyvtárnak.\\ Ennek története egy darabka Félegyháza történetéből is.\\ Az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék jeles középületnek maradt meg a városban.
-Az építészetileg értékes műemlék 1819-1820 között épült. {{:hattyuhaz_tervrajz.jpg?nolink&200 |}} Nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsos kamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.
+Petőfi édesapja, Petrovics István 1822-től bérlőtársként, 1824-1830 között, mint egyedüli árendátor bérelte az épületben kialakított két mészárszéket. Ekkortájt a város „15 000 Lelkekre szaporodott”, ahol „Heti gyalog és Marha vásárok” tartattak.
+Az épület helyén korábban is mészárszék állt, amint azt a levéltári feljegyzés „Kiss vagy Hattyú Korcsma” néven említi 1820-ban.\\ 1817-ben merült fel egy új kocsma építésének gondolata, mégpedig azért, mert a város vezetősége meg akarta szüntetni azt az állapotot, hogy a „Csap Szék” a városháza épületében legyen.
-A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a {{:ceger.jpg?nolink&200 |}} fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett.
-A Hattyúház irodalomtörténeti különlegessége Petőfi családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei között található. Petőfi édesapja, Petrovics István a Hattyúház első bérlői között volt, 1822-től, mint bérlőtárs, 1824-től, mint egyedüli árendátor. Petrovics István mészáros mester bérelte az épülethez tartozó két mészárszéket 1830-ig.
-Az épületen több átépítést hajtottak végre, 1858-ban a város stílus rontó átalakítást engedélyezett: beépítették a tornácát. {{:regi_hattyuhaz.jpg?nolink&200 |}}
+A tanács úgy határozott, hogy az új kocsma mellett legyen helye a két mészárszéknek is. A város elöljárósága pályázatot írt ki az épület tervezésére. Az új városi vendéglő és mészárszék Mayerhoffer János tervei alapján 1819-20 között elkészült. Kivitelezési munkáit **Fischer Ágoston kőművesmester és Novák Gergely ácsmester** végezte, az **asztalosmunkát Hegedűs György** vállalta.
+Nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsos kamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.
+A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a  fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett.
+|{{:hattyuhaz_tervrajz.jpg?nolink&400 |}} | {{ :63.371.1.ad.foto.kiskunfelegyhazi_hattyu-haz_timpanonjan_levo_dombormu_fenykepe_1955.04.20..jpg?nolink&400 |}} | {{ :hattyuhaz_regi.jpg?nolink&400|}} |
+Az épületen több átépítést hajtottak végre, 1858-ban a város stílus rontó átalakítást engedélyezett: **beépítették a tornácát.**
 A Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált, boltoknak, kocsmáknak adott helyet, de működött benne temetkezési vállalat, vagy pedagógus szakszervezet is.
@@ Sor 17: / Sor 21: @@
 -ben //**műemlékké**// nyilvánították az épületet.
--as években felújították és megmentették az épületet a pusztulástól. {{:hattyuhaz_felujitasa.jpg?nolink&200 |}}
+-as években felújították és megmentették az épületet a pusztulástól.
-===== A könyvtárról: =====
+| {{:63.370.1.ad.foto.kiskunfelegyhazi_hattyu-haz_1955.4.20..jpg?nolink&400 |}} | {{ :hattyuhaz_felujitasa.jpg?nolink&400 |}} | | {{ :hattyuhaz_3.jpg?nolink&400|}} |
+===== A könyvtárról =====
 Kiskunfélegyháza városában már 1884-től fontos kérdés volt a könyvtárügy rendezése. Magánszemélyek, könyvkereskedők és nyomdatulajdonosok már az század elején létrehoztak kölcsönkönyvtárat és olvasótermet, de a Nyilvános Városi Könyvtár megnyitásáról a város képviselőtestülete csak 1949. december 21-én, hosszú előkészületek után döntött.
 A könyvtár működését először a múzeum épületében, majd a városházánk alatti üzlethelyiségekben folytatta. Végleges helyére, a Hattyúházba – először három helyiségébe – 1953 januárjában rendezkedett be.
--ben, a könyvtár felvette Petőfi Sándor nevét. 1966. január 30-án a Hattyúház valamennyi helyiségében megnyílt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár.
+//**1957-ben a könyvtár felvette Petőfi Sándor nevét.**//
+. január 30-án a Hattyúház valamennyi helyiségében megnyílt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár.
 Ugyanebben az évben, december 30-án nyitották meg az olvasóteremben a hat tárlóból álló állandó Petőfi-kiállítást, melyet dr. Mezősi Károly országos hírű Petőfi-kutató készített.
+| {{:88.8.1.3.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.a_jarasi_koenyvtar_avatasa_1966.januar_31..jpg?nolink&400|}} | {{ :88.8.1.14.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.olvasotermi_sarok_1966.jan.31..jpg?nolink&400 |}} |{{ :88.8.1.15.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.koelcsoenzo.1966.jan.31..jpg?nolink&400|}} |
+| {{:88.8.1.16.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.olvasoterem._1966.jan.31..jpg?nolink&400 |}} | {{ :88.8.1.17.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol.ifjusagi_koelcsoenzo_terem_1966.jan.31..jpg?nolink&400 |}} | {{ :88.8.1.19.ad.foto.fotok_a_petofi_koenyvtar_avato_uennepsegerol._olvasoterem._1966.jan.31..jpg?nolink&400|}}|
 Az évek alatt számos felújítás és állagmegóvás, majd 2008-ban bővítés történt az épületen. Az új épületszárnnyal együttesen, kétezer négyzetméteren szolgálja a város és térsége lakosságát. Rendezvényeivel méltón őrzi irodalomtörténeti jelentősége szellemét.
 [[http://psvk.hu/konyvtartortenet|Könyvtártörténet]]