Indulj el egy úton… A Petőfi-kultusz útján

A várost emelt fővel és büszkén sétáljuk végig, hisz lánglelkű költőnk is látta azokat az épületeket, helyszíneket, amelyek a 19. századi Félegyháza történetét hirdetik. Az tény, hogy Petőfi e városban eszmélt tudatára, itt sajátította el ékes anyanyelvünket – ezt nem veheti el tőlünk senki. Számos kutató munkálkodott azon, hogy napvilágot lásson végre költőnk születésének helye. Sokan biztosra veszik az elfogadott irodalomtörténeti megállapítást, de a félegyháziak vitatják azt. Felmerül a kérdés: Biztos ez a legfontosabb költőnkkel kapcsolatban?

Petőfi Sándor költészete, örökérvényű mondanivalója halhatatlanná teszik ŐT! Példakép határon innen és túl! Petőfi MINDENKIÉ! Mi tehetünk kultuszának ápolásáért?

Bajor Gizi így nyilatkozott: „egy okos ember azt mondta nekem, hogy addig élünk, míg emlékeznek ránk.” Ez valóban így van.

Tudunk annyit tenni, hogy Petőfi velünk „éljen”? A kérdésre a válasz: természetesen.

De ahhoz, hogy meg tudjuk élni Petőfit, tovább tudjuk Őt örökíteni, fel kell nőnünk kultuszának ápolásához. Ismernünk kell minden oldaláról az adott kor eseményeit és eszményképeit, a társadalmi és gazdasági helyzeteket, a társadalomban betöltött személy szerepét. Ha már értjük, akkor meg tudjuk ragadni azt, ami igazán fontos.

Nem elég elsétálni nap mint nap egész alakos szobra mellett a róla elnevezett téren, hanem mindenkinek ismernie kell Őt, tudni és beszélni kell zsenialitásáról, különcségéről, akaratáról, elhivatottságáról.

„A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek” – írja Vörösmarty Mihály.

Ezen az elven készült el ez a tabló, ami bemutatja a városunkban kialakuló Petőfi-kultuszt és azokat a neves személyeket, akik időt, energiát nem sajnálva életükkel, munkásságukkal megalapozták lánglelkű költőnk emlékének ápolását.

Dr. Pásztor Ferenc; Dr. Szerelemhegyi Károly; Dr. Holló Lajos; Szalay Gyula; Dr. Porst Kálmán; Dr. Cserép József; Dr. Kiss István; Simay Ferenc; Dr. Szirák Ferenc; Dr. Mezősi Károly; Fekete János