| Következő változat | Előző változat |
| szirakferenc [2022/11/03 11:32] – létrehozva kiskunadmin | szirakferenc [2022/11/09 21:39] (aktuális) – [Petőfi-kutatás:] kiskunadmin |
|---|
| ===== Dr. Szirák Ferenc ===== | ===== Dr. Szirák Ferenc ===== |
| (Kiskunfélegyháza, 1897. február 19. – Kiskunfélegyháza, 1942. március 28.) tanár, szónok, közéleti személyiség. | |
| Sznistsák Lajos és Csornay Teréz elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Nevüket a XX. század elején a család Szinay-ra magyarosította, a család többi tagja, akik városunkban éltek a Szirák nevet választották. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Kiskunfélegyházán végezte, majd 1922-ben a budapesti //Pázmány Péter Tudományegyetemen// magyar nyelv és latin tanári diplomát szerzett. A bölcsészdoktor lesz, majd a Szent László Gimnázium (mai Móra Ferenc Gimnázium) helyettes tanára majd, 1923-tól rendes tanára lett. A gimnázium mellett rajzot tanított az ipariskolában. Esszéket, tanulmányokat publikált tudományos és szépirodalmi folyóiratokban. A város kiemelkedő, „ezüstszájú” szónokaként tartották számon. | |
| |
| === A tanítás mellett népműveléssel, irodalmi és társadalmi ügyek felkarolásával foglalkozott: === | {{:szirak.jpg?nolink&200 |}}(Kiskunfélegyháza, 1897. február 19. – Kiskunfélegyháza, 1942. március 28.) tanár, szónok, közéleti személyiség. |
| |
| | Sznistsák Lajos és Csornay Teréz elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Nevüket a XX. század elején a család Szinay-ra magyarosította, a család többi tagja, akik városunkban éltek a Szirák nevet választották. |
| | |
| | Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Kiskunfélegyházán végezte, majd 1922-ben a budapesti //Pázmány Péter Tudományegyetemen// magyar nyelv és latin tanári diplomát szerzett. |
| | |
| | Bölcsészdoktor lesz, majd a Szent László Gimnázium (mai Móra Ferenc Gimnázium) helyettes tanára majd, 1923-tól rendes tanára lett. A gimnázium mellett rajzot tanított az ipariskolában. |
| | |
| | Esszéket, tanulmányokat publikált tudományos és szépirodalmi folyóiratokban. A város kiemelkedő, „ezüstszájú” szónokaként tartották számon. |
| | |
| | A tanítás mellett népműveléssel, irodalmi és társadalmi ügyek felkarolásával foglalkozott. |
| | |
| | ==== Tagságai ==== |
| |
| * a //Móra Ferenc Társaság// ügyvezető elnöke, Móra-kultusz kiépítésének elkezdője, | * a //Móra Ferenc Társaság// ügyvezető elnöke, Móra-kultusz kiépítésének elkezdője, |
| * a helyi //Stefánia-szövetség// társelnöke, | |
| * az //AVE//, majd az// Actio Catholika// kultúr osztályának vezetője, | * a helyi //Stefánia-szövetség// társelnöke, |
| * a //Petőfi Daloskör// tiszteletbeli tagja, | |
| | * az //AVE//, majd az// Actio Catholika// kultúr osztályának vezetője, |
| | |
| | * a //Petőfi Daloskör// tiszteletbeli tagja, |
| | |
| * a városi és az egyházközségi képviselő-testület tagja. | * a városi és az egyházközségi képviselő-testület tagja. |
| |
| |
| ==== Petőfi-kutatás: ==== | ==== Petőfi-kutatás ==== |
| |
| |
| Célja, terve volt, hogy az összegyűjtött adatok, tények alapján végleg lezárja a Petőfi körüli szülőhely-vitát, végleg be akarta bizonyítani, hogy Petőfi Sándor Kiskunfélegyházán született. A //dr. Kiss István// által kezdeményezett irodalmi kutatócsoport ügyvezető elnökévé választották. Összesítette a szülőhellyel kapcsolatos összegyűjtött információkat, adatokat. Neki adta át 1932-ben //dr. Szerelemhegyi Károly// volt polgármester a még a századforduló körül felvett és megőrzött tanúkihallgatási jegyzőkönyveket és egy //Pásztor Ferenctől// származó jegyzőkönyv másolatot. Irodalomtörténeti értekezést írt „//Félegyháza képe egy Petőfi-versben//” címmel. Ebben bizonyítja, hogy Petőfi „//Kiskunság//” című versében megfestett kép csak Félegyházára vonatkozhat. Összegyűjtött adatainak feldolgozására azonban már nem volt ideje, betegsége, majd korai halála miatt félbe maradt életműve. Nagyon szerette Petőfit, tanulmányt írt róla „//Petőfi szerelmi lírája//” címmel. Húsz éves tevékenysége során többször tartott előadást a költőről. | Célja, terve volt, hogy az összegyűjtött adatok, tények alapján végleg lezárja a Petőfi körüli szülőhely-vitát, végleg be akarta bizonyítani, hogy Petőfi Sándor Kiskunfélegyházán született. A //dr. Kiss István// által kezdeményezett irodalmi kutatócsoport ügyvezető elnökévé választották. |
| | |
| | Összesítette a szülőhellyel kapcsolatos összegyűjtött információkat, adatokat. Neki adta át 1932-ben //dr. Szerelemhegyi Károly// volt polgármester a még a századforduló körül felvett és megőrzött tanúkihallgatási jegyzőkönyveket és egy //Pásztor Ferenctől// származó jegyzőkönyv másolatot. |
| | |
| | Irodalomtörténeti értekezést írt „//Félegyháza képe egy Petőfi-versben//” címmel. Ebben bizonyítja, hogy Petőfi „//Kiskunság//” című versében megfestett kép csak Félegyházára vonatkozhat. |
| | |
| | Összegyűjtött adatainak feldolgozására azonban már nem volt ideje, betegsége, majd korai halála miatt félbe maradt életműve. |
| | |
| | Nagyon szerette Petőfit, tanulmányt írt róla „//Petőfi szerelmi lírája//” címmel. Húsz éves tevékenysége során többször tartott előadást a költőről. |
| Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított a város és a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány. | Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított a város és a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány. |
| |
| | Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke: |
| | |
| | [[kpsvk#Szirák Ferenc művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]] |
| ==== Források: ==== | ==== Források: ==== |
| |
| * //Petőfi nyomában jártak// – Félegyházi Petőfi-kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza 2011. 51-54 p. | * //Petőfi nyomában jártak// – Félegyházi Petőfi-kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza 2011. 51-54 p. |
| |