Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- tablo3 [2022/11/18 12:27] – [Laczkóné dr. Szabó Klára] kiskunadmin
+++ tablo3 [2022/11/18 15:18] (aktuális) – [Dr. Réczi László] kiskunadmin
@@ Sor 919: / Sor 919: @@
 ===== Kiskunfélegyházi Díszpolgárok gondolatai=====
-Kiskunfélegyháza díszpolgárai közül azok hanganyagát hallgathatják meg Petőfi Sándorról, akik szabadtéri kiállításunkhoz hozzájárultak egy kedves beszélgetéssel, történettel, érzéssel.
+Kiskunfélegyháza díszpolgárai közül azok hanganyagát hallgathatják meg, olvashatják el, akik a szabadtéri kiállításunkhoz hozzájárultak egy kedves beszélgetéssel, történettel, érzéssel Petőfi Sándorról.
 Négy díszpolgárunk aktívan szerepet vállalnak a város közművelődésében a mai napig is.
 ==== Laczkóné dr. Szabó Klára ====
@@ Sor 981: / Sor 980: @@
 ==== Kapus Béla ====
-„AZ ÉN PETŐFIM”
+> „AZ ÉN PETŐFIM”
-Kapus Béla karnagy vagyok, nyugdíjas középiskolai tanár, karnagy. A középiskolás „Ifjúsági Vegyeskar” alapítója, majd 55 éven át karnagya. A „Zenebarátok Kórusának” alapító karnagya.
+> {{:kapus_bela.jpg?nolink&400 |}} Kapus Béla karnagy vagyok, nyugdíjas középiskolai tanár, karnagy. A középiskolás „Ifjúsági Vegyeskar” alapítója, majd 55 éven át karnagya. A „Zenebarátok Kórusának” alapító karnagya.\\
+> Úgy érzem szerencsés csillagzat alatt születtem. Bár gyermekkoromban nagyon szegény volt a családom, de szüleim mind a hat gyermeküket taníttatták. Így kerültem én a Tanítóképző Intézetbe, ami egy életre meghatározta Petőfi-képemet.\\
+> Illésy István magyartanárom, később kollégám nagy magyarsága, szuggesztív versmondása, a költészet, köztük Petőfi iránti elkötelezettsége, nagy hatással volt rám. Korán felfigyelt arra, hogy van érzékem a versmondáshoz, így az iskolai műsorok állandó szereplője voltam.\\
+> A csúcs 1948 márciusában volt, amikor a városi Centenáriumi Petőfi Ünnepségen a Petőfi-háznál én szavalhattam.\\ S ezzel elindultam azon az úton, amelyet mindvégig jelzett a Petőfi iránti tiszteletem, elkötelezettségem.\\
+> Mint tanár, visszakerültem a tanítóképzőbe, dr. Mezősi Károly igazgatósága alatt tovább erősödött bennem Petőfi nagyságának, kivételes tehetségének, lángoló hazaszeretetének képe.\\ Az egész intézményt áthatotta Petőfi szellemisége.
+> Mezősi Károly Petőfi-kutatónak (miután az épületben laktak) munkásságának első számú ismerője voltam. Mindig mesélte hol tart a kutatásban. \\ Sosem felejtem el azt a napot, amikor Károly bácsi hazajött Budapestről, egy konferenciáról, s kezében lobogtatott egy papírt.
+> __Tőlem a következőt kérdezte__:\\
+>> //"Béla, el tudod-e Petőfiről képzelni, hogy hazudott?"//\\
+>//"Nem tudom"// - feleltem.\\
+>> //"Nézd meg ezt a verset, s alatta a szöveget!"// - nyújtotta át az előbb lobogtatott papírt.\\
+> **A „Szülőföldemen” című vers volt, alatta az ismert szöveggel: Félegyháza, 1848. június 6.-8.\\ Benne a számunkra kedves mondat: „Ez a város születésem helye”**\\
+>> //"Tehát akkor hol született Petőfi Sándor?"//—szólt a következő kérdés.\\
+> //"Itt Félegyházán"//—válaszoltam.\\
+>> //"Ez egy megcáfolhatatlan bizonyíték, a költő csak tudta, hogy hol született"//—így Károly bácsi.
+> Nagy szenvedéllyel, fáradhatatlanul gyűjtötte a tényeket, adatokat, amelyek a költő félegyházi születését igazolják.
