Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- hegyesieletrajz [2022/11/21 10:16] – kiskunadmin
+++ hegyesieletrajz [2022/11/21 10:24] (aktuális) – [Újságírás, tanulmánykötet] kiskunadmin
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
 ====== Dr. Hegyesi Márton életrajza ======
-{{:hegyesimartonportre1868.jpg?direct&400 |}}**dr. Hegyesi Márton** ( Bihar megyei Nagy-Bajom, 1846. július 10.- Nagyvárad, 1907. március 14.) ügyvéd, újságíró, publicista, politikus, országgyűlési képviselő.
+{{:hegyesimartonportre1872.jpg?nolink&400 |}} (Bihar megyei Nagy-Bajom, 1846. július 10.- Nagyvárad, 1907. március 14.) ügyvéd, újságíró, publicista, politikus, országgyűlési képviselő.
 Földműves családban született, édesapja Hegyesi Bálint, édesanyja Vas Rebeka. Szülei nem voltak vagyonosak, de anyagi helyzetük lehetővé tette, hogy egyetlen gyermeküket taníttassák.\\ Tanulmányait 1859-ben kezdte a debreceni Református Kollégiumban, amit megszakított a Lengyelországban kitört szabadságharc miatt.\\ Elhagyva Debrecent, néhány diáktársával csatlakozott a lengyel légióhoz. A merész vállalkozás nem volt meggondolatlan.
@@ Sor 22: / Sor 23: @@
 -ben és 1878-ban megválasztották a bárándi kerületben országgyűlési képviselőnek.\\ Hegyesi, mint ellenzéki képviselő aktívan részt vett az országgyűlés munkájában; tagja volt a bíráló, kérvényi és igazságügyi bizottságnak. A **[[https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/140-eve-fogadtak-el-a-csemegi-kodexet| Csemegi-kódex]]** tárgyalásánál néhány módosító javaslatát elfogadták.
-{{ :hegyesimartonportre1872.jpg?nolink&400|}}1881-től a nagyváradi iskolaszék főgondnoka, a bihari evangélikus és református egyházmegye ügyésze, majd világi tanácsbírája lett.\\ Tagja volt  több egyesületnek és az ügyvédi kamarának.
+-től a nagyváradi iskolaszék főgondnoka, a bihari evangélikus és református egyházmegye ügyésze, majd világi tanácsbírája lett.\\ Tagja volt  több egyesületnek és az ügyvédi kamarának.
 -es évek közepétől publikációi jelentek meg a Bihar című hírlapban. Szépirodalmi próbálkozásai a Pesti Hölgydivatban, az Üstökösben, //Sárréti álnév// alatt a Nagyváradban jelentek meg, de ezen írások nem voltak számottevőek.
-Újságírás területén túlnyomórészt jogi és történeti tárgyú kérdéseket helyezett előtérbe.\\ Írásai jelentek meg (csak néhányat említve): a Biharban, Nagyváradban, Debrecenben, Sárrétben, Független Hírlapban, Egyetértésben, Biharmegyei Lapokban, Nemzetben, Függetlenségben, Szabadságban, Szalontai Lapokban.
+==== Újságírás, tanulmánykötet ====
+Túlnyomórészt jogi és történeti tárgyú kérdéseket helyezett előtérbe.\\
+Írásai jelentek meg (csak néhányat említve): a Biharban, Nagyváradban, Debrecenben, Sárrétben, Független Hírlapban, Egyetértésben, Biharmegyei Lapokban, Nemzetben, Függetlenségben, Szabadságban, Szalontai Lapokban.
 -1881 a Biharmegyei Lapokat szerkesztette, ami 48-as ellenzék helyi lapja volt.
@@ Sor 36: / Sor 40: @@
 tavaszán ideiglenes szerkesztői állása volt a Nagyvárad lapnál.
