Hattyúház

Kiskunfélegyháza szívében egy jellegzetesen szép klasszicista műemlék épület vonja magára a figyelmet. Ez az épület a Hattyúház, ami jeles Petőfi-emlékhely; 1953 óta otthona a városi könyvtárnak.

Az építészetileg értékes műemlék 1819-1820 között épült.Nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsos kamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.

A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett.

A Hattyúház irodalomtörténeti különlegessége Petőfi családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei között található. Petőfi édesapja, Petrovics István a Hattyúház első bérlői között volt, 1822-től, mint bérlőtárs, 1824-től, mint egyedüli árendátor. Petrovics István mészáros mester bérelte az épülethez tartozó két mészárszéket 1830-ig.

Az épületen több átépítést hajtottak végre, 1858-ban a város stílus rontó átalakítást engedélyezett: beépítették a tornácát.

A Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált, boltoknak, kocsmáknak adott helyet, de működött benne temetkezési vállalat, vagy pedagógus szakszervezet is.

A 20. században kétszer is le akarták bontani.

1950-ben műemlékké nyilvánították az épületet.

1960-as években felújították és megmentették az épületet a pusztulástól.

Kiskunfélegyháza városában már 1884-től fontos kérdés volt a könyvtárügy rendezése. Magánszemélyek, könyvkereskedők és nyomdatulajdonosok már az század elején létrehoztak kölcsönkönyvtárat és olvasótermet, de a Nyilvános Városi Könyvtár megnyitásáról a város képviselőtestülete csak 1949. december 21-én, hosszú előkészületek után döntött.

A könyvtár működését először a múzeum épületében, majd a városházánk alatti üzlethelyiségekben folytatta. Végleges helyére, a Hattyúházba – először három helyiségébe – 1953 januárjában rendezkedett be.

1957-ben a könyvtár felvette Petőfi Sándor nevét.

1966. január 30-án a Hattyúház valamennyi helyiségében megnyílt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár. Ugyanebben az évben, december 30-án nyitották meg az olvasóteremben a hat tárlóból álló állandó Petőfi-kiállítást, melyet dr. Mezősi Károly országos hírű Petőfi-kutató készített.

Az évek alatt számos felújítás és állagmegóvás, majd 2008-ban bővítés történt az épületen. Az új épületszárnnyal együttesen, kétezer négyzetméteren szolgálja a város és térsége lakosságát. Rendezvényeivel méltón őrzi irodalomtörténeti jelentősége szellemét.

Könyvtártörténet