szalaygyula

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Következő változat		 Előző változat
szalaygyula [2022/11/03 10:21] – létrehozva kiskunadminszalaygyula [2022/11/09 21:39] (aktuális) – [Petőfi-kutatás:] kiskunadmin
Sor 1: Sor 1:
 ===== Szalay Gyula ===== ===== Szalay Gyula =====
- (Böhönye, 1865. április 28.– Budapest, 1937. február 12.) tanár, tudós, múzeumigazgató, a Kiskun Múzeum alapítója, Móra Ferenc irodalomtanára+{{:szalay_gyula.jpg?nolink&200 |}}(Böhönye, 1865. április 28.– Budapest, 1937. február 12.) tanár, tudós, múzeumigazgató, a Kiskun Múzeum alapítója, Móra Ferenc irodalomtanára.
  
 1865. április 28-án született a Somogy megyei Böhönyén. Édesapja Szalay József, édesanyja Babay Judit vendéglősök voltak. 1865. április 28-án született a Somogy megyei Böhönyén. Édesapja Szalay József, édesanyja Babay Judit vendéglősök voltak.
 +
 Jó tanuló révén, 1881-ben belépett a piarista rendbe, taníttatása költségeit ettől kezdve a rend fizette. A kaposvári, veszprémi, váci gimnáziumok után végül 1884-ben Kecskeméten érettségizett. 1884-1886 között a nyitrai kegyesrendi hittani intézetben hittanári diplomát szerzett, és ebben az évben letette az ünnepélyes fogadalmat, pappá szentelték.  Jó tanuló révén, 1881-ben belépett a piarista rendbe, taníttatása költségeit ettől kezdve a rend fizette. A kaposvári, veszprémi, váci gimnáziumok után végül 1884-ben Kecskeméten érettségizett. 1884-1886 között a nyitrai kegyesrendi hittani intézetben hittanári diplomát szerzett, és ebben az évben letette az ünnepélyes fogadalmat, pappá szentelték. 
 +
 1886 őszétől 1888 nyaráig nevelőként dolgozott //Dorgó Albert// királyi közjegyzőnél Kolozsvárott, közben a kolozsvári egyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait.  Magyar-latin szakos tanári diplomáját jóval pappá szentelése után szerezte meg. 1886 őszétől 1888 nyaráig nevelőként dolgozott //Dorgó Albert// királyi közjegyzőnél Kolozsvárott, közben a kolozsvári egyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait.  Magyar-latin szakos tanári diplomáját jóval pappá szentelése után szerezte meg.
 +
 1888–1893 között Léván tanított a kegyesrendi főgimnáziumban. Tanári munkája mellett irodalmi és nyelvészeti kutatásokat is folytatott. Több cikke jelent meg a //Magyar Nyelvőrben// és a //Bars// című hetilapban.  1888–1893 között Léván tanított a kegyesrendi főgimnáziumban. Tanári munkája mellett irodalmi és nyelvészeti kutatásokat is folytatott. Több cikke jelent meg a //Magyar Nyelvőrben// és a //Bars// című hetilapban. 
 +
 1893-ban vállalva a kegyes-rendből való kilépést, a félegyházi főgimnáziumban vállalt tanári állást. Tornatanítói oklevelet is szerzett. Őre lett a gimnázium ifjúsági könyvtárának, majd 1900-tól régiségtárának is. Elnöke lett a Petőfi Önképzőkörnek. 1893-ban vállalva a kegyes-rendből való kilépést, a félegyházi főgimnáziumban vállalt tanári állást. Tornatanítói oklevelet is szerzett. Őre lett a gimnázium ifjúsági könyvtárának, majd 1900-tól régiségtárának is. Elnöke lett a Petőfi Önképzőkörnek.
 +
 1895-ben megnősül. Felesége Sztojakovics Blanka, két gyermekük Gyula és Margit. Ez évben megalapítja a //Kiskunfélegyházi Hiradó// helyi lapot, melynek szerkesztője és tulajdonosa. 1895-ben megnősül. Felesége Sztojakovics Blanka, két gyermekük Gyula és Margit. Ez évben megalapítja a //Kiskunfélegyházi Hiradó// helyi lapot, melynek szerkesztője és tulajdonosa.
 +
 1907-ben a //Kiskunfélegyházi Daloskör// (1927. április 1-től Petőfi Daloskör) alapító tagja, 1909-től alelnöke, 1926-1934 között elnöke, 1934-től örökös díszelnöke volt. 1902-ben városi képviselőként kezdeményezi egy városi múzeum megalapítását, amelynek első igazgatója volt 1934-ig. 1907-ben a //Kiskunfélegyházi Daloskör// (1927. április 1-től Petőfi Daloskör) alapító tagja, 1909-től alelnöke, 1926-1934 között elnöke, 1934-től örökös díszelnöke volt. 1902-ben városi képviselőként kezdeményezi egy városi múzeum megalapítását, amelynek első igazgatója volt 1934-ig.
  