+> Sajnos Mezősi Károlyt korai halála megakadályozta a végső bizonyításban, pedig mondta, hogy már nem sok hiányzik hozzá. Az ő emléke, élete, Petőfi félegyházi születésébe vetett hite egész életemet áthatotta. Ezért is: **Hiszek Petőfinek!**\\ Szerencsésnek mondhatom magam, mert 50 évet tölthettem diákként, majd tanárként abban az iskolában, amelyik Petőfi nevét viselte, szellemisége áthatotta az egész iskola életét.\\
+> Kórusommal több megzenésített Petőfi-verset énekeltünk, Niedermayer Kálmán volt növendék ”dr. Mezősi Károly emlékére- Kapus Béla karnagynak” ajánlotta megzenésített Petőfi-versét, a „Dalaim” címűt.  Karai József az „Álom” című megzenésített Petőfi-verset ajánlotta a Vegyeskarnak és Kapus Bélának, melyet nagy sikerrel be is mutattak.\\
+> A Vegyeskarral többször jártam Erdélyben, így 1973. július 31.-én a Fejéregyházi Emlékműnél róttuk le kegyeletünket a költőóriás emléke előtt, s néhány kórusmű elhangzása előtt megszólaltattuk a magyar Himnuszt. (Utólag mondták, hogy akkor, abban az időben, ezzel nagyon bátor és merész voltam.)\\ Én ott, akkor azt éreztem, hogy ennek el kell hangzania, ennyivel tartozunk a hősi halált halt költőnek. Szerencsére olyanok voltak jelen, akik tapssal jutalmazták énekünket.\\
+> Másik nagy emlékem Petőfivel való „találkozásomnak” – hogy 1999. július 31.-én, amikor Félegyháza szoborral ajándékozta meg Fejéregyházát, az átadási ünnepségen a két kórusom, az „Ifjúsági Vegyeskar” és a „Zenebarátok Kórusa” énekelt az én vezénylésemmel.\\ Városunk március 15.-i ünnepségeinek, amikortól lehetett, állandó szereplője voltam. Vegyeskarommal énekeltük lelkesen a ’48-as dalokat, a legszebb Petőfi-szobor mellett.\\
+> S egy utolsó nagy élményem, amikor a felújított Petőfi-szobrot én is kísérhettem a Csanyi útról a Petőfi térre, itt lehettem, amikor visszakerült helyére, a Petőfi térre. Újra mutathatja jobb kezével: „Ez a város születésem helye.”\\
+> Mind e mellett ismerem a hivatalos álláspontot a születési hellyel kapcsolatban. De miért ne higgyünk a költőnek?\\
+>Sok-sok élmény, sok-sok emlék, amiből próbáltam egy csokorra valót összeszedni.\\**Morzsákat szedegettem, talán érzékeltetni tudtam Petőfi iránti érzelmeimet. Az iránt a költő iránt, aki lángoló hazaszeretetével, szabadság utáni vágyával, de mély érzelmi világának szülőföldje iránti szeretetével is kimagaslik előttem. Számomra ő a Költő, nagybetűvel**.\\ Ezért érzem én, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem, mert Petőfi szellemisége áthatotta egész életemet.\\
+> S ezért mindannyian felelősek vagyunk, ma élő félegyháziak, hogy Petőfi emléke-szelleme itt legyen közöttünk. Ápolni kell Petőfi-hagyományainkat, újakat keresni, hogy emlékét tovább tudjuk adni a mindenkor felnövekvő nemzedéknek.
-Úgy érzem szerencsés csillagzat alatt születtem. Bár gyermekkoromban nagyon szegény volt a családom, de szüleim mind a hat gyermeküket taníttatták. Így kerültem én a Tanítóképző Intézetbe, ami egy életre meghatározta Petőfi-képemet.
+> Kapus Béla\\ Kiskunfélegyháza, 2022. május 15.
-Illésy István magyartanárom, később kollégám nagy magyarsága, szuggesztív versmondása, a költészet, köztük Petőfi iránti elkötelezettsége, nagy hatással volt rám. Korán felfigyelt arra, hogy van érzékem a versmondáshoz, így az iskolai műsorok állandó szereplője voltam.
-A csúcs 1948 márciusában volt, amikor a városi Centenáriumi Petőfi Ünnepségen a Petőfi-háznál én szavalhattam.
