hegyesieletrajz [A félegyházi Petőfi-kultusz digitális forradalma]

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== Dr. Hegyesi Márton életrajza ======

{{:hegyesimartonportre1872.jpg?nolink&400 |}} (Bihar megyei Nagy-Bajom, 1846. július 10.- Nagyvárad, 1907. március 14.) ügyvéd, újságíró, publicista, politikus, országgyűlési képviselő.


Földműves családban született, édesapja Hegyesi Bálint, édesanyja Vas Rebeka. Szülei nem voltak vagyonosak, de anyagi helyzetük lehetővé tette, hogy egyetlen gyermeküket taníttassák.\\ Tanulmányait 1859-ben kezdte a debreceni Református Kollégiumban, amit megszakított a Lengyelországban kitört szabadságharc miatt.\\ Elhagyva Debrecent, néhány diáktársával csatlakozott a lengyel légióhoz. A merész vállalkozás nem volt meggondolatlan. 

Tanulmányai során //önszorgalomból gyorsírást// tanult, //elsajátította az angol, francia, német és lengyel nyelvet//. Sok időt és figyelmet szentelt az **1848-49-es szabadságharc** történetének alapos megismerésére. 

1863-ban fellobbanó lengyel nemzeti mozgalom, a gazdasági elmaradottság, a jobbágyreform ügye és a függetlenség kérdése felkeltették Hegyesi érdeklődését. 1864 tavaszán azonban a cári csapatok elfojtották a lengyel felkelést. Hegyesit és társait hazatoloncolták és Debrecenben a rendőrség börtönében várta, hogy tisztázhassa magát.
Szabadon bocsátása után először hazatért, majd visszament a kollégiumba, hogy befejezze tanulmányait. Családja mindeközben tönkrement, így nem tudták tovább finanszírozni taníttatását.

1867-ben fejezte be az iskolát, tanulmányai költségét nevelőként teremtette elő. 

1867-től a Beőthy-család nevelője lett. Magánúton //jogi tanulmányokat// folytatott, 1870-ben tett sikeres magánvizsgát Eperjesen.

1870-1872 között Budapesten vezette Meskó Medárd ügyvédi irodáját. Közben ügyvédi képesítést szerzett.

1873. január 1-jén nyitotta meg saját ügyvédi irodáját Nagyváradon. (Azért, hogy megismerjék - kezdeti nehézségen így lett úrrá -, ügyvéd létére kihelyezte cégtábláját. - Ez nagyon szokatlan és megdöbbentő volt.) Első nagyobb ügye az ál-Wesselényi-per volt, amivel közismert és közkedvelt lett a nagyváradi polgárok körében.

1875–ben kezdődött politikai pályafutása az Irányi Dániel vonalát követő [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gos_1848-as_P%C3%A1rt| 48-as pártban]], jegyzője, majd megyei bizottsági tagja lett.

1875-ben és 1878-ban megválasztották a bárándi kerületben országgyűlési képviselőnek.\\ Hegyesi, mint ellenzéki képviselő aktívan részt vett az országgyűlés munkájában; tagja volt a bíráló, kérvényi és igazságügyi bizottságnak. A **[[https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/140-eve-fogadtak-el-a-csemegi-kodexet| Csemegi-kódex]]** tárgyalásánál néhány módosító javaslatát elfogadták.

1881-től a nagyváradi iskolaszék főgondnoka, a bihari evangélikus és református egyházmegye ügyésze, majd világi tanácsbírája lett.\\ Tagja volt  több egyesületnek és az ügyvédi kamarának.

1870-es évek közepétől publikációi jelentek meg a Bihar című hírlapban. Szépirodalmi próbálkozásai a Pesti Hölgydivatban, az Üstökösben, //Sárréti álnév// alatt a Nagyváradban jelentek meg, de ezen írások nem voltak számottevőek.

==== Újságírás, tanulmánykötet ====

Túlnyomórészt jogi és történeti tárgyú kérdéseket helyezett előtérbe.\\ 
Írásai jelentek meg (csak néhányat említve): a Biharban, Nagyváradban, Debrecenben, Sárrétben, Független Hírlapban, Egyetértésben, Biharmegyei Lapokban, Nemzetben, Függetlenségben, Szabadságban, Szalontai Lapokban.

1880-1881 a Biharmegyei Lapokat szerkesztette, ami 48-as ellenzék helyi lapja volt.

1880-ban 12 Ellenröpirat címmel saját, antiszemita ellenes lapot indított, melynek munkatársa volt //Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Pulszky Ágost// is. (1881-ben Hegyesi lemond a szerkesztői állásról.)

1885-86 és 1887-88-as Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egylet évkönyvének szerkesztője; az egylet titkára.  

1890 tavaszán ideiglenes szerkesztői állása volt a Nagyvárad lapnál.

1892. március 15-én felolvasást tartott Háromszék önvédelmi harca címmel, 1893-ban Vasvári Pál halála címmel a kolozsvári Ereklye Múzeumban.\\ 1899-ben a Szabadság című (kormánypárti orgánum volt) napilap szerkesztője, majd felelős szerkesztője lett 1904-ig.\\ 1900-1901 között az újság munkatársa volt //Ady Endre// is, aki nyíltan nem publikálhatott, de fiatalos nézeteit, nem megfelelő hangvételét így is kifejezésre juttatta.

1904-től jóval kevesebb cikket jelentetett meg; szakfolyóiratokban jelentek meg könyvismertetései. A Budapesti Szemle, Századok és a Hadtörténeti Közlemények alkalmanként közölték írásait.\\ A kolozsvári 1848-49. Történeti Lapoknak rendszeres munkatársa volt.\\

Könyve jelent meg **Biharvármegye 1848-49-ben** címmel, amit 1885-ben adtak ki Nagyváradon.\\ Feldolgozta és résztanulmányként megírta **a Máriássy-zászlóalj 1848-49-ben történetét** (1891.), majd a teljes tanulmánya megjelent az **1848-49-iki harmadik zászlóalj története** címmel Budapesten 1898-ban.

==== A könyvgyűjtő====

Hegyesi Márton 1904-től ügyvédi praxisa mellett, idejét kizárólag a történelem tanulmányozásával töltötte. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei foglalkoztatták.\\ Minden megtakarított pénzét könyveire gyűjtötte. A kortársai körében könyvgyűjtő szenvedélye igen nagy elismerést vívott ki. Könyvgyűjteménye az 1848-49-es eseményeket feldolgozó művekből álltak.\\ A szabadságharc korszakát kutatta, események még élő tanúival találkozott, vallomásokat és visszaemlékezéseket jegyzett fel. Korabeli iratokat gyűjtött.

Hegyesi Márton könyvtárát életművének dédelgette. Végrendeletében kikötötte, hogy akár megtartja a család, akár jótékony célra ajánlják fel, a gyűjteménynek egyben kell maradnia.

Hegyesi Márton 1907. március 14-én, vesebántalmakban hunyt el.

==== Családja: ====

Hegyesi Márton kétszer nősült. Első felesége, Sztarovetszky Júlia elhunyt. Második felesége Beőthy Eszter (1877). Házasságukból hat gyermek született:  Sándor, Péter, Pál, Anna, Katalin és Erzsébet. (Pál 20 éves korában elhunyt, halálának körülményei tisztázatlanok, öngyilkosságot követett el.)