  
  
-===== Petőfi-kutatás: ===== 
  
  
-Petőfi szülőhely-vitába mélyebben nem kapcsolódott be, de figyelemmel kísérte azt. 1899-ben még egyértelműen Félegyházát tartja Petőfi szülővárosának, majd 1902-es munkájában már a szülőhely-vitában, a híres monográfia–író //Dr. Ferenczy Zoltán//nak, illetve Kiskőrösnek ad igazat. Felkereste //Móczár Lajos//t és //Szarvas Mihály//t, a gyermek Petőfi játszótársait, illetve mindazon családokat, kiknek felmenői Petőfivel együtt gyerekeskedtek, és lejegyezte a költőhöz köthető emlékeiket. Támogatta a helyi Petőfi-kultusz kiépítését.+==== Közéleti szerepvállalása ==== 
 + 
 + 
 +  * Philológiai Társaság tagja (1888.) 
 + 
 +  * Erdélyi Múzeum Egyesület tagja (1890.) 
 +  
 +  * A Félegyházi Híradó szerkesztője, újságírója, majd kiadója (1895.) 
 + 
 +  * Irodalmi Esték kezdeményezője és szervezője. 
 + 
 +  * A Közművelődési Egyesület egyik alapítója (1907.) 
 + 
 +  * Országos Tanáregyesület tagja. 
 + 
 +  * Petőfi Daloskör egyik alapítója, majd elnöke, végül díszelnöke (1907.) 
 + 
 +  * Gondnoka az iparos és kereskedelmi tanonciskolának. 
 + 
 +  * Jegyzője a városi óvodák felügyelőbizottságának. 
 + 
 +  * Hangya Szövetkezet igazgatóságának elnöke. 
 + 
 +  * Méhészkör alapítója és irányítója. 
 + 
 +  * Baromfi- és Nyúltenyésztők Egyesület alapítója és vezetője. 
 + 
 +  * Kiskunsági Mezőgazdasági Hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke. 
 + 
 +  * A félegyházi Revíziós Liga megszervezője és vezetője. 
 + 
 +  * Tenisz Egyesület alapítója (1930). Országos hírű teniszpályát nyitott fiával 1932-ben a Fürdőszálló mellett. 
 + 
 +==== Petőfi-kutatás ==== 
 + 
 + 
 +Petőfi szülőhely-vitába mélyebben nem kapcsolódott be, de figyelemmel kísérte azt. 1899-ben még egyértelműen Félegyházát tartja Petőfi szülővárosának, majd 1902-es munkájában már a szülőhely-vitában, a híres monográfia–író //Dr. Ferenczy Zoltán//nak, illetve Kiskőrösnek ad igazat. Felkereste //Móczár Lajos//t és //Szarvas Mihály//t, a gyermek Petőfi játszótársait, illetve mindazon családokat, kiknek felmenői Petőfivel együtt gyerekeskedtek, és lejegyezte a költőhöz köthető emlékeiket.  
 + 
 +Támogatta a helyi Petőfi-kultusz kiépítését. 
 Aktívan részt vett a //Pásztor Ferenc// által 1896-ban kezdeményezett //Petőfi-alap// (a félegyházi születésű tanulókat segélyező pénzalap) munkájában. A szervező munka dandárját vállalta magára.  Aktívan részt vett a //Pásztor Ferenc// által 1896-ban kezdeményezett //Petőfi-alap// (a félegyházi születésű tanulókat segélyező pénzalap) munkájában. A szervező munka dandárját vállalta magára. 
 +
 1934-ben Budapestre költözött, lánya gondozta 1937-ben bekövetkezett haláláig. Városunk közéletének irányításában, a Petőfi-kultusz kialakításában Szalay Gyula 31 évig vett aktívan részt. 1934-ben Budapestre költözött, lánya gondozta 1937-ben bekövetkezett haláláig. Városunk közéletének irányításában, a Petőfi-kultusz kialakításában Szalay Gyula 31 évig vett aktívan részt.
 +
 Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány. Tiszteletére az Ótemplom-kertben domborművet állított  a város és  a Magyar Kultúráért Határok nélkül 2001 Alapítvány.
  
 +
 +==== Megjelent írásai ====
 +
 +
 +//**Virág Benedek élete és művei.**// Budapest, 1889.
 +
 +//**A magyar nyelv rokonai.**// Léva, 1890.
 +
 +//**A Miletz-féle gyűjtemény.**// Kiskunfélegyháza, 1903–1908.
 +
 +//**A kiskunfélegyházi aranyforint-lelet.**// Numizmatikai Közlemények, 1909.
 +
 +//**A Duna-Tisza közének régészeti kutatása.**// Erdélyi Múzeum, 1909.
 +
 +//**Kiskunfélegyháza.**// In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 2. kötet. Kiskunfélegyháza. Országos Monografia Társaság, 1910.
 +
 +Petőfi Sándorról, a hozzá kapcsolódó félegyházi épületekről, történetekről szóló írásainak jegyzéke:
 +
 +[[kpsvk#Szalay Gyula művei|Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár]]
 +
 +==== Felhasznált irodalom: ====
 +
 +
 +  * //Petőfi nyomában jártak// – //Félegyházi Petőfi kutatók.// Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011. 30-33. p.
 + 
 +  * //Szalay Gyula a Kiskun Múzeum alapítója// //1865. április 28.-1937. február 12.// Branner János, Budapest, 1966.
 +
 +  * Kiskun Múzeum facebook oldala [[https://www.facebook.com/page/195064630879759/search/?q=Szalay%20Gyula|Szalay Gyula]] 
  
  • szalaygyula.1667467264.txt.gz
  • Utolsó módosítás: 2022/11/03 10:21
  • szerkesztette: kiskunadmin