Ez a dokumentum egy előző változata!
Hattyúház
Kiskunfélegyháza szívében egy jellegzetesen szép klasszicista műemlék épület vonja magára a figyelmet. Ez az épület a Hattyúház, ami jeles Petőfi-emlékhely; 1953 óta otthona a városi könyvtárnak.
Az építészetileg értékes műemlék 1819-1820 között épült. Nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsos kamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.
A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett.
A Hattyúház irodalomtörténeti különlegessége Petőfi családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei között található. Petőfi édesapja, Petrovics István a Hattyúház első bérlői között volt, 1822-től, mint bérlőtárs, 1824-től, mint egyedüli árendátor. Petrovics István mészáros mester bérelte az épülethez tartozó két mészárszéket 1830-ig.
Az épületen több átépítést hajtottak végre, 1858-ban a város stílus rontó átalakítást engedélyezett: beépítették a tornácát.
A Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált, boltoknak, kocsmáknak adott helyet, de működött benne temetkezési vállalat, vagy pedagógus szakszervezet is.
A 20. században kétszer is le akarták bontani.
1950-ben műemlékké nyilvánították az épületet.
1960-as években felújították és megmentették az épületet a pusztulástól.
A könyvtárról:
Kiskunfélegyháza városában már 1884-től fontos kérdés volt a könyvtárügy rendezése. Magánszemélyek, könyvkereskedők és nyomdatulajdonosok már az század elején létrehoztak kölcsönkönyvtárat és olvasótermet, de a Nyilvános Városi Könyvtár megnyitásáról a város képviselőtestülete csak 1949. december 21-én, hosszú előkészületek után döntött.
A könyvtár működését először a múzeum épületében, majd a városházánk alatti üzlethelyiségekben folytatta. Végleges helyére, a Hattyúházba – először három helyiségébe – 1953 januárjában rendezkedett be. 1957-ben, a könyvtár felvette Petőfi Sándor nevét. 1966. január 30-án a Hattyúház valamennyi helyiségében megnyílt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár. Ugyanebben az évben, december 30-án nyitották meg az olvasóteremben a hat tárlóból álló állandó Petőfi-kiállítást, melyet dr. Mezősi Károly országos hírű Petőfi-kutató készített.
Az évek alatt számos felújítás és állagmegóvás, majd 2008-ban bővítés történt az épületen. Az új épületszárnnyal együttesen, kétezer négyzetméteren szolgálja a város és térsége lakosságát. Rendezvényeivel méltón őrzi irodalomtörténeti jelentősége szellemét.