(Kiskunfélegyháza, 1858. december 23. – Tiszalök, 1948. szeptember 23.) klasszika - filológus, tanár, tankönyvíró, bölcsésztudós.

Iparos családban született, elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában, Kiskunfélegyházán végezte. A felsőbb osztályokat Szegeden végezte, 1882-ben a budapesti egyetemen görög—latin szakos tanári, 1884-ben bölcsészdoktori, 1889-ben a kolozsvári egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. 1882–1893 között Sátoraljaújhelyen előbb, mint helyettes, majd rendes gimnáziumi tanár tanított.

1899-1900-ban Münchenben, Párizsban és Londonban Sallustius - kéziratokat tanulmányozott. 1893-ban és 1907-ben Görögországban, 1903-ban Olaszországban járt tanulmányúton.

1893-tól Aradon, majd Budapesten tanított, közben pedig a kolozsvári, 1898-1912 között a budapesti egyetemen a római irodalomtörténet és a római régiségek című tárgykör magántanára lett.

1906–1920 a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumának magyar, latin, görög szakos, s egyúttal a Tanárképző Intézetben a latin stílusgyakorlatok tanára. Több latin és görög nyelvi tankönyvet, számtalan tanulmányt írt, elsősorban az ókorról és a magyarok őstörténetéről.

• Vergil alvilága. Sátoraljaújhelyi Gimnázium Értesítője (S.-a.-ujhelyi gymn. Értesítője) 1887.
• Cicero egy vitás helyéhez. Sátoraljaújhelyi Gimnázium Értesítője (S.-a.-ujhelyi gymn. Értesítője) 1891.
• Zrinyiászunk Tasso és Vergil Világításában. Figyelő XXVI. XXVII. 1889.
• Egy momentum C. Sallustius Crispus életéből. Erdélyi Múzeum-Egylet Kiadványai 1891.
• Értekezés Sallustius történetirásáról. Sátoraljaújhely, 1883. Tudori értekezés.
• Római irodalomtörténet Budapest, 1896., 1901., 1905.
• Római régiségek. A gymnasiumi ó-klasszikus irók olvasásához segédkönyvűl, rajzokkal. Budapest, 1888. Ism. Eget. Philol. Közlöny. 2. kiadás. Franklin–Társulat, Budapest, 1891. –megjelent szerb nyelven is.
• C. Sallustius Crispus életviszonyaira s munkáira vonatkozó függő kérdések – kilenc értekezés. Arad, 1896.
• Latin stilisztika. Pozsony, 1903.
• Határidőszámítás a rómaiaknál. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (18. 6). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1903.
• C. Julius Caesar commentariusainak folytatásai és Asinius Pollio. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (19. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1906.
• Homéros Ithakája Budapest, 1908.
• Magyar nyelvű nép a hellén őskorban. Különlenyomat az Ethnographia 1910. 6. sz.-ból ( 4–r.8. I.) Budapest, 1910.
• Salliutius Caius Cripus össezs munkái. Görög és latin remekírók. Budapest, Franklin–Társulat, 1910.
• A magyarok eredete. A turáni népek őshazája és ókori történetek. Budapest, 1925.
• I. Világhírű Nagy Sándor a matyó–magyarság királya volt.

Mellékletek:

• II. A tudákosság hajtásai (Ikes igeragozás s egyéb beszédbeli tévelygéseink. Petőfi Sándor születéshelye.)
• III. Végzetem. M. kir. József Nádor Műegyetem, Mech. Techn. Intézet nyomdája, Budapest, 1937.
• A magyarság őstörténete és őshazája. Budapest, 1933. – több kiadásban, legutolsó kiadás: Szkíta kiadó, Budapest 2021.
• A Magyarok Őshazája Amerika. Ohio: Warren+Fáklya kiadó, 1962.

• Petőfi nyomában jártak – Félegyházi Petőfi kutatók. Szerk.: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza, 2011. 42-47. p.
• Magyar írók élete és munkái 2. Szinnyei József, 298 p.
• Tudóssors magyar földön. Félegyházi Cserép József, 1858-1948. Kiss Endre József, Családtörténeti füzetek/2. Sárospatak, 2004.
• Cserép József (1858-1948). In: Fenyvesiné Góhér Anna (szerk.): Nevezetes emberek Bács-Kiskunban. Életrajzi helytörténeti lexikon. Kecskemét, 1971.