+==== Dr. Réczi László ====
-S ezzel elindultam azon az úton, amelyet mindvégig jelzett a Petőfi iránti tiszteletem, elkötelezettségem.
-Mint tanár, visszakerültem a tanítóképzőbe, dr. Mezősi Károly igazgatósága alatt tovább erősödött bennem Petőfi nagyságának, kivételes tehetségének, lángoló hazaszeretetének képe.
-Az egész intézményt áthatotta Petőfi szellemisége. Mezősi Károly Petőfi-kutatónak (miután az épületben laktak) munkásságának első számú ismerője voltam. Mindig mesélte hol tart a kutatásban.
+>> Beszélgetés Dr. Réczi Lászlóval, Kiskunfélegyháza díszpolgárával. Készült 2022. július 26-án a Kiskun Múzeumban.
-Sosem felejtem el azt a napot, amikor Károly bácsi hazajött Budapestről, egy konferenciáról, s kezében lobogtatott egy papírt.
-__Tőlem a következőt kérdezte__:
+> Röviden, 1947. július 14-én születtem, az elmúlt évben töltöttem a 75. születésnapomat. Kezdetben egész szegény családból születtem, hatan voltunk testvérek és bár jó tanuló voltam, a továbbtanulásra nem gondolhattam akkor.\\ A szakmunkásképző intézetben lakatos szakmát tanultam, de ez kevésnek bizonyult. Időközben megismerkedtem a birkózással is, de majd arról kicsit később.\\ Utána lakatos lettem, majd az Április 4. ipari művekben dolgoztam meg a jogelődjeinél, és utána lettem gépésztechnikus, mert fontosnak tartottam a továbbtanulást.\\ Majd utána jelentkeztem a jogi egyetemre, majd ügyvéd lettem.\\ Később egy kis politikába is bekapcsolódtam, képviselő lettem.\\ Alpolgármester voltam 1994. és 1998. között.\\
+> 2013-ban pedig díszpolgárrá avattak. Ezt azért kaptam, mert 1970. és 1980. között a birkózás olyan jól alakult, hogy válogatott kerettag lettem. Már részt vettem a **Müncheni majd a Montreáli olimpián**.\\ Münchenben még csak 10. lettem, de később már //három világbajnoki bronzérem egy Európa bajnoki bronzérem, egy olimpiai bronzérem Montreálból és egy világbajnoki arany 1977-ben//. Ezek jelezték az eredményeimet és a világbajnoki címnek köszönhetően, szerintem annak köszönhetően kaptam meg a díszpolgári címet.\\
+> Az irodalom nagyon közel állt hozzám, ezért is választottam a jogi pályát, mert ott a felvételi az magyar irodalom és történelemből volt és én már ilyen költői hajlamokat is dédelgettem, verseket írtam és így Petőfi Sándor nagyon közel áll hozzám.\\ Nem csak Petőfi Sándor, hanem minden jeles költő, író és tekintettel arra, hogy itt vita van közöttünk, talán nagyon sokan még ma is úgy gondolják, hogy Petőfi a miénk, Petőfi Sándor itt született, dehát talán ez már bizonyított, hogy nem itt született, hanem Kiskőrösön. De viszont itt nevelkedett és nagyon sok verse fűződik Kiskunfélegyházához. Az egyik versében is vall, hogy „Itt születtem én ezen a tájon,…” tehát ebbe kapaszkodtunk mi bele.\\
+> A versei Petőfinek nagyon széles kört fog át, nekem nagyon tetszenek a családversei. Ebből a versekből a családi szeretet, tisztelet, édesanyja, édesapja iránt, testvére iránt, akkor a felesége iránt: „Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer– Az isten áldja meg!”.\\ Olyan belsőséges dolgok, amitől az embernek könnybe lábad a szeme.\\
+> Az a műveltség, nem is tudom, hogy tudta megszerezni abban az időszakban, nekem is nagyon nehéz volt megszerezni azt a műveltséget, ami egy ügyvédi pályához kell, illetve egy városi vezetői vagy politikai pályához is kell, de Ő megszerezte ezt valahogy és nagyon jól alkalmazta, sokat utazott, járt - kelt a világban és a '48-as szabadságharcnak az egyik vezető alakja volt. Olyan buzdító verset írt, mint a Nemzeti dal, bár most egy érdekes dolgot hallottam, hogy talán nem is Ő szavalta el ezt Pesten.\\
