Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- simayferenc [2022/11/03 11:38] – létrehozva kiskunadmin
+++ simayferenc [2022/11/09 15:52] (aktuális) – [Petőfi-kutatás] kiskunadmin
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
 ===== Simay Ferenc =====
- (Gnézda, 1888. február 13. – Kiskunfélegyháza, 1970. június 15.) tanár, gimnáziumi igazgató
-Szepes vármegyében (ma Szlovákia) született //Szimák Ferenc// néven. 1939-ben vette fel a //Simay// nevet. Az Alföldre középiskolai tanulmányai végzése során került, Kecskeméten érettségizett. Magyar-német tanári oklevelét 1919-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen.
-A félegyházi főgimnáziumba az 1919/1920-as tanévben helyezték, mint helyettes tanár. Végzett szakjai mellett gyorsírást is tanított. Az iskolai könyvtár őre és a Petőfi Önképzőkör vezetője volt és a Félegyházi Hírlap munkatársaként is tevékenykedett.
+{{:simay_ferenc.jpg?nolink&200 |}}(Gnézda, 1888. február 13. – Kiskunfélegyháza, 1970. június 15.) tanár, gimnáziumi igazgató.
+Szepes vármegyében (ma Szlovákia) született //Szimák Ferenc// néven. 1939-ben vette fel a //Simay// nevet. Az Alföldre középiskolai tanulmányai végzése során került, Kecskeméten érettségizett. Magyar-német tanári oklevelét 1919-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen.
+A félegyházi főgimnáziumba az 1919/1920-as tanévben helyezték, mint helyettes tanár. Végzett szakjai mellett gyorsírást is tanított. Az iskolai könyvtár őre és a **Petőfi Önképzőkör** vezetője volt és a Félegyházi Hírlap munkatársaként is tevékenykedett.
 /1925-ös tanévben áthelyezték a soproni leánygimnáziumba, majd 1925. december 1-től a városi közgyűlés meghívására, újra itt foglalta el helyét az iskolában.
 -tól igazgató helyettes, 1941 januárjától megbízott igazgató, 1942. július 11-től 1949. szeptember 15-ig kinevezett igazgatója volt a gimnáziumnak.
-Gimnáziumi működése mellett tanított az iparostanonc- és kereskedőtanonc iskolákban is, ez utóbbinak később igazgatója és felügyelőbizottsági tagja lett. Szakfelügyelővé nevezték ki az 1936/37-es tanévtől – a budapest-vidéki tankerület iskoláiban a német nyelv és irodalomtanulmányok vizsgálatáért volt felelős.
+Gimnáziumi működése mellett tanított az iparostanonc- és kereskedőtanonc iskolákban is, ez utóbbinak később igazgatója és felügyelőbizottsági tagja lett.
-=== Tagságai: ===
+Szakfelügyelővé nevezték ki az 1936/37-es tanévtől – a budapest-vidéki tankerület iskoláiban, a német nyelv és irodalomtanulmányok vizsgálatáért volt felelős.
+==== Tagságai: ====
   * Országos Középiskolai Tanáregyesület,
   * Tanügyigazgatási Tisztviselők és Felügyelők Országos Egyesület,
   * Egyházközösségi  képviselő-testületi tag,
   * Kiskunfélegyházi Egészségvédelmi Fiókszövetség elnöke,
   * iskolai leventeparancsnok és légoltalmi vezető.
@@ Sor 23: / Sor 32: @@
 . szeptember 15-én kérvényére nyugdíjazták, miután visszavonultan élt 1970. június 15-én bekövetkezett haláláig.
-Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.
-==== Petőfi-kutatás: ====
-Fontos és önkéntes missziója volt a Petőfi szülőhely-vita anyagának gondozása, adatgyűjtése. A költő szülőhelyére vonatkozó adatok felkutatására létrehozott csoport ügyvezetője volt// dr. Kiss István// és //dr. Szirák Ferenc// után.
+==== Petőfi-kutatás====
-Az 1948. évi centenáriumi ünnepségek előkészületei során kísérelte meg újból visszaperelni a „//Petőfi szülővárosa//” címet Kiskőröstől. A városi //Centenáriumi Emlékbizottság// elnökeként eredménytelen harcot vívott azért, hogy a szabadságharc századik évfordulóján az országos Petőfi napok megrendezési jogát Félegyháza úgy nyerje el, mint Petőfi hivatalosan elismert szülővárosa, és hogy az Országos 48-as Bizottság 1948. július 31-én, Petőfi halála évfordulóján az országos ünnepséget Félegyházán rendezze meg.
+Fontos és önkéntes missziója volt a Petőfi szülőhely-vita anyagának gondozása, adatgyűjtése.
+A költő szülőhelyére vonatkozó adatok felkutatására létrehozott csoport ügyvezetője volt// dr. Kiss István// és //dr. Szirák Ferenc// után.
+Az 1948. évi centenáriumi ünnepségek előkészületei során kísérelte meg újból visszaperelni a „//Petőfi szülővárosa//” címet Kiskőröstől. A városi //Centenáriumi Emlékbizottság// elnökeként eredménytelen harcot vívott azért, hogy a szabadságharc századik évfordulóján az országos Petőfi napok megrendezési jogát Félegyháza úgy nyerje el, mint Petőfi hivatalosan elismert szülővárosa és, hogy az Országos 48-as Bizottság 1948. július 31-én, Petőfi halála évfordulóján az országos ünnepséget Félegyházán rendezze meg.
 A köztársasági elnök és a kormány tagjai részvételével tervezett rendezvényt a kommunista //Cseh László// polgármester és a városatyák nem tekintették a legfontosabb teendőnek, ezért Simay Ferenc úgy látta, hogy az igazi Petőfire, Petőfi igazára senki sem kíváncsi. Ezért  a továbbiakban csak igazgatóként tett a közért.
+Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.
+Petőfiről szóló munkáit [[kpsvk#Simay Ferenc művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]] Petőfi-kutatók munkáinál olvashatják.
 ==== Forrás: ====