petofikultuszszuletese [A félegyházi Petőfi-kultusz digitális forradalma]

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== A félegyházi Petőfi-kultusz születése ======

A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz gyökerei 1860-ig, az első szülőhelyvita időszakáig vezethető vissza, ahol Félegyháza alulmaradt Kiskőrössel szemben. Ezért a város polgárai a költő gyermekkori lakásának színhelyét márványtáblával szerették volna megjelölni, bizonyítva és hangsúlyozva a tényt: Petőfinek e város adta a magyar anyanyelv ismeretét, eszmélésének felébredését.
A kultusz születése városunk első díszpolgárához,[[https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/remenyi-ede-hoffmann-77743|Reményi Ede]] hegedűművészhez köthető.
{{ :1_kep_remenyiede.jpg?nolink&400 |}}

<WRAP center round box 60%>
**Reményi Ede** (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.
</WRAP>

Reményi az 1848/49-es események alatt Görgey és Klapka hegedűse volt, ami miatt emigrálni kényszerült. Ez idő alatt páratlan zenei karriert futott be Amerikában és Európában. 

1860-ban amnesztiát kapott és hazatért. Országjáró hangversenykörutat szervezett, melynek bevételeit egy Budapesten felállítandó Petőfi-szoborra gyűjtötte. 

E körút egyik állomása Félegyháza volt 1860. november 18-án. Az itt összegyűlt pénzt nem a szoborra, hanem városunkban egy emléktábla elkészítésére ajánlotta fel. A tábla 1861-ben készült el Pesten Gerenday Antal műhelyében, majd leszállították Félegyházára Boczonádi Szabó Sándor őrizte azt, míg lehetőség nem nyílt a tábla felavatására.
{{ :2_kep_boczonadi_szabo_sandor.jpg?nolink&400 |}}
<WRAP center round box 60%>
**Boczonádi Szabó Sándor** (1811-1891) ügyvéd, a 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kiskunfélegyháza város országgyűlési követe
</WRAP>

A táblát a költő tisztelői a kiegyezés után, Reményi Ede javaslatára az 1867. október 13-án megtartott első országos Petőfi-ünnepségen leplezték le. Az országos Petőfi-ünnepség és az emléktábla felavató műsorának egyik fő szervezője, **a Petőfi-kutatás elindítója Pásztor Ferenc** volt. 

Az emlékházra kerülő emléktábla leleplezési ünnepélyének emelésére, 1867-ben, a félegyházán működő Társalgó Egylet készíttetett egy Petőfi-mellszobrot a kor híres művészével, Kugler Pál Ferenccel. A gipszből készült mellszobor a tábla alatt kapott helyet.
A Boczonádi Szabó-féle ház homlokzatára helyezett márványtábla hirdeti: //„Itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor. Állították a költő tisztelői 1861-ben.”//

{{ :3_kep_petofi_haz_1867.jpg?nolink&600 |}}
<WRAP center round box 60%>
**Boczonádi Szabó-féle ház**, jelenleg Petőfi Sándor Emlékház, 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor u. 7.
</WRAP>

Reményi Ede javaslatára a ház előtti utcarészt Petőfi-térnek nevezték el.

Az 1848-as forradalomra és a költő életének jeles évfordulóira emlékezve e ház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, itt tartották ünnepségeiket a helyi tisztelők.

A tábla leleplezésétől kezdve a város örök érvényűen kiállt a költő tisztelete mellett és adta tovább azt nemzedékről nemzedékre.