+> Illetőleg nagyon sok tájvers, nagyon sok-sok szép irodalmi mű tartozik hozzá illetve Ő alkotta ezeket, és a politikába is belekapcsolódott, a '48-as szabadságharcnak az egyik vezető alakja volt.\\
+> Én Bem apót kedveltem,de amikor megtudtam, hogy Petőfi amikor az első vonalban legyőzni, megverni mindenkit, tehát hasonlóan mint én is, hogy én is szeretettem volna legyőzni mindenkit a világon, ami egy alkalommal sikerült is és Bem apó többször hátraparancsolta a védett helyre, tehát gondolta, hogy egy nemzeti érték és vigyázott volna rá, de hát Petőfi nagyon heves lelkületű volt és ugye Ő ott akart lenni az elején és Ő akarta eldönteni ezt a szabadságharcot.\\
+> Az utókor nagyon jó helyen kezeli Petőfi személyiségét, munkásságát, Kiskunfélegyháza szintén.\\ Nekünk nagyon sokat jelent kiskunfélegyháziaknak Petőfi Sándor.\\ Én úgy érzem, hogy minden politikai rendszerben elismerték.\\ Rengeteg utcanév, színház, tér, épület, múzeum stb. viseli Petőfinek a nevét.\\ Azt hiszem, hogy ilyen formátumú ember nagyon ritkán születik Magyarországon.\\ Bár van egy olyan műsor, most sajnos már megszűnt vagy nem hallom a Kossuth rádióban, „Mi, magyarok”, ez volt a címe.\\ Ez az egyedien híres embernek az életútját ábrázolta. Megdöbbenten tudok nagyon sok híres emberről, Neumann Jánosról, vagy Teller Edéről, rengeteg nagy emberről stb. akik ugye a világnak a technikai élvonalába illetve a fejlődésébe milyen nagy szerepet játszottak, de hogy ezen a "Mi, magyarok" című műsoron belül, mennyi csodálatos, nagy emberrel ismerkedtem meg, akik Magyarországról származtak.\\
+> Ha lenne ilyen kulturális adó amit a fejletlenebb országoknak kellene befizetni, azoknak az országoknak akik a fejlődéshez hozzájárultak nagyjaik által, akkor nekünk nagyon sok befizetések érkeznének, mert olyan csodálatos egy emberanyag, egy észanyag egy tehetséges nemzetséges vagyunk, ami Petőfi révén is bizonyítjuk, hogy szinte hihetetlen az a széles körű műveltség, az a szülői szeretet, a politikai eltökéltség, amivel a hazája, nemzete iránt érzett.\\
-> //"Béla, el tudod-e Petőfiről képzelni, hogy hazudott?"//\\
+>> **És mit jelent Dr. Réczi Lászlónak Petőfi? És mit tehetünk azért, hogy itt a 21. századi fiataloknak is példaképpé váljon?** Az alábbi hanganyagból megtudhatják.
->> //"Nem tudom"// - feleltem.\\
-> //"Nézd meg ezt a verset, s alatta a szöveget!"// - nyújtotta át az előbb lobogtatott papírt.\\
+<WRAP center round box 60%>
+{{ ::dr._reczi_laszlo_eremmel.jpg?nolink&200 |}}
+{{ :dr._reczi_laszlo_diszpolgar_vagott.mp3 |}}
+</WRAP>
-**A „Szülőföldemen” című vers volt, alatta az ismert szöveggel: Félegyháza, 1848. június 6.-8.\\
-Benne a számunkra kedves mondat: „Ez a város születésem helye”**\\
-> //"Tehát akkor hol született Petőfi Sándor?"//—szólt a következő kérdés.\\
->> //"Itt Félegyházán"//—válaszoltam.\\
-> //"Ez egy megcáfolhatatlan bizonyíték, a költő csak tudta, hogy hol született"//—így Károly bácsi.\\
-Nagy szenvedéllyel, fáradhatatlanul gyűjtötte a tényeket, adatokat, amelyek a költő félegyházi születését igazolják.
-Sajnos Mezősi Károlyt korai halála megakadályozta a végső bizonyításban, pedig mondta, hogy már nem sok hiányzik hozzá. Az ő emléke, élete, Petőfi félegyházi születésébe vetett hite egész életemet áthatotta. Ezért is: **Hiszek Petőfinek!**
-Szerencsésnek mondhatom magam, mert 50 évet tölthettem diákként, majd tanárként abban az iskolában, amelyik Petőfi nevét viselte, szellemisége áthatotta az egész iskola életét.