-. március 15-én felolvasást tartott Háromszék önvédelmi harca címmel, 1893-ban Vasvári Pál halála címmel a kolozsvári Ereklye Múzeumban.\\ 1899-ben a Szabadság című (kormánypárti orgánum volt) napilap szerkesztője, majd felelős szerkesztője lett 1904-ig.\\ 1900-1901 között az újság munkatársa volt Ady Endre is, aki nyíltan nem publikálhatott, de fiatalos nézeteit, nem megfelelő hangvételét így is kifejezésre juttatta.
+. március 15-én felolvasást tartott Háromszék önvédelmi harca címmel, 1893-ban Vasvári Pál halála címmel a kolozsvári Ereklye Múzeumban.\\ 1899-ben a Szabadság című (kormánypárti orgánum volt) napilap szerkesztője, majd felelős szerkesztője lett 1904-ig.\\ 1900-1901 között az újság munkatársa volt //Ady Endre// is, aki nyíltan nem publikálhatott, de fiatalos nézeteit, nem megfelelő hangvételét így is kifejezésre juttatta.
--től jóval kevesebb cikket jelentetett meg; szakfolyóiratokban jelentek meg könyvismertetései. A Budapesti Szemle, Századok és a Hadtörténeti Közlemények alkalmanként közölték írásait.\\ A kolozsvári 1848-49. Történeti Lapoknak rendszeres munkatársa volt.
+-től jóval kevesebb cikket jelentetett meg; szakfolyóiratokban jelentek meg könyvismertetései. A Budapesti Szemle, Századok és a Hadtörténeti Közlemények alkalmanként közölték írásait.\\ A kolozsvári 1848-49. Történeti Lapoknak rendszeres munkatársa volt.\\
-Hegyesi Márton 1904-től ügyvédi praxisa mellett, idejét kizárólag a történelem tanulmányozásával töltötte. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei foglalkoztatták.\\ Minden megtakarított pénzét könyveire gyűjtötte. A kortársai körében könyvgyűjtő szenvedélye igen nagy elismerést vívott ki. Könyvgyűjteménye az 1848-49-es eseményeket feldolgozó művekből álltak.\\ A szabadságharc korszakát kutatta, események még élő tanúival találkozott, vallomásokat és visszaemlékezéseket jegyzett fel. Korabeli iratokat gyűjtött.
 Könyve jelent meg **Biharvármegye 1848-49-ben** címmel, amit 1885-ben adtak ki Nagyváradon.\\ Feldolgozta és résztanulmányként megírta **a Máriássy-zászlóalj 1848-49-ben történetét** (1891.), majd a teljes tanulmánya megjelent az **1848-49-iki harmadik zászlóalj története** címmel Budapesten 1898-ban.
+==== A könyvgyűjtő====
+Hegyesi Márton 1904-től ügyvédi praxisa mellett, idejét kizárólag a történelem tanulmányozásával töltötte. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei foglalkoztatták.\\ Minden megtakarított pénzét könyveire gyűjtötte. A kortársai körében könyvgyűjtő szenvedélye igen nagy elismerést vívott ki. Könyvgyűjteménye az 1848-49-es eseményeket feldolgozó művekből álltak.\\ A szabadságharc korszakát kutatta, események még élő tanúival találkozott, vallomásokat és visszaemlékezéseket jegyzett fel. Korabeli iratokat gyűjtött.
 Hegyesi Márton könyvtárát életművének dédelgette. Végrendeletében kikötötte, hogy akár megtartja a család, akár jótékony célra ajánlják fel, a gyűjteménynek egyben kell maradnia.
@@ Sor 48: / Sor 54: @@
 Hegyesi Márton 1907. március 14-én, vesebántalmakban hunyt el.
-Családja:
+==== Családja: ====
 Hegyesi Márton kétszer nősült. Első felesége, Sztarovetszky Júlia elhunyt. Második felesége Beőthy Eszter (1877). Házasságukból hat gyermek született:  Sándor, Péter, Pál, Anna, Katalin és Erzsébet. (Pál 20 éves korában elhunyt, halálának körülményei tisztázatlanok, öngyilkosságot követett el.)