-Kórusommal több megzenésített Petőfi-verset énekeltünk, Niedermayer Kálmán volt növendék ”dr. Mezősi Károly emlékére- Kapus Béla karnagynak” ajánlotta megzenésített Petőfi-versét, a „Dalaim” címűt.  Karai József az „Álom” című megzenésített Petőfi-verset ajánlotta a Vegyeskarnak és Kapus Bélának, melyet nagy sikerrel be is mutattak.
-A Vegyeskarral többször jártam Erdélyben, így 1973. július 31.-én a Fejéregyházi Emlékműnél róttuk le kegyeletünket a költőóriás emléke előtt, s néhány kórusmű elhangzása előtt megszólaltattuk a magyar Himnuszt. (Utólag mondták, hogy akkor, abban az időben, ezzel nagyon bátor és merész voltam.) Én ott, akkor azt éreztem, hogy ennek el kell hangzania, ennyivel tartozunk a hősi halált halt költőnek. Szerencsére olyanok voltak jelen, akik tapssal jutalmazták énekünket.
-Másik nagy emlékem Petőfivel való „találkozásomnak” – hogy 1999. július 31.-én, amikor Félegyháza szoborral ajándékozta meg Fejéregyházát, az átadási ünnepségen a két kórusom, az „Ifjúsági Vegyeskar” és a „Zenebarátok Kórusa” énekelt az én vezénylésemmel. Városunk március 15.-i ünnepségeinek, amikortól lehetett, állandó szereplője voltam. Vegyeskarommal énekeltük lelkesen a ’48-as dalokat, a legszebb Petőfi-szobor mellett.
-S egy utolsó nagy élményem, amikor a felújított Petőfi-szobrot én is kísérhettem a Csanyi útról a Petőfi térre, itt lehettem, amikor visszakerült helyére, a Petőfi térre. Újra mutathatja jobb kezével: „Ez a város születésem helye.”
-Mind e mellett ismerem a hivatalos álláspontot a születési hellyel kapcsolatban. De miért ne higgyünk a költőnek?
-Sok-sok élmény, sok-sok emlék, amiből próbáltam egy csokorra valót összeszedni.
-**Morzsákat szedegettem, talán érzékeltetni tudtam Petőfi iránti érzelmeimet. Az iránt a költő iránt, aki lángoló hazaszeretetével, szabadság utáni vágyával, de mély érzelmi világának szülőföldje iránti szeretetével is kimagaslik előttem. Számomra ő a Költő, nagybetűvel**.
-Ezért érzem én, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem, mert Petőfi szellemisége áthatotta egész életemet.
-S ezért mindannyian felelősek vagyunk, ma élő félegyháziak, hogy Petőfi emléke-szelleme itt legyen közöttünk. Ápolni kell Petőfi-hagyományainkat, újakat keresni, hogy emlékét tovább tudjuk adni a mindenkor felnövekvő nemzedéknek.
-Kapus Béla\\
-Kiskunfélegyháza, 2022. május 15.
-==== Dr. Réczi László ====
 ==== Juhász István ====
+> 2023-ban lesz 200 éve, hogy megszületett Petőfi Sándor, az isteni fiú, aki költészetében megteremtette azt a szellemi hazát, ahol az 5 világrész minden magyarja otthonra talál.\\
+> Ő az a költő, aki megmutatta nekünk a szabadság, az igazságosság, a boldogság világába vezető utat. Ő az, aki lelki-szellemi önéletrajzában, a Bolond Istókban kimondta: „Míg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat.”\\
+> Az Ő versei segítenek hogy jobb emberré, igazabb magyarrá váljunk.\\
+> Szeressük a magyar nemzet kedves fiát!\\
+> <WRAP center round box 60%>
+{{ :konyvtar_juhasz_istvan.jpg?nolink&400 |}}
 {{ :juhasz_istvan_levelfele_petofi_sandorhoz.mp3 |}}
-<WRAP center round box 60%>
-Hanganyag: Juhász István, Pilinszky-díjas magyartanár, Kiskunfélegyháza díszpolgára\\
 A felvétel készült: Kiskunfélegyháza, 2022. június 4.